mi a kotta? - Freude schöner Götterfunken

  • .
  • 2011. július 21.

Trafik

"Látod, ezek azok az istenek, akiknek a vonakodók is áldozni kénytelenek. Ez ellen nincs segítség.
De én megőriztem a tisztánlátásomat. Az első három tétel jó. Az utolsó rész katasztrófa, sivár, érzéstelen összevisszaság. Egy egoista, elméletileg, megöleli az emberek millióit. Ha ezek a túlcivilizáltak énekelni akarnak, kiderül, hogy barbárok." Franz Werfel művészregényének címszereplője, Verdi fakad ki ilyen indulatos szavakkal az európai zenekultúra alighanem leginkább bálványozott remekművéről, Ludwig van Beethoven Kilencedik szimfóniájáról szólván. Nos, e hét szombatján a martonvásári Beethoven-parkba kilátogatva nyílik majd lehetőségünk a Friedrich Schiller Örömódáját megéneklő "szabályszerű operafinálé" meghallgatására, méghozzá roppant ígéretes előadásban (július 23., hét óra; esőnap: július 24.). Kocsis Zoltán fősége alatt ugyanis szokás szerint kitelepül a Brunszvik-kastély (képünkön) romantikus angolparkjába a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, s ezúttal a Nemzeti Énekkar, valamint négy operaénekes is a szimfonikus együttessel tart majd. Az egykor a lángeszű komponista által is meglátogatott, többszörösen Beethoven-érdekű helyszínen a Kilencediket megelőző nyitószám amúgy éppenséggel egy többszörösen magyarországi érdekű Beethoven-overtűr, a Pesti Német Színház megnyitására rendelt István király lesz.

A hét szolid zenei programjában amúgy nemcsak Verdinek, de legalább érintőlegesen Schillernek, sőt még Werfelnek, Alma Mahler utolsó férjének is jut szerep. Merthogy a jeles huszadik századi író a Simon Boccanegra posztumusz dramaturgjának szegődött, s ezzel komoly, bár mára nagyjából elévült szolgálatokat tett a problematikusságában is nagyszerű Verdi-mű ügyének. Ezt az operát pedig szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban kaphatjuk el: a Metropolitan Opera tavalyi HD-közvetítésének nyári ismétlése gyanánt, a bariton címszerepben Plácido Domingóval (július 27., hat óra). Betevő Verdi-adagunkat persze akár a televízió előtt ücsörögve is magunkhoz vehetjük, hiszen szombaton este - hogy mellesleg Schiller is még egyszer képbe kerülhessen - a Luisa Millert közvetíti a Mezzo, méghozzá Parmából, a címszereplő atyjának szerepében a veterán sztárbaritonnal, a jövő évadban Pestre várt Leo Nuccival (július 23., fél kilenc).

S ha már a televíziós operacserkészet terepére vettük be magunkat, hát ugyancsak szombat este egy valóságos csemege is kínálkozik mindazok számára, akik csatornakiosztásukban tudhatják a 3Sat műsorát. A Schwetzingeni Fesztivál idei eseményei közül ugyanis egy igencsak ritkán játszott Gluck-operát, a Télemakhosz, avagy Kirké szigete című 1765-ös dramma per musicát közvetíti majd a magaskultúra mellett váltig kitartó tévécsatorna (július 23., negyed kilenc). A messzire bolygott Odüsszeusz derék fiának operai főszerepében a koreai származású feltörekvő kontratenor, David DQ Lee fogja kiereszteni hangját.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?