mi a kotta? - Bahharahharahhaha

  • .
  • 2011. július 7.

Trafik

"Hárman valának együtt, a potrohos bíró, / Egy obsitos vitéz, és a furfangos író; / A többi asztaloknál együtt és szerteszét, / Vidám paraszt legények itták a hegy levét. / Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, / Keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár; / Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, / Mint mennyit Háry János, az obsitos magán." Ezekkel a sorokkal kezdődik Az obsitos című költemény, amely - ha áttételesen is - máig fenntartja valamelyest a XIX.
századi magyar irodalom és sajtó egyik legszorgosabb munkásának, Garay Jánosnak (képünk mutatja) az emlékezetét. Merthogy amióta az iskolai ünnepélyek és az alkalmi szavalóműsorok nem kultiválják a költő Kont című, sokáig elhagyhatatlannak számított klasszikusát ("Harminc nemes Budára tart, / Szabad halálra kész..."), azóta Garayt leginkább a Háry János ürügyén emlegetjük, ha emlegetjük. Márpedig most ezt tesszük, hiszen pénteken a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon üt tanyát a debreceniek Vidnyánszky Attila által rendezett előadása - Kocsár Balázs vezénylete alatt, az ifjú Haja Zsolttal a címszerepben (július 8., fél kilenc; esőnap: július 10.). "A szerzők egyenes kívánságára: a darab nem vígopera. A szöveg: nem librettó. Neve még nincs: valami új, magyar műfaj. Tényleg, ajánlatos lenne a 'dalmű' helyett máris új nevet keresni, ami jobban ráillik a darabra" - írta 1926-ban a Háry János ősbemutatójáról beszámoló, alig tizennyolc esztendős Aszlányi Károly, s a pelyhes állú recenzens nemcsak a mű különleges természetére érzett rá a Nyugat hasábjain kinyomtatott írásában, de éppenséggel Marci bácsi bordalának majdani örökzöld sikerére is.

A hét egyebekben egy tőrőlmetszett vígoperát is kínál a szabadban, miután az "budai Társaskör két ízben is a kertjébe telepíti majd a Figaro házasságát: Fehér András rendezésében, reményteli, fiatal énekesek előadásában, zongorakíséret mellett (július 8. és 9., hét óra; esőnap: július 10.). A szolid heti koncertprogram hátramaradó s egyébiránt ugyancsak szabadtéri eseménye szintén közkedvelt klasszikusokban utazik: Szabadi Vilmos Beethoven Hegedűversenyének magánszólamát húzza majd a Szent István Király Szimfonikus Zenekar Beethoven-estjén, a Prométheusz-nyitány és a Pastorale szimfónia interpretációitól közrefogva (Vajdahunyadvár, július 11., fél kilenc).

A napokban Szombathelyen is rákezdenek, hiszen nekilódul az immár 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál sorozata, melynek programjából ezúttal a Peskó Zoltán által igazított Savaria Szimfonikus Zenekar hétfői koncertje említtessék. Itt ugyanis Bartók Két képének előadása után Ránki Dezső ül majd hangszeréhez, hogy eljátssza Liszt A-dúr zongoraversenyét (Bartók Terem, július 11., nyolc óra). S persze a szabadtéri vagy Pesttől távoli események mellett váltig csalogatnak a televíziós programok, akár a 3Satra, akár a Mezzo műsorára kapcsolnánk. Az előbbi csatornán a tematikus Festspielsommer sorozatban a Rheingaui Zenei Fesztivál nyitókoncertjét kaphatjuk el szombat este, méghozzá a korai Berg-dalokat éneklő csodás Elina Garanca fellépésével (július 9., negyed kilenc). Ezzel párhuzamosan a Mezzo műsorán egy amszterdami Nyugat lánya csábít - Carlo Rizzi dirigálásával, s az Örzsénél jóval kardosabb menyecske, a kocsmatulajdonos Minnie történetével (július 9., fél kilenc).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.