mi a kotta? - Freude schöner Götterfunken

  • .
  • 2011. július 21.

Trafik

"Látod, ezek azok az istenek, akiknek a vonakodók is áldozni kénytelenek. Ez ellen nincs segítség.
De én megőriztem a tisztánlátásomat. Az első három tétel jó. Az utolsó rész katasztrófa, sivár, érzéstelen összevisszaság. Egy egoista, elméletileg, megöleli az emberek millióit. Ha ezek a túlcivilizáltak énekelni akarnak, kiderül, hogy barbárok." Franz Werfel művészregényének címszereplője, Verdi fakad ki ilyen indulatos szavakkal az európai zenekultúra alighanem leginkább bálványozott remekművéről, Ludwig van Beethoven Kilencedik szimfóniájáról szólván. Nos, e hét szombatján a martonvásári Beethoven-parkba kilátogatva nyílik majd lehetőségünk a Friedrich Schiller Örömódáját megéneklő "szabályszerű operafinálé" meghallgatására, méghozzá roppant ígéretes előadásban (július 23., hét óra; esőnap: július 24.). Kocsis Zoltán fősége alatt ugyanis szokás szerint kitelepül a Brunszvik-kastély (képünkön) romantikus angolparkjába a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, s ezúttal a Nemzeti Énekkar, valamint négy operaénekes is a szimfonikus együttessel tart majd. Az egykor a lángeszű komponista által is meglátogatott, többszörösen Beethoven-érdekű helyszínen a Kilencediket megelőző nyitószám amúgy éppenséggel egy többszörösen magyarországi érdekű Beethoven-overtűr, a Pesti Német Színház megnyitására rendelt István király lesz.

A hét szolid zenei programjában amúgy nemcsak Verdinek, de legalább érintőlegesen Schillernek, sőt még Werfelnek, Alma Mahler utolsó férjének is jut szerep. Merthogy a jeles huszadik századi író a Simon Boccanegra posztumusz dramaturgjának szegődött, s ezzel komoly, bár mára nagyjából elévült szolgálatokat tett a problematikusságában is nagyszerű Verdi-mű ügyének. Ezt az operát pedig szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban kaphatjuk el: a Metropolitan Opera tavalyi HD-közvetítésének nyári ismétlése gyanánt, a bariton címszerepben Plácido Domingóval (július 27., hat óra). Betevő Verdi-adagunkat persze akár a televízió előtt ücsörögve is magunkhoz vehetjük, hiszen szombaton este - hogy mellesleg Schiller is még egyszer képbe kerülhessen - a Luisa Millert közvetíti a Mezzo, méghozzá Parmából, a címszereplő atyjának szerepében a veterán sztárbaritonnal, a jövő évadban Pestre várt Leo Nuccival (július 23., fél kilenc).

S ha már a televíziós operacserkészet terepére vettük be magunkat, hát ugyancsak szombat este egy valóságos csemege is kínálkozik mindazok számára, akik csatornakiosztásukban tudhatják a 3Sat műsorát. A Schwetzingeni Fesztivál idei eseményei közül ugyanis egy igencsak ritkán játszott Gluck-operát, a Télemakhosz, avagy Kirké szigete című 1765-ös dramma per musicát közvetíti majd a magaskultúra mellett váltig kitartó tévécsatorna (július 23., negyed kilenc). A messzire bolygott Odüsszeusz derék fiának operai főszerepében a koreai származású feltörekvő kontratenor, David DQ Lee fogja kiereszteni hangját.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.