mi a kotta? - Fanny és Felix

  • .
  • 2009. november 26.

Trafik

Alig pár hete szobrot kapott a Lövölde téren, s most szombaton egy kortárs magyar opera főalakjaként találkozhatunk Arthur Koestlerrel, a pesti születésű angol íróval, akiről egy hosszabb cikket lelhetnek e heti lapszámunk bensejében. Sári József Napfogyatkozás című, eredetileg az ezredfordulón, Németországban ősbemutatott operája a sokfele bolygott, s a múlt század megannyi izmusával érintkezésbe került literátor életútját idézi - ezúttal Kovalik Balázs borítékolhatóan ötletgazdag rendezésében, Hamar Zsolt zenei irányítása alatt (Opera, november 28., hét óra).

Sári operájának címe Koestler leghíresebb művére, az első - s idén végre nyomtatásban is megjelentetett - szamizdat fordításban még Napfogyatkozásként magyarított Darkness at Noonra rímel, ám az elkövetkező napokban más zenei programot is köthetünk majd a változó természeti fényviszonyok tárgyköréhez. Ímhol például a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok úgyszintén irodalmi érdekű koncertje, mely Shelley Az alkonyat című költeményét és annak Ottorino Respighi által elkészített zenés-énekes változatát fogja megszólaltatni a Károlyi-palota ódon, mindazonáltal szépen felújított falai között (november 27., hét óra). Míg ugyanekkor a Helsinki Filharmonikus Zenekar éppenséggel egy fényhozó koncertszámmal, a dán százkoronás címletről reánk tekintő Carl Nielsen mediterrán fogantatású Helios nyitányával indítja műsorát (Nemzeti Hangversenyterem, november 27., hét óra). Ez utóbbi hangversenyen a nagyszerű Jean-Yves Thibaudet Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamát veri majd ki hangszerén, alig pár nappal később pedig Ránki Dezső fogja - méghozzá Schumann zongorakoncertjének szólistájaként - egy másik finn együttes, a Jukka-Pekka Saraste pálcája alatt hangászó Lahti Szimfonikus Zenekar estjének fényét emelni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 2., fél nyolc).

Ugyancsak remek zongoristák, az Egri & Pertis Duó beltagjai adják majd elő három, pianistaként is elsőrangú zeneszerző műveit azon a márványtermi koncerten, melyet a Mendelssohn-bicentenárium tesz különösen időszerűvé (november 30., hat óra). Felix zongoradarabjain túl ugyanis imádott nővére, a felfedezésünkre érdemes Fanny Mendelssohn (férje rajzán mutatjuk) szerzeményei is megszólalnak, s a programot a mindkét Mendelssohn csodagyermeket oktató korabeli virtuóz, Ignaz Moscheles Hősi indulója nyitja majd. Amint pár hete már említettük, Mendelssohn több művében is megörökítette Skóciát, ám most hétfőn a régió hangulatának egy másik nevezetes zenei lenyomatát, Max Bruch Skót fantáziáját hallhatjuk majd - Baráti Kristóf és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában (Operettszínház, november 30., hét óra). E változatos, Bruch mellett Webert, Rimszkij-Korszakovot, Ginasterát és még a kortárs mexikói komponistát, Arturo Marquezt is műsorán szerepeltető koncert említése után, az MR Szimfonikusok másnapi, Perényi Miklóssal közös, s a szó szoros értelmében "változatos" hangversenyét kell ajánlanunk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 1., fél nyolc). Itt ugyanis csupa Változatok-zsánerű művet adnak elő a gorombáskodásra hajlamos Brahms Haydn-variációitól a sárkányeregetést nagy kedvvel művelő Elgar Enigmájáig. S végül minden átkötés nélkül, álljon itt befejezésül Frankl Péter, Kelemen Barnabás, valamint Kokas Katalin és Dóra közös estje (Zeneakadémia, november 28., fél nyolc), melyen közörömre Brahms összes, azaz mindhárom zongoranégyese szerepelni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.