mi a kotta? - Igen tetszik

  • .
  • 2010. augusztus 26.

Trafik

"Literátori beszélgetésünket egy Violint-játszó német szakasztotta félbe, a'ki az ebéd mellé egy néhány nótákat húzott. Éppen arra emlékeztettem Berzsenyit, hogy Virágot [V.
Benedeket] jó lenne meglátogatni, minthogy nem messze lakik, midőn Berzsenyi a német musikussal meg nem elégedve azt kérdé tőlünk: Itt van-e most Bihari? Ugyan hol lehetne megkapnunk? - Azt estve megkaphatjuk, ha tetszik. Most ebéd után Virágot látogassuk meg. - S hol szokott Bihari muzsikálni?... A német Ritter-Schauspiel után a' Paradicsomba tértünk be. Ott leltük Vitkovics és Kölcsey barátinkat. Vitkovics első beléptemkor ezt súgá nekem: Itt van Horvát is, de titkon akar lenni, el ne áruld. Ekkor Berzsenyi, Vitkovics, Horvát, Kölcsey 's én asztalt foglaltunk 's leültünk. Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a' szót: Itt van Bihari, azonnal felkele B. 's Vitkovics őtet a' másik szobában hegedülő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. B. Biharival sokáig hegedültetett 's annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett... Végre bejött Berzsenyi 's hegedültette Biharit. Nekünk vacsorát akart parancsolni: mi már utána voltunk. - 'De legalább isznak eggy két pohár bort az Urak? Bort ide! Te pedig Bihari húzd! Énnekem a' muzsika csak magyar nóta legyen, igen tetszik.'" Szemere Pál, a "kegyed" megszólítás invenciózus alkotója tudósította ekképp levelében a széphalmi mestert, Kazinczyt Berzsenyi Dániel csalódáskeltő pest-budai látogatásáról, s a városba felránduló niklai remete olthatatlan Bihari-rajongásáról. A játékával állítólag magát Beethovent is lebilincselő Bihari János (e heti festményünk őt mutatja) művészetét s a nemzeti romantika korának más, ugyancsak verbunkosban utazó kiválóságait a héten a Bem rakparton hallhatjuk megelevenedni, hála a cimbalmos Herencsár Viktória és a Testore Vonósnégyes tematikus koncertjének, melyen Csermáktól Ruzitskáig, s persze az évfordulós Erkelig egy sor koridéző darab műsorra tűzetik (Hubay Jenő Zeneterem, Hotel Victoria, augusztus 30., fél nyolc).

A klasszikus német muzsikát ezen a héten úgyszintén a budai oldalon találhatjuk majd, hiszen a hét végén a "Haydn Eszterházán" elnevezésű fesztivál különkiadással jelentkezik. A "Haydn Budán" két hangversenyt telepít a Várnegyedbe: előbb Pétery Dóra ad majd klavichordkoncertet az Erdődy-palotában, vagyis a Zenetudományi Intézet széktartó helyén (augusztus 27., hét óra), másnap pedig a Trio Antiqua tagjai fognak muzsikáláshoz a Nemzeti Galéria területén, a Vár Kupolatermében (augusztus 28., négy óra). S immár a pesti oldalon: a héten megkezdődik a Zsidó Nyári Fesztivál, melynek komolyzenei programjából e napokban a zürichi születésű lírai és koloratúrszoprán, Barbara Fuchs zsinagógakoncertje (Rumbach utcai zsinagóga, szeptember 1., hét óra) érdemel különös figyelmet: A Monarchia dalai a századfordulón felcímű esemény ugyanis Richard Strausstól egészen a holokausztáldozat Viktor Ullmann szerzeményeiig kínál ízelítőt a még éppen békebeli tájék dalterméséből.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.