mi a kotta? - A torok Attilája

  • .
  • 2011. június 9.

Trafik

"Szép a zene, ahol világos és vannak benne gondolatok. A cselekmény lassan halad, a szöveg is.
Így aztán unalmas. Szép zenekari hatások. Túlságosan sok kitartott hang, s ettől elnehezül." A Lohengrinnek e visszafogott, erősen távolságtartó méltatása Giuseppe Verditől való, aki 1871-ben inkognitóban végigülte a Wagner-opera milánói bemutatóját, s a műsorfüzetére följegyezte benyomásait. Az egyidős, 2013-ban majdan egyaránt bicentenáriumához érkező két komponista távoli rivalizálása ezen a héten különös aktualitást nyer, hiszen csütörtökön egyszerre indul a Budapesti Wagner-napok fölnőtt programja, valamint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, ahol idén újra Verdi kerül Bartók mellé a főszerepbe.

A Wagner-napok 2010-es új produkciója éppenséggel az emlegetett Lohengrin lesz - Marton László rendezésében, s természetesen Fischer Ádám zenei fősége alatt (Nemzeti Hangversenyterem, június 9. és 12., négy óra). Meglehet, a német hőstenor helyébe egy jeles hazai erő, Kovácsházi István áll, ám az előadások így is változatlanul nemzetközi Wagner-specialisták egész sorát léptetik majd a dobogóra: Camilla Nylundtól (képünkön) Petra Langig. Egészen hasonló lesz a helyzet a tavalyról megújrázott Trisztánnal is, mely zenedrámáról a Wagnernél amúgy még szűkkeblű pillanataiban is jóval kollegiálisabb Verdi egyik utolsó interjújában a legnagyobb elismerés hangján szólt. A két Trisztán-előadás (Nemzeti Hangversenyterem, június 10. és 13., négy óra) idén a diadalmasan visszajáró Christian Franz és Evelyn Herlizius kettősét ígéri.

Miskolcon mindeközben a Bartók + Verdi fesztivál első fele kínálkozik, a sajnálatos programszűkítések dacára is váltig izgalmas előadásokkal. Így újra ellátogat Borsodba a moszkvai Helikon Opera pompás társulata, ezúttal a Nabuccóval (Miskolci Nemzeti Színház, június 14., hét óra). Műsorra kerül még aztán a torok Attilájától (ahogy Hans von Bülow gúnyolta Verdit) egy debreceni Trubadúr (Nyári Színház, június 10., hét óra) s egy moszkvai Rigoletto (Nemzeti Színház, június 13., hét óra).

A bicentenárium évében értelemszerűen Liszt is szerephez jut az operafesztiválon, méghozzá gyermekként komponált operácskája, a Don Sanche révén. A Miskolc, Bayreuth, Eisenstadt és Kassa részvételével összeálló előadás (Nemzeti Színház, június 11., hét óra) napján egyebekben Liszt szakrális művészetének egyik csúcsteljesítménye, a Via Crucis is felhangzik majd a Székely Bertalan oltárképével büszkélkedő miskolci evangélikus templomban (június 11., öt óra). Liszt persze külön-külön mindahány eddig emlegetett zeneszerzővel kapcsolatba hozható: a múlt héten tárgyalt Wagner-barátság mellett, a most csütörtökön Kocsis Zoltán és a MÁV Szimfonikusok által is ünnepelt, a nagy pályaelőd emlékét akadémiai székfoglalóban méltató Bartókkal (Operettszínház, június 9., hét óra), de bizony még Verdivel is. Mert bár Verdi és Liszt személyesen sosem találkoztak egymással (még 1886 tavaszán sem, amikor pedig mindketten ott ültek a párizsi operában a Cid előadásán), Liszt jó pár pompás átirattal és reminiszcenciával tisztelgett Verdi előtt, míg a nagy itáliai gondosan begyűjtötte és tanulmányozta az abbéruhás újító szimfonikus költeményeinek kottáit.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?