mi a kotta? - Dallam, csupa nagybetűvel

  • .
  • 2008. október 2.

Trafik

"Barna Pianínó kézen fogta Pétert, átvezette egy másik, igen nagy terembe, ahol óriási méretű különös szerkezetet látott. Öt sín futott egymás felett, azokon kis autók szaladtak, úgy valahogy, mint a Vidám Parkban.
Hol a síneken, hol pedig kis létrákon mászkáltak fel-alá. A pálya felett is, meg alatta is voltak ilyen létrafélék.

Az autók is különböztek. Mind gömbölyű volt, de némelyik fehér, a másik meg fekete. Volt olyan, amelyből egy magasra meredő rúd állott ki és olyan is, amelynek rúdjára egy vagy több zászlócska volt kitűzve." Nos, valóban, ez az idézet nem Adornótól, s nem is az ifjú Lukács Györgytől származik, de még csak nem is valamely élte fogytáig begrogozott, s ezért örökkön macskajajos német preromantikus vetette papírra. A fenti, a kottaírás alapjait magyarázgató részlet Robitsek Mórné, Chitz Klára népszerű mesekönyvéből, a Muzsikus Péter Hangszerországban című klasszikusból származik, mely mű az ötvenes évek óta immár több nemzedék csemetéi számára egyengette az utat a zenetanulás felé. Ajánlónkba pedig azért kerülhetett e mese, mert még 1962-ben Ránki György (képünkön) - a makámamester Romhányi József közreműködésével - gyermekoperát komponált a kisfiú történetéből, aki az egyszer hallott, majd elfelejtett szépséges DALLAM után nyomozva megismerkedik a szimfonikus zenekar mindahány hangszerével, s mellékesen békét is teremt Hangszer- és Gépzeneország között. S ennek a bájos darabnak a foglalatát vasárnap két matinén is előadják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar szólistái (okt. 5., 11 és 15 óra, MűPa Fesztivál Színház), méghozzá a kiváló zenetörténész és lelkes elefántbarát Kovács Sándor műsorvezetésével.

Ám aki nagyon kíváncsi, már az előző este meghallgathatja Muzsikus Péterke kedves DALLAM-át, hiszen a Nemzeti Filharmonikusok szombaton tartják a Vásáry Tamás 75. születésnapját ünneplő hangversenyüket (okt. 4., 19.30., MűPa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), s ott Chopin hangulatos, bár kevéssé vérforraló f-moll zongoraversenye mellett Beethoven IX. szimfóniája is felhangzik majd, benne a mesekönyvalakot olyanynyira fellelkesítő Örömódával.

Ez a hétvége amúgy is Beethoven és Ránki György jegyében telik majd. A Magyar Állami Operaházban ugyanis mindkettejüknek bemutatója lesz: Ránki híresebbik gyermekoperája, a Pomádé király új ruhája szombaton (okt. 4., 11 és 15 óra), míg a Fidelio vasárnap (okt. 5., 19 óra) kerül új produkcióban a közönség elé. Az elmúlt évek premierapályához képest idén valóságos dömping lesz operabemutatókból, s ezek sorában különösen izgalmasnak ígérkezik a Kovalik Balázs rendezésében és Fischer Ádám vezényletével, mások mellett Thomas Moserrel és a Nürnbergiből megismert Friedemann Kunderrel színre vonultatott Fidelio. A "szabadító operák" zsánerének korántsem első, ám szinte egyetlen örök éltű darabja ezúttal Gustav Mahler előtt is tiszteleg, hiszen az előadásban felcsendül majd a III. Leonóra-nyitány, amit még a dirigens és operaigazgató Mahler illesztett a mű zárójelenete elé, új távlatot adva ezzel a jogellenesen fogva tartott rab és az áldozatos hitves történetének.

Az elkövetkező napok egyéb rendezvényein természetesen Orgona királynő, Koncertzongora miniszterelnök, Hárfa kisasszony vagy épp a teljes Vonós család is szóhoz jut majd, s hogy ráleljünk a megfelelő hangversenyre, tartsuk észben Chitz Klára praktikus felismerését: "a hangszereknek általában este van a munkaidejük".

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.