mi a kotta? - A nagy párszi

  • .
  • 2011. március 31.

Trafik

"Egy alkalommal Gluck Orfeuszát kellett vezényelnünk. A próbák alatt szinte lehetetlen volt, hogy gondolataink ne arra a másik Orfeuszra terelődjenek, akinek neve oly fenségesen és harmonikusan lebeg a görögség egyik legköltőibb mítosza fölött.
Gondolatban viszontláttuk a Louvre gyűjteményének egyik etruszk vázáját, amely az első költő-muzsikust ábrázolja, csillagos köntösbe öltözve, homlokán a titokzatos királyi pánttal, ajkai isteni szavakra és dalokra nyílva, miközben szép hosszú, kecses ujjaival erőteljesen pengeti hárfája húrjait." A többes szám első személyű beszélő természetesen Liszt Ferenc, aki negyedik szimfonikus költeménye, az Orfeusz programjában idézte fel emlékeit és alkotói motivációját, melyeknek hangzó végeredményét a Budapesti Fesztiválzenekar csütörtöki koncertjén hallhatjuk majd a kiváló Gerd Albrecht vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, március 31., háromnegyed nyolc). A programon Beethoven Ötödik szimfóniája mellett még egy Liszt-számot, az ugyancsak a művész weimari korszakából való A-dúr zongoraversenyt is ott leljük. Az ezúttal a lengyel Ewa Kupiec zongorajátékával megszólaló versenymű eredetileg egy hűséges Liszt-tanítvány és nagy XIX. századi pianista, bizonyos Hans von B. számára íródott. Ám mielőtt még reflexszerűen kivágnánk Hans von Bülow nevét, hát nem: a zongoraverseny címzettje és első előadója Hans von Bronsart volt, akit maga Liszt is gyakorta a "Hans II" nevezet alatt emlegetett.

A fesztivál utóját morzsolva értelemszerűen egyéb Liszt-programokkal is találkozunk: így a nagyszívű komponista jelmondatát (Génie oblige) cím gyanánt választó márványtermi kamaraesten (április 1., fél nyolc) vagy éppenséggel Bátori Éva és Selmeczi György koncertjén, ahol az első részben Liszt hét dala sorjázik majd elő (Kogart, március 31., fél nyolc). S persze találunk egy valóságos Liszt-slágerszámot, a Les Préludes szimfonikus költeményt azon a hangversenyen is, amelynek túlnyomó részét Wagner-zenék teszik majd ki, s amelyet az Európai Unió Ifjúsági Zenekara ad - Claus Peter Flor ütemezését követve (Nemzeti Hangversenyterem, április 3., fél nyolc). Az utolsó napok legjelesebb vendége azonban kétségkívül az áprilisban 75. születésnapját ünneplő nagy párszi, a pár hete hollywoodi csillaggal megajándékozott Zubin Mehta lesz (karikatúránk mutatja). A karizmatikus dirigens a firenzei Maggio Musicale Zenekarát irányítja majd azon a kétarcúnak ígérkező koncerten, amelynek első felében közkedvelt Verdi-nyitányok, a másodikban pedig Gustav Mahler 1. "Titán" szimfóniája hangzik fel (Nemzeti Hangversenyterem, április 2., fél nyolc).

Vasárnappal azután a végéhez ér az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál, ámde hogy a kitüntetett zenei élményektől utóbb sem leszünk megfosztva, azt mindjárt kedden megtapasztalhatjuk. A Takács-Nagy Gábor vezénylete alatt muzsikáló MÁV Szimfonikus Zenekar operettszínházi koncertjén ugyanis (április 5., hét óra) egy Schubert- és egy Haydn-szimfóniától közrefogva Perényi Miklós áldott vonója alá fogadja majd Robert Schumann a-moll gordonkaversenyét.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.