mi a kotta? - Rizsária

  • .
  • 2009. október 22.

Trafik

"[R]itka tünemény ragadott el bennünket a múlt Tsütörtökön, midőn a 'Hét Választó Fejedelmek' nevezetű Vendégfogadónak palotájában Liszt Ferencz Soprony Vármegyei Tizenegy esztendős Ifjatska Hangmesteri tehetségét a Klaviron köz bámulásunkra kifejtette. [...
] Az ő remek jádzásából már ki-ki azon kellemetes reménységre fakadott, hogy ő a szép Mesterségek pállyán Hazánknak nagy ditsőségére lészen" - számolt be Liszt első pesti koncertjéről a Hasznos Mulatságok tudósítója 1823 májusában, s a kellemetes reménység tartósan beigazolódott, hisz a pár napos hír szerint az UNESCO 2011-et nemzetközi Liszt-évnek nyilvánította. S ha ez tán nem lenne elegendő indok, hogy ajánlónk Liszttel induljon, hát október 22-én, csütörtökön emlékezhetünk meg Doborján legnevesb fiának születésnapjáról, s a gödöllői királyi kastély dísztermében is aznap kezdődik meg a 8. Nemzetközi Liszt Fesztivál. Itt Hauser Adrienn zongoraestje nyitja majd a sort (október 22., hét óra), amit szombaton Szilasi Alex (október 24., hét óra), majd vasárnap Bogányi Gergely koncertje követ (október 25., hét óra). Bogányi Liszt-estjének műsorát azonban Pesten is meghallgathatjuk, ugyanis a Funérailles-t és a Tizenkét transzcendens etűdöt a Művészetek Palotájában is előadja majd a méltán komoly rajongótáborral büszkélkedő pianista (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 22., fél nyolc).

A napokban, egész pontosan hétfőn zárul a Budapesti Zenei Hetek, méghozzá egy különleges produkcióval: Rossini Tancredi, azaz Tankréd című operájának előadásával, melyet René Jacobs vezényel majd az Orchestre des Champs Élysées és az Arnold Schönberg Kórus élén (Zeneakadémia, október 26., fél nyolc). A plakátok ugyan tévesen hirdetik az opera magyarországi bemutatójaként a koncertet (hiszen azt már 1818-ban, az ősbemutató után öt évvel játszotta a pesti Német Színház, s a Bántó Sámuel által magyarított "hős daljáték" később a nevezetes kassai társulat hálás repertoárdarabjaként funkcionált), ám a Tancredi így is feltétlen figyelmet érdemel. Lévén, hogy ebben az operában hangzik fel a XIX. század egyik legnépszerűbb magándala, a Di tanti palpiti kezdetű cavatina, melyet az ismert anekdota szerint a haspók és ínyesmester Rossini épp annyi idő alatt csapott össze, amíg kifőtt a vacsorához feltett rizs, s melyet ezért "l'aria dei risi", vagyis rizsária név alatt is szokás emlegetni. E heti illusztrációnk is a Tancredihez kapcsolódik - igaz, csak úgy szőrmentén, s némi fejtörést igényelő módon, ám tévésmaciban kellemes emlékeket ébresztve. (Hagyják Paolo Stoppát, most ne figyeljenek Cardinaléra, összpontosítsanak Delonra!)

A hét másik jelentős vendégkoncertje a két nagy hírű négyes, a Hilliard Ensemble és az Arditti Quartet közös fellépése lesz, melynek műsorán egymást váltják majd a zenetörténet korszakai - Machaut-tól Beethovenig, sőt Cage-ig (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 25., fél nyolc). S persze a héten is ünnepeljük Haydnt: Fischer Ádám és Boldoczki Gábor az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar társaságában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc), míg Douglas Boyd a Fesztiválzenekarral ápolja a komponista eleven emlékét (Olasz Intézet, október 24., háromnegyed nyolc; október 25., fél négy és háromnegyed nyolc). Az utóbbi koncerten a skót dirigens Mendelssohn Skót szimfóniáját is elővezeti (a zeneszerző és a tájegység kapcsolatáról a múlt héten szóltunk), s Mendelssohn lesz a főszereplője annak a márványtermi koncertnek is, melyet Halmai Katalin, Szepesi János és Nagy Péter ad majd (október 26., hat óra) a helyszínen egybegyűlteknek és a Bartók Rádió hallgatóinak.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.