mi a kotta? - Szabad, de magányos

  • .
  • 2009. december 10.

Trafik

A legutóbbi alkalommal Haydn 96. szimfóniáját emlegettük, mely a "Csoda" melléknevet viseli, jóllehet a nevezetes és szerencsés kimenetelű londoni csillárbaleset valójában nem is ennek az alkotásnak a bemutatóján történt, hanem a 102.
szimfónia premierjén, mely művet hétfőn Keller András és nevet cserélt zenekara, a Concerto Budapest koncertjén hallhatjuk majd (Thália, december 14., fél nyolc). Ha netán most utólag hálát adnánk az egykori koncertközönség megmenekedéséért, úgy ennek keretéül is egy Haydn-mű előadása szolgálhat, hiszen az MR Szimfonikusok és Énekkar egyesített kompániája a szimfóniát két évvel követő 1796-os Heiligmessét fogja elővezetni (Terézvárosi templom, december 12., hét óra).

Az 1795-ben szentté avatott szegénygyámolító kapucinus szerzetes, Offidai Bernát emlékére íródott mise előtt felhangzik majd egy meglehetősen ritkán játszott Requiem, Robert Schumann 148-as opusszámú, s ilyesformán az életmű legvégéről származó kompozíciója is. Nem sokkal e Requiem elkészültét követően, ám még Schumann tragikus összeomlása előtt, 1853 őszén toppant be a zeneszerző düsseldorfi otthonába az ifjú Brahms, méghozzá a köpcsényi születésű hegedűművész, a nagy Joachim József ajánlólevelével. Mint tudjuk, a lelkes Schumann kiválasztottként azonosította Brahmsot, ám az kevésbé ismert, hogy a két komponista, valamint Schumann egyik tanítványa, Albert Dietrich összeállítottak egy hegedű-zongora szonátát, az ún. F-A-E szonátát, mely Joachim tiszteletére s a violinista személyes mottójának kezdőbetűit felhasználva született. "Frei aber einsam", azaz "szabad, de magányos" - szólt az életvezetési jelige, s ennek permutációját találhatjuk Brahms 1887-es Kettősversenyében is, lévén e mű éppenséggel békülési gesztusként íródott Joachim számára. A két barát Joachim válása idején hidegült el egymástól, amikor is a hegedűs úgy találta, hogy Brahms illojális módon a nevében hótiszta, ám mégis hűtlennek vélt hitves, Amalie Schneeweiss oldalára állt (képünkön a házaspár, még szerelmük teljében). Az összebékülés zenei aktusának e héten kétszer is tanúi lehetünk a Filharmóniai Társaság bérleti hangversenyein - Baráti Kristóf és Várdai István szólójával, Lukács Ervin vezényletével (Opera, december 14. és 15., fél nyolc), míg a barátság nagy korszakát a Joachimnak dedikált D-dúr hegedűverseny fogja megidézni a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén - Thomas Zehetmair vezényletével és hegedűszólójával (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 10., fél nyolc).

Ha úgy tetszik, Brahms volt az egyik felfedezője és egyszersmind örök zeneszerzői mintaképe is Dohnányi Ernőnek, akitől a kedvelt Ruralia Hungaricát e napokban zenekari és hegedű-zongora változatban egyaránt előadják. Prunyi Ilona és Banda Ádám kamaraestjén többek közt a tanítómester Koessler János (Hans) Magyar táncaival egyetemben (Bartók Emlékház, december 11., hat óra), a MÁV Szimfonikus Zenekar estjén pedig más Koessler-tanítványok szerzeményei, a Galántai táncok és a Kossuth szimfóniai költemény társaságában (Operettszínház, december 14., hét óra).

S végezetül két zongoraközpontú esemény minden átkötés nélkül: Chopin polonézeit Szilasi Alex (MTA Díszterme, december 11., fél nyolc), míg Beethoven c-moll és Esz-dúr zongoraversenyét az "budai Danubia kíséretében fellépő 23 esztendős Joyce Yang előadásában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 13., fél nyolc) hallhatjuk majd e héten.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?