A hét javarészt egyébként is az oroszok bűvöletében telik majd, elvégre csütörtökön példának okáért egy olyan koncert fültanúi lehetünk, melyen az Alekszander Vegyernyikov által igazított Nemzeti Filharmonikus Zenekar csupa ritkábban megszólaltatott orosz művet fog eljátszani: Ljadovtól, Glazunovtól és Szkrjabintól (Nemzeti Hangversenyterem, március 3., fél nyolc). A kamasz Sosztakovics zenei előmenetelét szoros figyelemmel követő Glazunovtól az 1904-es főmű, az a-moll hegedűverseny hangzik fel - az Auer Lipótnak dedikált kompozícióban az ifjú Baráti Kristóf szólóját tapsoltatva, míg Anatolij Ljadovtól a halála évében, 1914-ben komponált Nénia című alkotás. A nagy orosz mecénásnak, Mitrofan Beljajevnek oly sok mindenért hálás két zeneszerző darabjainak nyomában a Le divin Poéme melléknevű 3. c-moll szimfónia zárja majd az estet Szkrjabin műveinek sorából.
Bár kiadott műsort eleddig még nem leltünk, azért a korábbi évek tapasztalatai szerint idén is jócskán előfordulhat némi Szkrjabin-muzsika a hét egyik főeseményén, Grigorij Szokolov immár hagyományos - noha a megszokottnál kicsit tán korábban elérkező - zongoraestjén (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., fél nyolc). A nagy orosz művészetéről szólván rendszerint a zenekritika művelői is csupán keresik, ámde alig-alig találják a megfelelő szavakat, így hát nem is oly meglepő, hogy ajánlónk is mindössze világgá kiáltja a tavaszhozó zongorista eljövetelét. S a tavasz másnapra már virágzást is teremt, hiszen kedden a Les Arts Florissants együttese (képünkön) lép fel Budapesten - élén az alapítóval, William Christie-vel (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., fél nyolc). A barokk régizenélés ünnepén Jean-Philippe Rameau két egyfelvonásos acte de ballet-ja, az 1748-as Pygmalion és az 1754-es Anacréon idézi majd meg a francia opera hős hajdankorát.
