mi a kotta? - A koncert ő lesz

  • .
  • 2011. június 2.

Trafik

"Ha miénk lehetne a világ, azt hiszem, sok örömet szerezhetnénk az emberiségnek." Richard Wagner lelkesedett ilyesformán Liszt Ferencnek írott levelében legendás barátságuk kezdetén, s ha valamikor, hát a Liszt-bicentenárium sűrűjében és az immár hatodik Budapesti Wagner-napok peremén indokolt ezeken a hasábokon is méltatni e két nagyság (akik festményünkön Cosima és Nietzsche társaságában láthatók) kapcsolatát. Wagner és Liszt barátsága bizonnyal a zenetörténet emlékezetes pályatársi rokonszenveinek, véd- és dacszövetségeinek sorába tartozik, amelyben az önzetlenség és a kölcsönös nagyrabecsülés mellett az érzések és utóérzések jószerint teljes garnitúrája fellelhető volt az atyai haragtól a követelőzésig, az értetlenségtől az udvarias őszintétlenségig.
E művészbarátság oltárán bizonnyal Liszt áldozott többet, s éppen nem véletlenül szállt felé a pályafutásának csúcsára érkezett Wagner bayreuthi pohárköszöntője: "Itt van az a férfi, aki legelsőnek állott mellém a hitével akkor, amikor még senki sem tudott rólam, aki nélkül Önök talán soha egyetlen hangnyi zenémet nem hallották volna, az én drága barátom, Liszt Ferenc." Hosszú lenne elősorolni a wagneriánus Liszt mindahány jószolgálati cselekedetét, így most csupán arra a két mozzanatra utalunk, ami az elkövetkező napok koncertprogramjára rímel: a Lohengrin gyakori elvezénylésére Weimarban, valamint elkötelezett népszerűsítői tevékenységére. Merthogy az idei Budapesti Wagner-napok a Lohengrinnel indulnak majd, méghozzá elsőként egy olyan Lohengrinnel, ami gyermekek számára teszi élményszerűvé Wagner operáját. A hattyúlovag - ez lesz a címe a hét végén két ízben pódiumra települő produkciónak, ahol Hamar Zsolt zenei irányítása alatt nemcsak operaénekesek (mint Megyesi Schwartz Lúcia vagy Geiger Lajos), de bábszínészek is egyesült erővel mesélik majd a nevét megveszekedetten titkoló gáncs nélküli hős történetét (Fesztivál Színház, június 4. és 5., hat óra).

"A koncert én vagyok" - fogalmazott a virtuóz éveiben járó Liszt, s a héten két zongoraestre is igaz lesz ez a megfogalmazás, hiszen előbb Oravecz György (Márványterem, június 2., hat óra), majd azután Farkas Gábor (MTA Budavári Díszterem, június 5., fél nyolc) ad vegytiszta Liszt-programot - egyszer nyitva, másszor zárva a műsort a magyar rapszódiák sorával.

Végül a héten két koncert is találkozást kínál egy ugyancsak évfordulós, ámde félig-meddig feledésbe merült jeles magyar komponistával: a kereken száz esztendeje született Szervánszky Endrével. Pénteken az "budai Társaskörben idézik majd emlékezetét, mások mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar részvételével, s megszólaltatva azokat a Petőfi-kórusműveket is, melyekért a Szabad Nép egykori zenekritikusa 1955-ben elnyerte második Kossuth-díját (június 3., hét óra). A Zeneakadémián eredetileg klarinétjátékot tanuló Szervánszky szólódarabját másodjára a hangszer mai nagymestere, Klenyán Csaba fogja beilleszteni kortárs Klarinétantológiájának kellős közepébe (Nádor Terem, június 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.