mi a kotta? - Fanny és Felix

Alig pár hete szobrot kapott a Lövölde téren, s most szombaton egy kortárs magyar opera főalakjaként találkozhatunk Arthur Koestlerrel, a pesti születésű angol íróval, akiről egy hosszabb cikket lelhetnek e heti lapszámunk bensejében. Sári József Napfogyatkozás című, eredetileg az ezredfordulón, Németországban ősbemutatott operája a sokfele bolygott, s a múlt század megannyi izmusával érintkezésbe került literátor életútját idézi - ezúttal Kovalik Balázs borítékolhatóan ötletgazdag rendezésében, Hamar Zsolt zenei irányítása alatt (Opera, november 28., hét óra).

Sári operájának címe Koestler leghíresebb művére, az első - s idén végre nyomtatásban is megjelentetett - szamizdat fordításban még Napfogyatkozásként magyarított Darkness at Noonra rímel, ám az elkövetkező napokban más zenei programot is köthetünk majd a változó természeti fényviszonyok tárgyköréhez. Ímhol például a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok úgyszintén irodalmi érdekű koncertje, mely Shelley Az alkonyat című költeményét és annak Ottorino Respighi által elkészített zenés-énekes változatát fogja megszólaltatni a Károlyi-palota ódon, mindazonáltal szépen felújított falai között (november 27., hét óra). Míg ugyanekkor a Helsinki Filharmonikus Zenekar éppenséggel egy fényhozó koncertszámmal, a dán százkoronás címletről reánk tekintő Carl Nielsen mediterrán fogantatású Helios nyitányával indítja műsorát (Nemzeti Hangversenyterem, november 27., hét óra). Ez utóbbi hangversenyen a nagyszerű Jean-Yves Thibaudet Liszt A-dúr zongoraversenyének magánszólamát veri majd ki hangszerén, alig pár nappal később pedig Ránki Dezső fogja - méghozzá Schumann zongorakoncertjének szólistájaként - egy másik finn együttes, a Jukka-Pekka Saraste pálcája alatt hangászó Lahti Szimfonikus Zenekar estjének fényét emelni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 2., fél nyolc).

Ugyancsak remek zongoristák, az Egri & Pertis Duó beltagjai adják majd elő három, pianistaként is elsőrangú zeneszerző műveit azon a márványtermi koncerten, melyet a Mendelssohn-bicentenárium tesz különösen időszerűvé (november 30., hat óra). Felix zongoradarabjain túl ugyanis imádott nővére, a felfedezésünkre érdemes Fanny Mendelssohn (férje rajzán mutatjuk) szerzeményei is megszólalnak, s a programot a mindkét Mendelssohn csodagyermeket oktató korabeli virtuóz, Ignaz Moscheles Hősi indulója nyitja majd. Amint pár hete már említettük, Mendelssohn több művében is megörökítette Skóciát, ám most hétfőn a régió hangulatának egy másik nevezetes zenei lenyomatát, Max Bruch Skót fantáziáját hallhatjuk majd - Baráti Kristóf és a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában (Operettszínház, november 30., hét óra). E változatos, Bruch mellett Webert, Rimszkij-Korszakovot, Ginasterát és még a kortárs mexikói komponistát, Arturo Marquezt is műsorán szerepeltető koncert említése után, az MR Szimfonikusok másnapi, Perényi Miklóssal közös, s a szó szoros értelmében "változatos" hangversenyét kell ajánlanunk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 1., fél nyolc). Itt ugyanis csupa Változatok-zsánerű művet adnak elő a gorombáskodásra hajlamos Brahms Haydn-variációitól a sárkányeregetést nagy kedvvel művelő Elgar Enigmájáig. S végül minden átkötés nélkül, álljon itt befejezésül Frankl Péter, Kelemen Barnabás, valamint Kokas Katalin és Dóra közös estje (Zeneakadémia, november 28., fél nyolc), melyen közörömre Brahms összes, azaz mindhárom zongoranégyese szerepelni fog.