tévésmaci - Táltos tigris

  • .
  • 2010. szeptember 16.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché a pályára léptek, megváltozott a játék képe. A piros-kékek játéka jóval elevenebb lett, széleken vezetett támadásokkal és hosszan előreívelt labdákkal szétzilálták a vendégek védelmét, s zavarba hozták a középpályásaikat.
Beszorult a Bányász, a vasgyáriak eldugták a labdát a karancsaljai fiúk elől. A legendás Szalay-Répás- Básti-fedezetsor mintha a pályán sem lett volna, a játéktér közepe átjáróházzá alakult: az egyenlítés sem váratott sokáig magára. Sztupa a saját tizenhatosa sarkán ügyesen szerelte a kiugrani készülő Sztojkát, a veterán csatárnak arra sem maradt ideje, hogy elessen, sőt a visszafutással is elkésett, mert Fatér futtából kirúgta Sztupa hazaadását. Troché a felezővonal magasságában vette le a labdát, s egyből előrevágta a jobbösszekötő helyére, ahol a behúzódó Karalyos egy kényszerítővel gólhelyzetbe hozta az ifiből csak erre a meccsre felhozott Vincze Sanyit, aki nem totojázott, ballal, kapásból, a későn vetődő Magyar keze mellett kilőtte a jobb sarkot. A lelátón ücsörgő öreg szakik úgy ugrottak föl, mint a régi szép időkben! Csak miután kiörvendezték magukat, kezdték értetlen arccal kérdezgetni egymást, hogy kik ezek? De csak addig jutottak, hogy arról a Vincze gyerekről már az ifiben is sok jót lehetett hallani. Keszthelyi Mihály mesteredző rezzenéstelen arccal ült a kispadon, s épp csak átpillantott Moór Ede felé, amikor Vízhányó Kmetty kezezéséért megítélte a jogos büntetőt. Fordíthatnak a gyáriak, üvöltötte Szepesi a futópályán a rádió mikrofonjába, de a balhátvéd Hunyadi, a kerület népszerű Hunyója idegesen toporgott a tizenegyes pontra lehelyezett labda mögött. Vízhányó a sípjába fújt, és mi eljöttünk tévézni.

Pénteken (17-én) háromnegyed hét előtt még épp elértük a Filmmúzeumon az Égig érő füvet, s lettünk újra gyerekek, de legalább gyermeteg lelkű felnőttek. Utána, este kilenckor leszámoltunk egy legendával ugyanitt. A neve: 2001 - Ûrodüsszeia. Éjfél után visszatérünk a jelen időbe, s kezdődhet Takeshi Kitano Forráspont című öldöklése a Dunán. S aki éjjel akar eljutni egészen a tutiig, 1.25-re fizessen elő a Cinemaxra, mert akkor adják Clint Eastwood legjobb filmjét, a Fennsíkok csavargóját.

Szombaton, ha maradunk Takeshi csatornáján, akkor előbb (18.55-kor) egy fekete-fehér westernkövülethez lesz szerencsénk: a Colorado földjén a férfilét egyik legalapvetőbb kérdését teszi fel, hogy tudniillik mit válasszak hát én immár, Virginia Mayo alabástrom vállát, vagy csak még ezt az egy - utolsó - balhét, amivel annyira meggazdagszok, hogy szegre akaszthatom örökre a coltom. Az ugyanitt tíz tízkor kezdődő Pacsirtavár c. 2007-es, angolnak mondott film a Tavianiak felszólamlása az örmény genocídium ügyében (Jean Reno e tárgyú észrevételeit lásd egy-két lappal előrébb).

Vasárnap nagy dolgoknak leszünk szemtanúi, 21.35-kor például Törőcsik Mari adja Körösi Csomát Az élet vendégében, vagyis a Csoma-legendáriumban (Duna Tv). Ugyanitt utána Éjszakai vándor fekete-fehérben, ezúttal 1948-ból (az előző fekete '49-es volt). De a nagy disznóság tízkor volt ám az m2-n: Bernardo Bertolucci nagyravágyó blöffje, a Huszadik század (legalábbis az első fele).

Hétfőn, ha már előfizettünk, megint éjszakázunk, ezt kapd el, 2.35-kor a Cinemaxon a világ legjobb filmje, a Florida, a paradicsom (dettó fekete-fehérben). Én persze megnéztem az m1-en 21.35-kor A királyért és a koronáért című 2008-as francia filmet, ami persze promónak bizonyult, mert valamikor mostanság kerül a mozikba egy Dumas-életrajz is, természetesen a nagy Gérard-ral a címszerepben.

Kedden egy kis vibráló és mozgalmas Angelopulosz 0.25-kor a Filmműzeón 0.25-kor - az élvezetek fennkölt csúcsa, nemde? Táj a ködben.

Szerdán a Jó éjt, parancsnok! egy iráni dolgozat 2006-ból, az ilyenekért akkoriban illett dögleni. S volt idő - hál' istennek, elmúlt -, amikor a Tristana és rendezője is szörnyen coolnak számított mifelénk, most persze filmmúzeumi tárgy, éjjel háromnegyed egykor - csak éjjeliőröknek!

Ne tévézzenek, hisz maguk nem éjjeliőrök!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.