mi a kotta? - A nagy párszi

  • .
  • 2011. március 31.

Trafik

"Egy alkalommal Gluck Orfeuszát kellett vezényelnünk. A próbák alatt szinte lehetetlen volt, hogy gondolataink ne arra a másik Orfeuszra terelődjenek, akinek neve oly fenségesen és harmonikusan lebeg a görögség egyik legköltőibb mítosza fölött.
Gondolatban viszontláttuk a Louvre gyűjteményének egyik etruszk vázáját, amely az első költő-muzsikust ábrázolja, csillagos köntösbe öltözve, homlokán a titokzatos királyi pánttal, ajkai isteni szavakra és dalokra nyílva, miközben szép hosszú, kecses ujjaival erőteljesen pengeti hárfája húrjait." A többes szám első személyű beszélő természetesen Liszt Ferenc, aki negyedik szimfonikus költeménye, az Orfeusz programjában idézte fel emlékeit és alkotói motivációját, melyeknek hangzó végeredményét a Budapesti Fesztiválzenekar csütörtöki koncertjén hallhatjuk majd a kiváló Gerd Albrecht vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, március 31., háromnegyed nyolc). A programon Beethoven Ötödik szimfóniája mellett még egy Liszt-számot, az ugyancsak a művész weimari korszakából való A-dúr zongoraversenyt is ott leljük. Az ezúttal a lengyel Ewa Kupiec zongorajátékával megszólaló versenymű eredetileg egy hűséges Liszt-tanítvány és nagy XIX. századi pianista, bizonyos Hans von B. számára íródott. Ám mielőtt még reflexszerűen kivágnánk Hans von Bülow nevét, hát nem: a zongoraverseny címzettje és első előadója Hans von Bronsart volt, akit maga Liszt is gyakorta a "Hans II" nevezet alatt emlegetett.

A fesztivál utóját morzsolva értelemszerűen egyéb Liszt-programokkal is találkozunk: így a nagyszívű komponista jelmondatát (Génie oblige) cím gyanánt választó márványtermi kamaraesten (április 1., fél nyolc) vagy éppenséggel Bátori Éva és Selmeczi György koncertjén, ahol az első részben Liszt hét dala sorjázik majd elő (Kogart, március 31., fél nyolc). S persze találunk egy valóságos Liszt-slágerszámot, a Les Préludes szimfonikus költeményt azon a hangversenyen is, amelynek túlnyomó részét Wagner-zenék teszik majd ki, s amelyet az Európai Unió Ifjúsági Zenekara ad - Claus Peter Flor ütemezését követve (Nemzeti Hangversenyterem, április 3., fél nyolc). Az utolsó napok legjelesebb vendége azonban kétségkívül az áprilisban 75. születésnapját ünneplő nagy párszi, a pár hete hollywoodi csillaggal megajándékozott Zubin Mehta lesz (karikatúránk mutatja). A karizmatikus dirigens a firenzei Maggio Musicale Zenekarát irányítja majd azon a kétarcúnak ígérkező koncerten, amelynek első felében közkedvelt Verdi-nyitányok, a másodikban pedig Gustav Mahler 1. "Titán" szimfóniája hangzik fel (Nemzeti Hangversenyterem, április 2., fél nyolc).

Vasárnappal azután a végéhez ér az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál, ámde hogy a kitüntetett zenei élményektől utóbb sem leszünk megfosztva, azt mindjárt kedden megtapasztalhatjuk. A Takács-Nagy Gábor vezénylete alatt muzsikáló MÁV Szimfonikus Zenekar operettszínházi koncertjén ugyanis (április 5., hét óra) egy Schubert- és egy Haydn-szimfóniától közrefogva Perényi Miklós áldott vonója alá fogadja majd Robert Schumann a-moll gordonkaversenyét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.