mi a kotta? - Hon- és vendégművészek

  • .
  • 2009. május 21.

Trafik

A legutóbbi alkalommal a Hasznos mulatságok 1828-as évfolyamából idézett írásunk, ám most, ha lehet, még mélyebbre hatolunk a reformkori sajtótörténet sűrűjébe. Ezúttal a Honművész nevezetű orgánum 1833-as, Rózsavölgyit üdvözlő sorait citáljuk: "Rózsavölgyi Márk úr a' magyar Árion, `s Bátskának volt Orpheusa, elhagyván Bácsmegyében helyezett több esztendei lakhelyét, Pestre költözött által.
Ezen igéző tehetségű hangász `s felséges magyar nóták szerzője, bájló hegedűjén szinte 25 év előtt ismerteté-meg magát a' pesti közönség előtt, midőn a' Hacker-szálában volt magyar színházban gyönyörű magyar nóták eljátszásával kedveskedék. Reméljük, hogy Pestre jövén lakni, kellemes újabb muzsikájival lependi-meg az őtet hallani vágyókat." Sajnos, a hatóságok korántsem mutattak ily heves rokonszenvet az "igéző tehetségű hangász" iránt, s nemcsak hogy megtagadták tőle a betelepedési engedélyt, de még névváltoztatását sem szentesítették. Azért a született Rosenthal csak Pesten maradt, s - a báli szezon megmagyarosodását (lásd a képen mutatott dalidót) előmozdítandó - 1842 farsangjára megírta az Első Magyar Társas Tánczot, melyet e héten a Budapesti Fesztiválzenekar merőben különleges programú koncertjén hallhatunk majd újólag (Zeneakadémia, május 25., háromnegyed nyolc). Rózsavölgyi műve mellett ugyanis a Mozarttól tanuló s a mester hangját néha a megtévesztésig imitáló Anton Eberl, az ugyancsak Mozart-diák Hummel, valamint a pozsonyi születésű Fusz János/Johann Fuss egy-egy koncertszáma is műsorra tűzetik.

Fusz János a századelős Bécsben forgolódván szorgalmasan kereste a működését jóindulattal bátorító Haydn társaságát, míg Hummel 1804-től az Esterházyak szolgálatában követte a nyugalmazott hercegi karnagyot. Az idős zeneszerzőnek ekkor már rég nem kellett a néhai Pompakedvelő hangszerére, a barytonra komponálnia, mely műveiből ugyancsak hétfőn a rádió márványtermi sorozata kínál fel néhányat (május 25., hat óra). Mi több, ekkorra mind az összes szimfóniáját is megírta, köztük a 97-es sorszámú C-dúrt, mellyel a Magyar Telekom Zenekar keddi, Csalog Gábor felléptével gazdagított programja fog lezárulni (Zeneakadémia, május 26., fél nyolc). Haydn-szimfóniával, méghozzá a 82. ("A medve") szimfóniával kezdi műsorát a Frankfurti Rádió - Paavo Järvi vezénylete alatt muzsikáló - pompás zenekara (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc), hogy a folytatásban előbb Christian Tetzlaffot kísérve Bartók Hegedűversenyét, végül Brahms I. szimfóniáját játssza majd.

Rózsavölgyi jórészt Prágában tanulta ki mesterségét, mellyel aztán oly biztosan tapintott rá, "hogy hol fekszik a magyarnak a szíve" (Petőfi). Cseh zene, jelesül Dvorák és Smetana művészete (többek közt A déli boszorkány és a Moldva) bájol a Filharmóniai Társaság két koncertjén is (Opera, május 25. és 26., fél nyolc), s ehhez még majd valóságos csehek is jutnak e hétre, hisz ugyancsak két estén át a Cseh Filharmonikus Zenekar és karmesterük, Zdenek Mácal is vendégünk lesz a Nemzeti Hangversenyteremben (május 27. és 28., fél nyolc). 'k Martinu· 1942-es I. szimfóniája mellett Mahler pesti ősbemutatójú "Titán" szimfóniáját fogják játszani - megidézve ezáltal a fővárosi zenetörténet egy újabb, merőben problematikus mozzanatát.

S végezetül az UMZE kedden rendezi immár hagyományos Hommage a Ligeti-koncertjét (Nemzeti Hangversenyterem, május 26., fél nyolc), melyen nemcsak a Ránki-Klukon házaspár és Nagy Péter ül a zongorához, de még Ligeti 1962-es, száz metronómra írott Szimfonikus poémáján is alkalmunk nyílik majd elandalodni.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”