mi a kotta? - A pionyír visszatér

  • .
  • 2010. november 11.

Trafik

Midőn e sorokat írjuk, a Bartók rádió épp Erkel Ferenc szolid humorú, ám azért jócskán hallásra érdemes vígoperáját, a Saroltát játssza hangfelvételről, s így tán még ha akarnánk, se feledkezhetnénk meg a novemberben, születésnapja előtt és után egyaránt kegyelettel és honfiúi büszkeséggel ünnepelt zeneszerző említéséről. Különösen a csütörtöki estét szentelhetjük majd Erkelnek, hiszen ekkor nemcsak a köztévé operaházi Bánk bán-közvetítése (M2, november 11., kilenc óra 25 perc) ígérkezik számunkra, de a Nemzeti Filharmonikus Zenekar valósággal antológiaigényű hangversenye is, melyen egy kivétellel az összes Erkel-operából hallhatunk részleteket: Medveczky Ádám vezényletével, mások mellett Rálik Szilvia előadásában (Nemzeti Hangversenyterem, november 11., fél nyolc).

A soros ciklust egyebekben a szintén bicentenáriumos Schumann és Chopin összepárosított zongoraszerzeményei keretezik majd, mivel csütörtökön Farkas Gábor márványtermi programja fogja megidézni a zongora poétáját s a Chopin zsenije előtt kalapemelést parancsoló muzsikust, Zwickau nagy szülöttét (november 11., hat óra). A következő szerdán pedig Jevgenyij Kiszin ül a Nemzeti Hangversenyterem pódiumára e két komponista műveit eljátszandó, s ez korántsem kicsiség (november 17., fél nyolc). A 39 esztendős pompás pianista ugyanis, aki halványuló emlékeink szerint legelső hanglemezének borítójához még úttörő-egyenruhás csodagyermekként ült modellt, utoljára kamaszon, egy azóta szerencsésen bevégzett világtörténeti korszak éveiben adott koncertet Budapesten. A Chopin zenéjéhez már gyermekként erősen vonzódó Kiszinből időközben felnőtt, nagy művész vált, így "A Zongora" sorozat ezúttal tán még a szokottnál is izgalmasabb estét kínál. Kiszin - akárcsak Farkas Gábor - eljátssza majd Schumann 1837-es remekét, a Fantasiestückét, mely művét a szerző egy 18 éves skót leányzónak, a zongoristaként ígéretes, fehérszemélyként szemrevaló Anna Robena Laidlawnak (illusztrációnk mutatja) dedikált.

Miközben futólépésben megemlítjük még a hét harmadik, figyelemre fokozottan érdemes zongorakoncertjét, Mocsári Károly - Schumann mellé Lisztet iktató - estjét (Fesztivál Színház, november 15., hét óra), máris arról a hangversenyről kell szólnunk, amelyen újfent a csodagyermeki géniusz tüneményét illeti említés. Az Erdődy Kamarazenekar akadémiai fellépése ez, amelynek Vashegyi György által igazított programján nemcsak a 15 éves Felix Mendelssohn szimfóniája hangzik majd fel, de a sajnálatos módon alig 19 esztendőt megélő baszk kamaszzseni, az 1826-ban elhunyt Juan Crisóstomo Arriaga egyetlen hasonnemű alkotása is (november 12., fél nyolc).

Vége a dalnak - ez már újra a fentebb emlegetett Fantasiestücke ciklusához tartozó fordulat, hiszen ezzel a tétellel zárul a sorozat. Ám hogy mi is tarthassuk magunkat e zárótétel előadási utasításához (Jó humorosan), hát említsük utoljára a MET esedékes közvetítését, az Anna Netrebkóval felékesített Don Pasqualét, amelyet esmeg a város két különböző pontján is megtekinthetünk majd, hála a Művészetek Palotája és az Uránia buzgalmának (november 13., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.