Na, azt mi is tudunk, és még a kullancsoktól sem kell tartanunk.
Pénteken (1-jén) az általánosan elterjedt népszokások szerint csak egyszavas és nagyon süket című filmeket adnak a tévék: lesz Rambo, Fargo és Zombi. Hogy a Meghurcolt ártatlanságról ne is beszéljünk, pedig az egy Agatha Christie-adaptáció, s ugyan nem a megszokott arcokkal megy, hanem olyan veteránokkal, akik már fiatalon is veteránok voltak, Donald Sutherland és Christopher Plummer, és a nők sem érdektelenek, Sarah Miles és Faye Dunaway, de egy ideje nekem már csak Ian McShane számít. Kakszaker, Szvidzsin! Az elmondottakból a film korát is kitalálhatták, oh, azok a boldog nyolcvanas évek! A cucc matiné lesz a tv2-n (12.30). Rambo (film+, 21.20), Fargo (Filmmúzeum, 23.10) és a kis Zombicsek (ViaSat6, 22.00), de azért ne nagyon nézzék le őt sem, mert a hetvenes évek olasz horror szcénájának van egy komoly törzsközönsége, akik nagyon bírják, ha egy olasz zombi érkezik New Yorkba.
Szombaton megkésett búcsú Annie Girardot-tól este kilenckor a Dunán, a Szoknyás zsaru (1977).
Vasárnap egy jó kis gengszterfilm, A keresztapa éjjel a tv2-n (0.45), biztos látták már önök is: ölik benne egymást az olasz zombik New Yorkban - ez egy ilyen hét. Aki este tízkor kezdte a Dekameront nézni a Filmmúzeumon, az persze keresztet vethet A keresztapára, na nem azért, mert a Dekameron olyan hosszú, hanem azért, mert pont utána (éjfélkor) lesz a Szegénylegények is. Ezért javaslok egy jobb módszert, a film+-n 21.10-kor kezdődik a 16 utca, melyben Bruce Williams egy foglyot kísér át a kerület túlsó oldalára. Ha sokat ugrálnak, hogy hogyan írom a neveket, meg kell nézniük a Síró játékot 23.10-kor a Dunán, amiben szó szerint pöcse van a menyasszonynak - ezt mégsem akarhatják.
Hétfőn ennyi marhaság után nem képzelik, hogy van adás, különben is, április negyedike van, megyek a kultúrba.
Kedden este kilenckor a Dunán lesz egy lengyel film, az a címe, hogy Menjünk moziba. Mit várnak tőlem, hogy mondjam azt, fogadjuk meg a benne foglaltakat. Nem. Azért sem! Csak. Ugyanakkor hót tuti, hogy pont ezek a maguk módján mégiscsak nagyszerű, vagy valaha nagyszerűnek számító filmek, amikről beszélünk, pont ezek azok, amiket úgysem néz meg az ember, mert már vagy látta őket, vagy éppen akkor lép fel Alekosz. Úgyhogy részemről a fáklyás. Háromnegyed egy előtt öt perccel lesz egy Bu–uel, A vágy titokzatos tárgya - tessék, tegye fel a kezét, aki megnézi! Na ugye, úgyhogy jövő hétig ne is fárasszuk tovább egymást.