mi a kotta? - A sűrűjében

  • .
  • 2009. március 26.

Trafik

Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke - ez a címe az e heti Haydn-operának, amelynek bemutatóját a Vasúttörténeti Parkban elővezetett Philemon és Baucishoz mérten felette szokatlan színhelyen, az Operaházban tartják majd (március 29., hét óra): Fischer Ádám vezényletével, Zsótér Sándor rendezésében és Rost Andreával Euridiké szerepében. Haydn életében nem vitték színpadra utolsó, London számára írt operáját, melynek ősbemutatójára végül csak 1951-ben került sor, ám akkor világnagyságokkal, hiszen Erich Kleiber mellett Maria Callas és Boris Christoff is részt vett a korántsem historikus firenzei premieren.
Szavatolt világnagyság, Perényi Miklós lép fel a Liszt Ferenc Kamarazenekar ugyancsak Haydnt adoráló keddi hangversenyén is (Zeneakadémia, március 31., fél nyolc), s Haydn oltárán égeti majd a tömjént Záborszky Kálmán és együtteseinek miseprodukciója a Mátyás-templomban (március 28., nyolc óra), valamint Spányi Miklós, aki a rádió koncertsorozatának keretében a mester négy szonátáját adja elő clavichordon (Márványterem, március 30., hat óra). S hála Vashegyi György örömzenészeinek, megszólal a napokban az Évszakok is (Zeneakadémia, április 1., fél nyolc), lévén a Tavaszi Fesztivál idén is a termés betakarításának megelégedett örömével ajándékozza meg a helyszínek között cikázó zenebarátot.

A Haydn-ünnep árnyékában mindazonáltal néhai kortárs héroszok előtt is tiszteleghetünk: Luciano Berio Szekvenciáit az UMZE és szegődött hív társai adják elénk (Thália Színház, március 30., fél nyolc), míg a Rádió Márványtermében Bozay Attila emlékének adózhatunk, meghallgatva egyebek mellett Szegény Yorick című remek dalciklusát (március 26., fél nyolc).

S nincs menekvés, folytassuk tovább a fesztiválon fellépő sztárok sorolásával! Fazil Say és Daniel Harding a Mahler Kamarazenekarral látogat el a Nemzeti Hangversenyterembe (március 30., fél nyolc), ahol pár nappal korábban a részben magyar származású zongorafenomén, Piotr Anderszewski és a Skót Kamarazenekar ad koncertet (március 26., fél nyolc). A skótok programját J. Chr. Bach Lucio Silla című operájának nyitánya indítja majd, s ez bizony remek alkalmat kínálna némi motívumtörténeti fejtegetésre, vagy akár Sulla pályaképének és a római polgárháborúk vérzivataros korának felvázolására, ám az ezúttal térként értelmezett idő nem kedvez eszmeiramlásainknak. Köszöntsük inkább az 50. születésnapját ünneplő hazai csillagot, Szabadi Vilmost, aki maga lép fel bőkezű ajándékozóként pénteki koncertjén (MTA Díszterme, március 27., fél nyolc): Mendelssohn és Sibelius hegedűversenye mellett még Beethoven hármasversenye is felhangzik ez estén. S rokonszenvesen szerény nagyságokról szólván kell említenünk a Prágai Rádiózenekar nagyszerű együttesét is, mely perfekt kompánia vasárnap rendez hangversenyt Smetana, Dvorák és Martinu· műveiből (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 29., fél nyolc).

S igen, nem feledkeztünk meg róla: eljön és énekel nekünk Philippe Jaroussky, a kontratenor (Zeneakadémia, március 28., fél nyolc). Francia melódiákkal kecsegtető koncertjének értékét alkalmasint csak növeli, hogy olyan, jószerével ismeretlen zeneszerzők életművébe nyerhetünk betekintést a fiatal virtuóznak köszönhetően, mint Cécile Chaminade (fotográfiánkon) vagy a vallon Guillaume Lekeu. Ám csak nem eltelni az angyali hangú énekes produkciójával, hiszen az utolsó napok szentjei és csodái még hátravannak!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.