mi a kotta? - Es war ein gutes Jahr

  • .
  • 2009. december 17.

Trafik

Ez egy jó év volt - mondta volna az anekdota szerint Otto Klemperer egy szilveszteri összejövetelen, midőn valaki a társaságból fölemlítette, hogy az elbúcsúztatott esztendőben két világhírű karmester is jobblétre szenderült. Ez egy jó év volt - mondhatják most a hazai zenebarátok, méghozzá mindennemű szarkazmus és fekete humor nélkül, hiszen igazi csodák jártak nálunk 2009-ben.
Cecilia Bartoli és Plácido Domingo, Grigorij Szokolov és Borisz Berezovszkij, Joshua Bell és Leonidasz Kavakosz, Philadelphia és Szentpétervár filharmonikusai, s persze hiánytalanul felvonultak a helyi erők is; kaptunk Dvorák- és Beethoven-maratont, két teljes Ringet, valamint faltól falig érő Haydn-emlékévet. Nemigen lehet hát okunk panaszra: a fővárosi hangversenyprogram vitathatatlanul világszínvonalú.

S koncertéletünk honi nemtői még az óév legutolsó napjaiban is kitesznek majd magukért és értünk. Vashegyi György és együttesei Händel Messiását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 22., fél nyolc), Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar meg a Nemzeti Énekkar a Missa solemnist (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc), míg Fischer Iván és a Fesztiválzenekar a Siegfried-idillt és a Petruskát (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 26. és 28., háromnegyed nyolc, december 27., fél négy) adja elénk. Farkas Gábor, Baráti Kristóf és Fenyő László trióestjével lezárul a rádió huszonegy koncertből álló márványtermi Haydn-sorozata (december 21., hat óra), Fischer Ádám pedig már az új év első napján vezényli majd el - a Freiburgi Barokk Zenekar és az Arnold Schoenberg Kórus élén - a Teremtés oratóriumot. Méghozzá nagyjából másfélszer: délután négytől hazai szólistákkal, ifjúsági közönség számára a mű keresztmetszetét, este héttől azután német énekesekkel az egész alkotást - mindkét alkalommal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között. Alkotást írtunk, hiszen e nevezet alatt vált ismertté nálunk Haydn öregkori remeke, s így is nyert budai utcanevet még 1820-ban, kereken húsz esztendővel az oratórium első Bécsen kívüli előadása után. 1800. március 8-án ugyanis Budán hangzott fel a mű, imigyen emelve József nádor és a cárlány, Alekszandra Pavlovna Romanova dinasztikus és egyszersmind felekezetközi nászának ünnepi fényét. (Képünkön a szépséges, ám alig egy évvel a frigykötés után a szülésbe belehalt magyarbarát nádorné látható.)

Idén amúgy a karácsonyi ajándékot is Fischer Ádámtól kapjuk, lévén karácsony első napján ő vezényli majd a Varázsfuvola vígszínházi premierét (december 25., hét óra). A tájékon ismerős Marton László rendezésében Sarastrót Polgár László, az Éj királynőjét Miklósa Erika, Taminót Brickner Szabolcs, míg Papagenót Nagy Ervin játssza és énekli majd, szóval az eseményért érdemes feláldozni pár órát a bejglievés többnapos szertartásából.

S persze említsünk még néhány tematikus karácsonyi koncertet az ünnepet megelőző napokra! A Kovács János pálcaütésére mozduló "budai Danubia Zenekar estjén (Nemzeti Hangversenyterem, december 17., fél nyolc) Honegger utolsó szerzeményével, a Karácsonyi kantátával indul a program, s két nappal később ezt fogják elővezetni az MR zenei együttesei is (Olasz Intézet, december 19., hét óra), Bach Karácsonyi oratóriumának részleteivel egyetemben. Az utóbbi műből a Deák téri istenházában is hallhatunk majd három kantátányit (december 20., hat óra), köszönhetően a Budapesti Vonósok és a Lutheránia Énekkar áldásos összemunkálásának.

Isten hozzád, Haydn-év! Boldog Erkel-évet!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.