mi a kotta? - Fanny és Felix

  • .
  • 2009. november 26.

Trafik

Alig pár hete szobrot kapott a Lövölde téren, s most szombaton egy kortárs magyar opera főalakjaként találkozhatunk Arthur Koestlerrel, a pesti születésű angol íróval, akiről egy hosszabb cikket lelhetnek e heti lapszámunk bensejében. Sári József Napfogyatkozás című, eredetileg az ezredfordulón, Németországban ősbemutatott operája a sokfele bolygott, s a múlt század megannyi izmusával érintkezésbe került literátor életútját idézi - ezúttal Kovalik Balázs borítékolhatóan ötletgazdag rendezésében, Hamar Zsolt zenei irányítása alatt (Opera, november 28., hét óra).

Sári operájának címe Koestler leghíresebb művére, az első - s idén végre nyomtatásban is megjelentetett - szamizdat fordításban még Napfogyatkozásként magyarított Darkness at Noonra rímel, ám az elkövetkező napokban más zenei programot is köthetünk majd a változó természeti fényviszonyok tárgyköréhez. Ímhol például a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok úgyszintén irodalmi érdekű koncertje, mely Shelley Az alkonyat című költeményét és annak Ottorino Respighi által elkészített zenés-énekes változatát fogja megszólaltatni a Károlyi-palota ódon, mindazonáltal szépen felújított falai között (november 27., hét óra). Míg ugyanekkor a Helsinki Filharmonikus Zenekar éppenséggel egy fényhozó koncertszámmal, a dán százkoronás címletről reánk tekintő Carl Nielsen mediterrán fogantatású Helios nyitányával indítja műsorát (Nemzeti Hangversenyterem, november 27., hét óra). Ez utóbbi hangversenyen a nagyszerű Jean-Yves Thibaudet Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamát veri majd ki hangszerén, alig pár nappal később pedig Ránki Dezső fogja - méghozzá Schumann zongorakoncertjének szólistájaként - egy másik finn együttes, a Jukka-Pekka Saraste pálcája alatt hangászó Lahti Szimfonikus Zenekar estjének fényét emelni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 2., fél nyolc).

Ugyancsak remek zongoristák, az Egri & Pertis Duó beltagjai adják majd elő három, pianistaként is elsőrangú zeneszerző műveit azon a márványtermi koncerten, melyet a Mendelssohn-bicentenárium tesz különösen időszerűvé (november 30., hat óra). Felix zongoradarabjain túl ugyanis imádott nővére, a felfedezésünkre érdemes Fanny Mendelssohn (férje rajzán mutatjuk) szerzeményei is megszólalnak, s a programot a mindkét Mendelssohn csodagyermeket oktató korabeli virtuóz, Ignaz Moscheles Hősi indulója nyitja majd. Amint pár hete már említettük, Mendelssohn több művében is megörökítette Skóciát, ám most hétfőn a régió hangulatának egy másik nevezetes zenei lenyomatát, Max Bruch Skót fantáziáját hallhatjuk majd - Baráti Kristóf és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában (Operettszínház, november 30., hét óra). E változatos, Bruch mellett Webert, Rimszkij-Korszakovot, Ginasterát és még a kortárs mexikói komponistát, Arturo Marquezt is műsorán szerepeltető koncert említése után, az MR Szimfonikusok másnapi, Perényi Miklóssal közös, s a szó szoros értelmében "változatos" hangversenyét kell ajánlanunk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 1., fél nyolc). Itt ugyanis csupa Változatok-zsánerű művet adnak elő a gorombáskodásra hajlamos Brahms Haydn-variációitól a sárkányeregetést nagy kedvvel művelő Elgar Enigmájáig. S végül minden átkötés nélkül, álljon itt befejezésül Frankl Péter, Kelemen Barnabás, valamint Kokas Katalin és Dóra közös estje (Zeneakadémia, november 28., fél nyolc), melyen közörömre Brahms összes, azaz mindhárom zongoranégyese szerepelni fog.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.