mi a kotta? - Korai virágzás

  • .
  • 2011. március 3.

Trafik

Legutóbbi ajánlónk nagyjából Sosztakovics Drezdában megkomponált 8. vonósnégyesének emlegetésével zárult, melynek Kamaraszimfónia nevezetű vonóskari változatát a Liszt Ferenc Kamarazenekar volt eljátszandó.
Nos, e heti írásunk megismétli a múltkori záró szekvenciát, hiszen a kamaraegyüttes pénteken az "budai Társaskörben játssza majd a Largo tempójelzésű tételekben oly gazdag alkotást (március 4., hét óra). Szombaton pedig azon a koncerten fog szerephez jutni az önidézeteket sorjáztató mű, melyen a Nemzeti Színház Ármány és szerelem-előadásának kísérőzenéi hangzanak fel - a produkcióban változatos szerepeket betöltő "budai Danubia Zenekar elővezetésében, Héja Domonkos vezénylete alatt (Nemzeti Színház, március 5., hét óra). A sokat tűrt Sosztakovics művészetét idézi majd aznap a Concerto Budapest hangversenye is, melynek középső száma a Msztyiszlav Rosztropovics vonója alá szerzett 1966-os 2. gordonkaverseny lesz - ezúttal Perényi Miklós szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). S az aktuális Mancs-ciklust is Sosztakovics-mű zárja majd, méghozzá a Danilo Danilovics belépőjét démonizáló 7. ("Leningrádi") szimfónia, mely a Budafoki Dohnányi Zenekar szerdai programjának utolsó száma lészen (Nemzeti Hangversenyterem, március 9., fél nyolc).

A hét javarészt egyébként is az oroszok bűvöletében telik majd, elvégre csütörtökön példának okáért egy olyan koncert fültanúi lehetünk, melyen az Alekszander Vegyernyikov által igazított Nemzeti Filharmonikus Zenekar csupa ritkábban megszólaltatott orosz művet fog eljátszani: Ljadovtól, Glazunovtól és Szkrjabintól (Nemzeti Hangversenyterem, március 3., fél nyolc). A kamasz Sosztakovics zenei előmenetelét szoros figyelemmel követő Glazunovtól az 1904-es főmű, az a-moll hegedűverseny hangzik fel - az Auer Lipótnak dedikált kompozícióban az ifjú Baráti Kristóf szólóját tapsoltatva, míg Anatolij Ljadovtól a halála évében, 1914-ben komponált Nénia című alkotás. A nagy orosz mecénásnak, Mitrofan Beljajevnek oly sok mindenért hálás két zeneszerző darabjainak nyomában a Le divin Poéme melléknevű 3. c-moll szimfónia zárja majd az estet Szkrjabin műveinek sorából.

Bár kiadott műsort eleddig még nem leltünk, azért a korábbi évek tapasztalatai szerint idén is jócskán előfordulhat némi Szkrjabin-muzsika a hét egyik főeseményén, Grigorij Szokolov immár hagyományos - noha a megszokottnál kicsit tán korábban elérkező - zongoraestjén (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., fél nyolc). A nagy orosz művészetéről szólván rendszerint a zenekritika művelői is csupán keresik, ámde alig-alig találják a megfelelő szavakat, így hát nem is oly meglepő, hogy ajánlónk is mindössze világgá kiáltja a tavaszhozó zongorista eljövetelét. S a tavasz másnapra már virágzást is teremt, hiszen kedden a Les Arts Florissants együttese (képünkön) lép fel Budapesten - élén az alapítóval, William Christie-vel (Nemzeti Hangversenyterem, március 8., fél nyolc). A barokk régizenélés ünnepén Jean-Philippe Rameau két egyfelvonásos acte de ballet-ja, az 1748-as Pygmalion és az 1754-es Anacréon idézi majd meg a francia opera hős hajdankorát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.