mi a kotta? - Hon- és vendégművészek

A legutóbbi alkalommal a Hasznos mulatságok 1828-as évfolyamából idézett írásunk, ám most, ha lehet, még mélyebbre hatolunk a reformkori sajtótörténet sűrűjébe. Ezúttal a Honművész nevezetű orgánum 1833-as, Rózsavölgyit üdvözlő sorait citáljuk: "Rózsavölgyi Márk úr a' magyar Árion, `s Bátskának volt Orpheusa, elhagyván Bácsmegyében helyezett több esztendei lakhelyét, Pestre költözött által.

Ezen igéző tehetségű hangász `s felséges magyar nóták szerzője, bájló hegedűjén szinte 25 év előtt ismerteté-meg magát a' pesti közönség előtt, midőn a' Hacker-szálában volt magyar színházban gyönyörű magyar nóták eljátszásával kedveskedék. Reméljük, hogy Pestre jövén lakni, kellemes újabb muzsikájival lependi-meg az őtet hallani vágyókat." Sajnos, a hatóságok korántsem mutattak ily heves rokonszenvet az "igéző tehetségű hangász" iránt, s nemcsak hogy megtagadták tőle a betelepedési engedélyt, de még névváltoztatását sem szentesítették. Azért a született Rosenthal csak Pesten maradt, s - a báli szezon megmagyarosodását (lásd a képen mutatott dalidót) előmozdítandó - 1842 farsangjára megírta az Első Magyar Társas Tánczot, melyet e héten a Budapesti Fesztiválzenekar merőben különleges programú koncertjén hallhatunk majd újólag (Zeneakadémia, május 25., háromnegyed nyolc). Rózsavölgyi műve mellett ugyanis a Mozarttól tanuló s a mester hangját néha a megtévesztésig imitáló Anton Eberl, az ugyancsak Mozart-diák Hummel, valamint a pozsonyi születésű Fusz János/Johann Fuss egy-egy koncertszáma is műsorra tűzetik.

Fusz János a századelős Bécsben forgolódván szorgalmasan kereste a működését jóindulattal bátorító Haydn társaságát, míg Hummel 1804-től az Esterházyak szolgálatában követte a nyugalmazott hercegi karnagyot. Az idős zeneszerzőnek ekkor már rég nem kellett a néhai Pompakedvelő hangszerére, a barytonra komponálnia, mely műveiből ugyancsak hétfőn a rádió márványtermi sorozata kínál fel néhányat (május 25., hat óra). Mi több, ekkorra mind az összes szimfóniáját is megírta, köztük a 97-es sorszámú C-dúrt, mellyel a Magyar Telekom Zenekar keddi, Csalog Gábor felléptével gazdagított programja fog lezárulni (Zeneakadémia, május 26., fél nyolc). Haydn-szimfóniával, méghozzá a 82. ("A medve") szimfóniával kezdi műsorát a Frankfurti Rádió - Paavo Järvi vezénylete alatt muzsikáló - pompás zenekara (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc), hogy a folytatásban előbb Christian Tetzlaffot kísérve Bartók Hegedűversenyét, végül Brahms I. szimfóniáját játssza majd.

Rózsavölgyi jórészt Prágában tanulta ki mesterségét, mellyel aztán oly biztosan tapintott rá, "hogy hol fekszik a magyarnak a szíve" (Petőfi). Cseh zene, jelesül Dvorák és Smetana művészete (többek közt A déli boszorkány és a Moldva) bájol a Filharmóniai Társaság két koncertjén is (Opera, május 25. és 26., fél nyolc), s ehhez még majd valóságos csehek is jutnak e hétre, hisz ugyancsak két estén át a Cseh Filharmonikus Zenekar és karmesterük, Zdenek Mácal is vendégünk lesz a Nemzeti Hangversenyteremben (május 27. és 28., fél nyolc). 'k Martinu· 1942-es I. szimfóniája mellett Mahler pesti ősbemutatójú "Titán" szimfóniáját fogják játszani - megidézve ezáltal a fővárosi zenetörténet egy újabb, merőben problematikus mozzanatát.

S végezetül az UMZE kedden rendezi immár hagyományos Hommage a Ligeti-koncertjét (Nemzeti Hangversenyterem, május 26., fél nyolc), melyen nemcsak a Ránki-Klukon házaspár és Nagy Péter ül a zongorához, de még Ligeti 1962-es, száz metronómra írott Szimfonikus poémáján is alkalmunk nyílik majd elandalodni.