mi a kotta? - Bahharahharahhaha

  • .
  • 2011. július 7.

Trafik

"Hárman valának együtt, a potrohos bíró, / Egy obsitos vitéz, és a furfangos író; / A többi asztaloknál együtt és szerteszét, / Vidám paraszt legények itták a hegy levét. / Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, / Keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár; / Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, / Mint mennyit Háry János, az obsitos magán." Ezekkel a sorokkal kezdődik Az obsitos című költemény, amely - ha áttételesen is - máig fenntartja valamelyest a XIX.
századi magyar irodalom és sajtó egyik legszorgosabb munkásának, Garay Jánosnak (képünk mutatja) az emlékezetét. Merthogy amióta az iskolai ünnepélyek és az alkalmi szavalóműsorok nem kultiválják a költő Kont című, sokáig elhagyhatatlannak számított klasszikusát ("Harminc nemes Budára tart, / Szabad halálra kész..."), azóta Garayt leginkább a Háry János ürügyén emlegetjük, ha emlegetjük. Márpedig most ezt tesszük, hiszen pénteken a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon üt tanyát a debreceniek Vidnyánszky Attila által rendezett előadása - Kocsár Balázs vezénylete alatt, az ifjú Haja Zsolttal a címszerepben (július 8., fél kilenc; esőnap: július 10.). "A szerzők egyenes kívánságára: a darab nem vígopera. A szöveg: nem librettó. Neve még nincs: valami új, magyar műfaj. Tényleg, ajánlatos lenne a 'dalmű' helyett máris új nevet keresni, ami jobban ráillik a darabra" - írta 1926-ban a Háry János ősbemutatójáról beszámoló, alig tizennyolc esztendős Aszlányi Károly, s a pelyhes állú recenzens nemcsak a mű különleges természetére érzett rá a Nyugat hasábjain kinyomtatott írásában, de éppenséggel Marci bácsi bordalának majdani örökzöld sikerére is.

A hét egyebekben egy tőrőlmetszett vígoperát is kínál a szabadban, miután az "budai Társaskör két ízben is a kertjébe telepíti majd a Figaro házasságát: Fehér András rendezésében, reményteli, fiatal énekesek előadásában, zongorakíséret mellett (július 8. és 9., hét óra; esőnap: július 10.). A szolid heti koncertprogram hátramaradó s egyébiránt ugyancsak szabadtéri eseménye szintén közkedvelt klasszikusokban utazik: Szabadi Vilmos Beethoven Hegedűversenyének magánszólamát húzza majd a Szent István Király Szimfonikus Zenekar Beethoven-estjén, a Prométheusz-nyitány és a Pastorale szimfónia interpretációitól közrefogva (Vajdahunyadvár, július 11., fél kilenc).

A napokban Szombathelyen is rákezdenek, hiszen nekilódul az immár 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál sorozata, melynek programjából ezúttal a Peskó Zoltán által igazított Savaria Szimfonikus Zenekar hétfői koncertje említtessék. Itt ugyanis Bartók Két képének előadása után Ránki Dezső ül majd hangszeréhez, hogy eljátssza Liszt A-dúr zongoraversenyét (Bartók Terem, július 11., nyolc óra). S persze a szabadtéri vagy Pesttől távoli események mellett váltig csalogatnak a televíziós programok, akár a 3Satra, akár a Mezzo műsorára kapcsolnánk. Az előbbi csatornán a tematikus Festspielsommer sorozatban a Rheingaui Zenei Fesztivál nyitókoncertjét kaphatjuk el szombat este, méghozzá a korai Berg-dalokat éneklő csodás Elina Garanca fellépésével (július 9., negyed kilenc). Ezzel párhuzamosan a Mezzo műsorán egy amszterdami Nyugat lánya csábít - Carlo Rizzi dirigálásával, s az Örzsénél jóval kardosabb menyecske, a kocsmatulajdonos Minnie történetével (július 9., fél kilenc).

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.