MARIHUÁNA AZ ERKÉLYEN Az olasz legfelsőbb bíróság döntése értelmében az erkélyén bárki nevelhet cserépben marihuanát: ilyen elenyésző mennyiség nem okozhat kárt. Egy 23 éves calabriai fiatalember ügye került a testület elé, akit azért helyeztek vád alá, mert a balkonján vázában cannabist tartott - szakértők szerint 16 mg-ot állíthatott volna elő belőle.
TARR MINDENFELÉ Az 1977-es Családi tűzfészekkel kezdődő retrospektív sorozatot szenteltek a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon Tarr Bélának. A torinói ló bemutatása mellett először vetítették Oroszországban a rendező teljes életművét, aki ezután Izraelbe utazott. A július 7-én kezdődő Jeruzsálemi Filmfesztiválon is bemutatják az idei Berlinalén nyertes alkotását, őt pedig életműdíjjal tüntetik ki.
EÖTVÖS PÉTER: ARANY OROSZLÁN Életműdíjjal ismerik el Eötvös Péter munkásságát is: a zeneszerző szeptember 24-én, Velencében, a Zenei Biennále megnyitásakor veheti át az Arany Oroszlánt. 2009-ben Kurtág György kapta meg ugyanezt a díjat.
ZENÉLő ÉGBOLT Klanghimmel MQ címmel október 1-jéig mennyei muzsikát bocsát a bécsi múzeumi negyed (MuseumsQuartier) főudvarára Andres Bosshard svájci hangművész installációja: saját fejlesztésű, átlátszó hangszórók a két épület közé kifeszített műanyag köteleken, és rejtett hangforrások a fák közül. Az arra járók tizenöt - szlovák, osztrák, francia, olasz, holland, cseh, lengyel, kanadai, litván, német, szlovén és brit - művész kompozíciói között Sőrés Zsolt hangmunkáját is hallhatják, ingyen.
MAGYAR FOT" LONDONBAN Brassa•, Capa, Kertész, Moholy-Nagy és Munkácsi - a Nyugaton legismertebb magyar fotósok - nevével csábít az Eyewitness: Hungarian Photography in the 20th Century című kiállítás a londoni Royal Academy of Arts termeiben. Élettörténetükön és művészetükön, illetve a mellettük kiállított fotósok, az úgynevezett magyar stílust megtestesítő Balogh Rudolf és a többiek (Angelo, Escher Károly, Vadas Ernő, Kálmán Kata, Berekméri Zoltán, Haar Ferenc, Török László, Fejes László) felvételein keresztül a 20. századi magyar történelembe is bepillantást nyerhet az érdeklődő. A több mint 200 képből összeállított, október 20-ig látható anyagot ismertető cikkek az otthon maradottak teljesítményét is méltatván rámutatnak, miként avatkozott bele a történelem a kiemelt öt alkotó életébe (zsidó származásúak, nevüket megváltoztatták, külföldön kerestek boldogulást), és emlékeztetnek arra, hogy hatalmi beavatkozás később is előfordult (Fejes Lászlót például eltiltották a publikálástól, mert 1965-ös World Press Photo-nyertes képén 1956-os golyónyomok pettyezték egy pesti bérház falát).
FESTMÉNYEKET A NETEN 63 ezer festménnyel indult és mintegy 200 ezret céloz meg a Your Paintings elnevezésű projekt: a BBC és a Public Catalogue Foundation együttműködésében létrehozzák a Nagy-Britannia háromezer képtárában, múzeumában, könyvtárában és egyéb közintézményében lévő festmények online gyűjteményét. Minden egyéb a bbc.co.uk/arts/yourpaintings címen.
AZ ATOMBOMBA KÉPEI Egy időben, de egymástól függetlenül két New York-i kiállítás is foglalkozik az atombombával: a Peter Blum galéria sohói kiállítótermében The Atomic Explosion: A Collection of Vintage Photographs címmel az 1940-es és 1950-es években a nevadai sivatagban és a Marshall-szigeteken végrehajtott amerikai kísérleti robbantások felvételeit mutatják be. Az International Center of Photography termeiben pedig Hiroshima: Ground Zero 1945 címmel a kísérletek eredménye, az igazi atomtámadás pusztítása látható. A National Archives 1125 felvételből álló anyagának töredékét állították ki a hozzájuk tartozó szenvtelen magyarázó sorokkal - de épp elég így is.
BIZTONSÁGOT A NETEN Ezzel a címmel indított európai kampányt a Reader's Digest: a 17 nyelven, köztük magyarul is megjelenő magazin a Nagy-Britanniában bevált gyakorlat nyomán szeretné elérni, hogy mindenhol vezessék be azt az internetes riasztási rendszert, amelynek jóvoltából a neten ismerkedni próbáló pedofiloktól fenyegetett gyerekek közvetlen kapcsolatba léphetnek a számukra segítséget nyújtó speciális központokkal, azok pedig azonnal riaszthatják a rendőrséget. Ehhez napi 24 órában működő országos központokat kellene létrehozni, másrészt beépíteni a közösségi hálózatok alapbeállításai közé a vészjelző ikont. E kombinációt ma még csak a brit Gyermekbántalmazási és Online Védelmi Hivatal biztosítja. Az Európai Bizottság digitális politikáért felelős alelnöke, Neelie Kroes a riasztási rendszer bevezetésére szólította fel a kontinens internetes iparának irányítóit. Minderről bővebben az ovdagyerekedaneten.hu és a surveymonkey.com/s/segelygomb címen.
