mi a kotta? - A jól fűtött zongora

  • .
  • 2010. szeptember 16.

Trafik

Köztudomásul szolgál, hogy idén a kellő emelkedettséggel, ám egyszersmind valósággal térdig gázolunk a zenei-kulturális évfordulókban. A kerek jubileumok, melyek rendesen aritmetikai apropó gyanánt szolgálnak a kegyeletes utókor számára, a 2010-es esztendőben nemcsak Erkelt, Chopint, Schumannt és Mahlert ünnepeltetik velünk, de most szeptemberben éppenséggel a magyar zenés színház 160 éve született legendáját is emlékezetünkbe idézhetik.
Az 1850-ben született Reindl Ludovika ő, aki utóbb Kölesi, illetve Várai Lujza néven tette meg első, bájosan magakellető lépéseit a világot jelentő deszkákon, s aki végül Blaha Lujzaként vált a nemzet csalogányává, s még életében egy forgalmas fővárosi köztér névadójává. (Fotográfiánk az épp a Sári bíró címszerepét neki fölkínáló Móricz Zsigmond társaságában mutatja.) De szeptemberben lehetne százéves Vas István is (lapunk alkalmasint kellő terjedelemben tárgyalni is fogja jelenkori irodalmunk nagyapafigurájának emlékezetét), aki pediglen az Egy szerelem három éjszakájának verseivel a hazai musical alapkövét tette le a hatvanas évek elején.

Johann Sebastian Bachnak is évfordulója van idén, sőt: az 5. Budapesti Barokk Fesztivál egyszerre idézi a barokk korstílushoz rendelt világcsoda születésének 325. és halálának 260. évfordulóját. Ám ez tényleg alig több mint puszta számszaki ürügy, hiszen Bach ünneplése végképp nem igényel évfordulót - a János-passió csak-úgy bármikor igényt tarthat áhítatunkra, mint Bach motettái vagy épp a Wohltemperiertes Klavier. A János-passió - mások mellett Zádori Mária, Megyesi Zoltán és Kovács István szólóival - szombaton (szeptember 18., hét óra), az ugyancsak évfordulós Pergolesi Stabat materével összekerülő motetták vasárnap (szeptember 19., fél nyolc), míg a városi legenda szerint a rádióban egy ízben "a jól fűtött zongora" címmel magyarított műkolosszus részletei csütörtökön (szeptember 16., fél nyolc) hangzanak fel a belvárosi Szent Mihály-templom falai között. Ez utóbbi koncert szólistája, Érdi Tamás pár nappal később már a 200 éve született Chopint venerálja, míg programjának Liszt-szakaszát a Funérailles nyitja majd, amely a magyar szabadságharc bukása mellett Chopint is elsiratta - középrészének viharzatával megidézve a koncerten ugyancsak szerephez jutó Asz-dúr polonéz hangzásvilágát (Fesztivál Színház, szeptember 21., hét óra).

Egyebekben az előttünk álló héten indul a Filharmóniai Társaság Dohnányi-, illetve Mahler-bérlete, méghozzá jeles hazai vendégkarmesterrel, hiszen a Debussy Ibériájával nyitó és az Újvilág szimfóniával záruló program dirigense Kocsis Zoltán lesz, aki ezúttal Debussy Elfeledett dalok című kompozíciójának hangszerelőjeként is bízvást tapsokat arat majd e két estén (Opera, szeptember 20. és 21., fél nyolc). S végezetül pénteken ismét a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adnak koncertet a Peskó Zoltán vezette Pannon Filharmonikusok: a Várjon Dénest zongorához ültető program Bartók 3. zongoraversenyét és Beethoven 3. szimfóniáját, vagyis az Eroicát ígéri az egybesereglő közönségnek (szeptember 17., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.