mi a kotta? - Es war ein gutes Jahr

  • .
  • 2009. december 17.

Trafik

Ez egy jó év volt - mondta volna az anekdota szerint Otto Klemperer egy szilveszteri összejövetelen, midőn valaki a társaságból fölemlítette, hogy az elbúcsúztatott esztendőben két világhírű karmester is jobblétre szenderült. Ez egy jó év volt - mondhatják most a hazai zenebarátok, méghozzá mindennemű szarkazmus és fekete humor nélkül, hiszen igazi csodák jártak nálunk 2009-ben.
Cecilia Bartoli és Plácido Domingo, Grigorij Szokolov és Borisz Berezovszkij, Joshua Bell és Leonidasz Kavakosz, Philadelphia és Szentpétervár filharmonikusai, s persze hiánytalanul felvonultak a helyi erők is; kaptunk Dvorák- és Beethoven-maratont, két teljes Ringet, valamint faltól falig érő Haydn-emlékévet. Nemigen lehet hát okunk panaszra: a fővárosi hangversenyprogram vitathatatlanul világszínvonalú.

S koncertéletünk honi nemtői még az óév legutolsó napjaiban is kitesznek majd magukért és értünk. Vashegyi György és együttesei Händel Messiását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 22., fél nyolc), Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar meg a Nemzeti Énekkar a Missa solemnist (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc), míg Fischer Iván és a Fesztiválzenekar a Siegfried-idillt és a Petruskát (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 26. és 28., háromnegyed nyolc, december 27., fél négy) adja elénk. Farkas Gábor, Baráti Kristóf és Fenyő László trióestjével lezárul a rádió huszonegy koncertből álló márványtermi Haydn-sorozata (december 21., hat óra), Fischer Ádám pedig már az új év első napján vezényli majd el - a Freiburgi Barokk Zenekar és az Arnold Schoenberg Kórus élén - a Teremtés oratóriumot. Méghozzá nagyjából másfélszer: délután négytől hazai szólistákkal, ifjúsági közönség számára a mű keresztmetszetét, este héttől azután német énekesekkel az egész alkotást - mindkét alkalommal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között. Alkotást írtunk, hiszen e nevezet alatt vált ismertté nálunk Haydn öregkori remeke, s így is nyert budai utcanevet még 1820-ban, kereken húsz esztendővel az oratórium első Bécsen kívüli előadása után. 1800. március 8-án ugyanis Budán hangzott fel a mű, imigyen emelve József nádor és a cárlány, Alekszandra Pavlovna Romanova dinasztikus és egyszersmind felekezetközi nászának ünnepi fényét. (Képünkön a szépséges, ám alig egy évvel a frigykötés után a szülésbe belehalt magyarbarát nádorné látható.)

Idén amúgy a karácsonyi ajándékot is Fischer Ádámtól kapjuk, lévén karácsony első napján ő vezényli majd a Varázsfuvola vígszínházi premierét (december 25., hét óra). A tájékon ismerős Marton László rendezésében Sarastrót Polgár László, az Éj királynőjét Miklósa Erika, Taminót Brickner Szabolcs, míg Papagenót Nagy Ervin játssza és énekli majd, szóval az eseményért érdemes feláldozni pár órát a bejglievés többnapos szertartásából.

S persze említsünk még néhány tematikus karácsonyi koncertet az ünnepet megelőző napokra! A Kovács János pálcaütésére mozduló "budai Danubia Zenekar estjén (Nemzeti Hangversenyterem, december 17., fél nyolc) Honegger utolsó szerzeményével, a Karácsonyi kantátával indul a program, s két nappal később ezt fogják elővezetni az MR zenei együttesei is (Olasz Intézet, december 19., hét óra), Bach Karácsonyi oratóriumának részleteivel egyetemben. Az utóbbi műből a Deák téri istenházában is hallhatunk majd három kantátányit (december 20., hat óra), köszönhetően a Budapesti Vonósok és a Lutheránia Énekkar áldásos összemunkálásának.

Isten hozzád, Haydn-év! Boldog Erkel-évet!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."