mi a kotta? - A nagy párszi

  • .
  • 2011. március 31.

Trafik

"Egy alkalommal Gluck Orfeuszát kellett vezényelnünk. A próbák alatt szinte lehetetlen volt, hogy gondolataink ne arra a másik Orfeuszra terelődjenek, akinek neve oly fenségesen és harmonikusan lebeg a görögség egyik legköltőibb mítosza fölött.
Gondolatban viszontláttuk a Louvre gyűjteményének egyik etruszk vázáját, amely az első költő-muzsikust ábrázolja, csillagos köntösbe öltözve, homlokán a titokzatos királyi pánttal, ajkai isteni szavakra és dalokra nyílva, miközben szép hosszú, kecses ujjaival erőteljesen pengeti hárfája húrjait." A többes szám első személyű beszélő természetesen Liszt Ferenc, aki negyedik szimfonikus költeménye, az Orfeusz programjában idézte fel emlékeit és alkotói motivációját, melyeknek hangzó végeredményét a Budapesti Fesztiválzenekar csütörtöki koncertjén hallhatjuk majd a kiváló Gerd Albrecht vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, március 31., háromnegyed nyolc). A programon Beethoven Ötödik szimfóniája mellett még egy Liszt-számot, az ugyancsak a művész weimari korszakából való A-dúr zongoraversenyt is ott leljük. Az ezúttal a lengyel Ewa Kupiec zongorajátékával megszólaló versenymű eredetileg egy hűséges Liszt-tanítvány és nagy XIX. századi pianista, bizonyos Hans von B. számára íródott. Ám mielőtt még reflexszerűen kivágnánk Hans von Bülow nevét, hát nem: a zongoraverseny címzettje és első előadója Hans von Bronsart volt, akit maga Liszt is gyakorta a "Hans II" nevezet alatt emlegetett.

A fesztivál utóját morzsolva értelemszerűen egyéb Liszt-programokkal is találkozunk: így a nagyszívű komponista jelmondatát (Génie oblige) cím gyanánt választó márványtermi kamaraesten (április 1., fél nyolc) vagy éppenséggel Bátori Éva és Selmeczi György koncertjén, ahol az első részben Liszt hét dala sorjázik majd elő (Kogart, március 31., fél nyolc). S persze találunk egy valóságos Liszt-slágerszámot, a Les Préludes szimfonikus költeményt azon a hangversenyen is, amelynek túlnyomó részét Wagner-zenék teszik majd ki, s amelyet az Európai Unió Ifjúsági Zenekara ad - Claus Peter Flor ütemezését követve (Nemzeti Hangversenyterem, április 3., fél nyolc). Az utolsó napok legjelesebb vendége azonban kétségkívül az áprilisban 75. születésnapját ünneplő nagy párszi, a pár hete hollywoodi csillaggal megajándékozott Zubin Mehta lesz (karikatúránk mutatja). A karizmatikus dirigens a firenzei Maggio Musicale Zenekarát irányítja majd azon a kétarcúnak ígérkező koncerten, amelynek első felében közkedvelt Verdi-nyitányok, a másodikban pedig Gustav Mahler 1. "Titán" szimfóniája hangzik fel (Nemzeti Hangversenyterem, április 2., fél nyolc).

Vasárnappal azután a végéhez ér az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál, ámde hogy a kitüntetett zenei élményektől utóbb sem leszünk megfosztva, azt mindjárt kedden megtapasztalhatjuk. A Takács-Nagy Gábor vezénylete alatt muzsikáló MÁV Szimfonikus Zenekar operettszínházi koncertjén ugyanis (április 5., hét óra) egy Schubert- és egy Haydn-szimfóniától közrefogva Perényi Miklós áldott vonója alá fogadja majd Robert Schumann a-moll gordonkaversenyét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.