mi a kotta? - Szekánt grófok

  • .
  • 2009. szeptember 10.

Trafik

Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje és a Sándor utcai képviselőház dunántúli adomákban verhetetlen Vajdája kétségkívül a magyar liberalizmus jeles alakja volt, ám azért tévedhetetlen ízlésűnek és európai látókörűnek ő sem bizonyult, amikor lelkesen csatlakozott a Mahler operaigazgató ellen indított rosszízű sajtókampányhoz. Meg kell óvni az operaház "nemzeti lényegét" - fogalmazott a szerteágazó szakértelmű függetlenségi politikus - "holmi csehektől és németektől (...) s egyéb efféle féleszű faluzó idegenektől".
Nos, az utókor ezúttal látványos elégtételt adott a Budapestről kiszekált Gustav Mahlernek, hiszen operai ellenlábasa, a félkarú zongoravirtuóz és intendáns, gróf Zichy Géza (képünkön egy másik áldozatával) Alár című operáját nyomtalanul maga alá temette a feledés, míg Mahlernek immár ötödik alkalommal van hivatalos ünnepe a Művészetek Palotájában. Így a hétvégén háromszor is felhangzik majd a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában a Tragikus melléknevű, az összhangzásban a kolompnak is szerepet juttató VI. szimfónia (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 11. és 12., háromnegyed nyolc, szeptember 13., fél négy). "VI. szimfóniám olyan talányt ad fel, amelynek megfejtésére csak az a nemzedék vállalkozhat, amelyik az első ötöt már felszívta és megemésztette" - írta a zeneszerző, ám a Budapesti Mahler-ünnep minden évben egy-egy új megemésztenivalót is kínál a koncertlátogató jelen generációnak: idén a csellistaként is jó nevű Giovanni Sollima Népmesék gordonkára és zenekarra című kompozíciója előzi majd meg az obligát Mahler-szimfóniát.

Egyebekben Budapesten és Eszterházán tovább hömpölyög a Haydn-évforduló programja. Az óbudai Szent Péter és Pál templomban A teremtés előadása ünnepli majd a mindenség, valamint a Haydn-univerzum kreátorát - az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar közreműködésével (szeptember 12., nyolc óra). A határszélen pedig a 4. Haydn vonósnégyes-fesztivál fogja belakni az Esterházy-kastély termeit: szép sorban az Auer vonósnégyes (szeptember 11.), az orosz Atrium Quartet (szeptember 12.), a német Gémeaux Quartett (szeptember 13.) és a csehországi Bennewitz Vonósnégyes (szeptember 16.) ül majd a közönség elé, mindannyiszor fél nyolc táján. S Haydn műveivel, a 49. "La Passione" szimfóniával és a C-dúr gordonkaverseny trombitaátiratával nyílik csütörtökön a Budapesti Zenei Hetek, a Nemzetközi Trombitaverseny és a Zeneakadémia nagyterme: Sergei Nakariakov szólójával, a Nemzeti Filharmonikusok - Kovács János által dirigált - Grazioso Kamarazenekarának tevőleges részvétele mellett (szeptember 10., fél nyolc).

S végezetül a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjainak márványtermi fellépésén két másik évfordulós is hangképbe kerül: a 200 éve született Mendelssohn a-moll vonósnégyese mellett ugyanis a 150 éve elhunyt Louis Spohr egyik kvartettje is megszólal majd (szeptember 14., hat óra). A robusztus, ám komikusan magas hangú és könnyen elérzékenyülő derék német a karmesteri pálca egyik legelső bűvölője volt, s akárcsak Mahlernek, úgy neki is meggyűlt olykor a baja az arisztokrata intendánsokkal, hiszen a Theater an der Wien éléről éppenséggel egy másik magyar gróf, Pálffy Ferdinánd üldözte el Beethoven baráti tisztelőjét. Pálffy gróf színházvezetői működésének mindazonáltal így is köszönhetünk egy - meglehet, Spohr művészeténél maradandóbb - kultúrkincset: az indián fánkot vagy másként az indiánert, mely ételnemű atyja vagy legalábbis első számú propagátora a bécsi nagyúr volt. De ez az édes történet már Chili & Vanilia asztala.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.