A Wagner-napok 2010-es új produkciója éppenséggel az emlegetett Lohengrin lesz - Marton László rendezésében, s természetesen Fischer Ádám zenei fősége alatt (Nemzeti Hangversenyterem, június 9. és 12., négy óra). Meglehet, a német hőstenor helyébe egy jeles hazai erő, Kovácsházi István áll, ám az előadások így is változatlanul nemzetközi Wagner-specialisták egész sorát léptetik majd a dobogóra: Camilla Nylundtól (képünkön) Petra Langig. Egészen hasonló lesz a helyzet a tavalyról megújrázott Trisztánnal is, mely zenedrámáról a Wagnernél amúgy még szűkkeblű pillanataiban is jóval kollegiálisabb Verdi egyik utolsó interjújában a legnagyobb elismerés hangján szólt. A két Trisztán-előadás (Nemzeti Hangversenyterem, június 10. és 13., négy óra) idén a diadalmasan visszajáró Christian Franz és Evelyn Herlizius kettősét ígéri.
Miskolcon mindeközben a Bartók + Verdi fesztivál első fele kínálkozik, a sajnálatos programszűkítések dacára is váltig izgalmas előadásokkal. Így újra ellátogat Borsodba a moszkvai Helikon Opera pompás társulata, ezúttal a Nabuccóval (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., hét óra). Műsorra kerül még aztán a torok Attilájától (ahogy Hans von Bülow gúnyolta Verdit) egy debreceni Trubadúr (Nyári Színház, június 10., hét óra) s egy moszkvai Rigoletto (Nemzeti Színház, június 13., hét óra).
A bicentenárium évében értelemszerűen Liszt is szerephez jut az operafesztiválon, méghozzá gyermekként komponált operácskája, a Don Sanche révén. A Miskolc, Bayreuth, Eisenstadt és Kassa részvételével összeálló előadás (Nemzeti Színház, június 11., hét óra) napján egyebekben Liszt szakrális művészetének egyik csúcsteljesítménye, a Via Crucis is felhangzik majd a Székely Bertalan oltárképével büszkélkedő miskolci evangélikus templomban (június 11., öt óra). Liszt persze külön-külön mindahány eddig emlegetett zeneszerzővel kapcsolatba hozható: a múlt héten tárgyalt Wagner-barátság mellett, a most csütörtökön Kocsis Zoltán és a MÁV Szimfonikusok által is ünnepelt, a nagy pályaelőd emlékét akadémiai székfoglalóban méltató Bartókkal (Operettszínház, június 9., hét óra), de bizony még Verdivel is. Mert bár Verdi és Liszt személyesen sosem találkoztak egymással (még 1886 tavaszán sem, amikor pedig mindketten ott ültek a párizsi operában a Cid előadásán), Liszt jó pár pompás átirattal és reminiszcenciával tisztelgett Verdi előtt, míg a nagy itáliai gondosan begyűjtötte és tanulmányozta az abbéruhás újító szimfonikus költeményeinek kottáit.
