mi a kotta? - Hon- és vendégművészek

  • .
  • 2009. május 21.

Trafik

A legutóbbi alkalommal a Hasznos mulatságok 1828-as évfolyamából idézett írásunk, ám most, ha lehet, még mélyebbre hatolunk a reformkori sajtótörténet sűrűjébe. Ezúttal a Honművész nevezetű orgánum 1833-as, Rózsavölgyit üdvözlő sorait citáljuk: "Rózsavölgyi Márk úr a' magyar Árion, `s Bátskának volt Orpheusa, elhagyván Bácsmegyében helyezett több esztendei lakhelyét, Pestre költözött által.
Ezen igéző tehetségű hangász `s felséges magyar nóták szerzője, bájló hegedűjén szinte 25 év előtt ismerteté-meg magát a' pesti közönség előtt, midőn a' Hacker-szálában volt magyar színházban gyönyörű magyar nóták eljátszásával kedveskedék. Reméljük, hogy Pestre jövén lakni, kellemes újabb muzsikájival lependi-meg az őtet hallani vágyókat." Sajnos, a hatóságok korántsem mutattak ily heves rokonszenvet az "igéző tehetségű hangász" iránt, s nemcsak hogy megtagadták tőle a betelepedési engedélyt, de még névváltoztatását sem szentesítették. Azért a született Rosenthal csak Pesten maradt, s - a báli szezon megmagyarosodását (lásd a képen mutatott dalidót) előmozdítandó - 1842 farsangjára megírta az Első Magyar Társas Tánczot, melyet e héten a Budapesti Fesztiválzenekar merőben különleges programú koncertjén hallhatunk majd újólag (Zeneakadémia, május 25., háromnegyed nyolc). Rózsavölgyi műve mellett ugyanis a Mozarttól tanuló s a mester hangját néha a megtévesztésig imitáló Anton Eberl, az ugyancsak Mozart-diák Hummel, valamint a pozsonyi születésű Fusz János/Johann Fuss egy-egy koncertszáma is műsorra tűzetik.

Fusz János a századelős Bécsben forgolódván szorgalmasan kereste a működését jóindulattal bátorító Haydn társaságát, míg Hummel 1804-től az Esterházyak szolgálatában követte a nyugalmazott hercegi karnagyot. Az idős zeneszerzőnek ekkor már rég nem kellett a néhai Pompakedvelő hangszerére, a barytonra komponálnia, mely műveiből ugyancsak hétfőn a rádió márványtermi sorozata kínál fel néhányat (május 25., hat óra). Mi több, ekkorra mind az összes szimfóniáját is megírta, köztük a 97-es sorszámú C-dúrt, mellyel a Magyar Telekom Zenekar keddi, Csalog Gábor felléptével gazdagított programja fog lezárulni (Zeneakadémia, május 26., fél nyolc). Haydn-szimfóniával, méghozzá a 82. ("A medve") szimfóniával kezdi műsorát a Frankfurti Rádió - Paavo Järvi vezénylete alatt muzsikáló - pompás zenekara (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc), hogy a folytatásban előbb Christian Tetzlaffot kísérve Bartók Hegedűversenyét, végül Brahms I. szimfóniáját játssza majd.

Rózsavölgyi jórészt Prágában tanulta ki mesterségét, mellyel aztán oly biztosan tapintott rá, "hogy hol fekszik a magyarnak a szíve" (Petőfi). Cseh zene, jelesül Dvorák és Smetana művészete (többek közt A déli boszorkány és a Moldva) bájol a Filharmóniai Társaság két koncertjén is (Opera, május 25. és 26., fél nyolc), s ehhez még majd valóságos csehek is jutnak e hétre, hisz ugyancsak két estén át a Cseh Filharmonikus Zenekar és karmesterük, Zdenek Mácal is vendégünk lesz a Nemzeti Hangversenyteremben (május 27. és 28., fél nyolc). 'k Martinu· 1942-es I. szimfóniája mellett Mahler pesti ősbemutatójú "Titán" szimfóniáját fogják játszani - megidézve ezáltal a fővárosi zenetörténet egy újabb, merőben problematikus mozzanatát.

S végezetül az UMZE kedden rendezi immár hagyományos Hommage a Ligeti-koncertjét (Nemzeti Hangversenyterem, május 26., fél nyolc), melyen nemcsak a Ránki-Klukon házaspár és Nagy Péter ül a zongorához, de még Ligeti 1962-es, száz metronómra írott Szimfonikus poémáján is alkalmunk nyílik majd elandalodni.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.