mi a kotta? - A koncert ő lesz

  • .
  • 2011. június 2.

Trafik

"Ha miénk lehetne a világ, azt hiszem, sok örömet szerezhetnénk az emberiségnek." Richard Wagner lelkesedett ilyesformán Liszt Ferencnek írott levelében legendás barátságuk kezdetén, s ha valamikor, hát a Liszt-bicentenárium sűrűjében és az immár hatodik Budapesti Wagner-napok peremén indokolt ezeken a hasábokon is méltatni e két nagyság (akik festményünkön Cosima és Nietzsche társaságában láthatók) kapcsolatát. Wagner és Liszt barátsága bizonnyal a zenetörténet emlékezetes pályatársi rokonszenveinek, véd- és dacszövetségeinek sorába tartozik, amelyben az önzetlenség és a kölcsönös nagyrabecsülés mellett az érzések és utóérzések jószerint teljes garnitúrája fellelhető volt az atyai haragtól a követelőzésig, az értetlenségtől az udvarias őszintétlenségig.
E művészbarátság oltárán bizonnyal Liszt áldozott többet, s éppen nem véletlenül szállt felé a pályafutásának csúcsára érkezett Wagner bayreuthi pohárköszöntője: "Itt van az a férfi, aki legelsőnek állott mellém a hitével akkor, amikor még senki sem tudott rólam, aki nélkül Önök talán soha egyetlen hangnyi zenémet nem hallották volna, az én drága barátom, Liszt Ferenc." Hosszú lenne elősorolni a wagneriánus Liszt mindahány jószolgálati cselekedetét, így most csupán arra a két mozzanatra utalunk, ami az elkövetkező napok koncertprogramjára rímel: a Lohengrin gyakori elvezénylésére Weimarban, valamint elkötelezett népszerűsítői tevékenységére. Merthogy az idei Budapesti Wagner-napok a Lohengrinnel indulnak majd, méghozzá elsőként egy olyan Lohengrinnel, ami gyermekek számára teszi élményszerűvé Wagner operáját. A hattyúlovag - ez lesz a címe a hét végén két ízben pódiumra települő produkciónak, ahol Hamar Zsolt zenei irányítása alatt nemcsak operaénekesek (mint Megyesi Schwartz Lúcia vagy Geiger Lajos), de bábszínészek is egyesült erővel mesélik majd a nevét megveszekedetten titkoló gáncs nélküli hős történetét (Fesztivál Színház, június 4. és 5., hat óra).

"A koncert én vagyok" - fogalmazott a virtuóz éveiben járó Liszt, s a héten két zongoraestre is igaz lesz ez a megfogalmazás, hiszen előbb Oravecz György (Márványterem, június 2., hat óra), majd azután Farkas Gábor (MTA Budavári Díszterem, június 5., fél nyolc) ad vegytiszta Liszt-programot - egyszer nyitva, másszor zárva a műsort a magyar rapszódiák sorával.

Végül a héten két koncert is találkozást kínál egy ugyancsak évfordulós, ámde félig-meddig feledésbe merült jeles magyar komponistával: a kereken száz esztendeje született Szervánszky Endrével. Pénteken az "budai Társaskörben idézik majd emlékezetét, mások mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar részvételével, s megszólaltatva azokat a Petőfi-kórusműveket is, melyekért a Szabad Nép egykori zenekritikusa 1955-ben elnyerte második Kossuth-díját (június 3., hét óra). A Zeneakadémián eredetileg klarinétjátékot tanuló Szervánszky szólódarabját másodjára a hangszer mai nagymestere, Klenyán Csaba fogja beilleszteni kortárs Klarinétantológiájának kellős közepébe (Nádor Terem, június 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.