mi a kotta? - Szekánt grófok

  • .
  • 2009. szeptember 10.

Trafik

Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje és a Sándor utcai képviselőház dunántúli adomákban verhetetlen Vajdája kétségkívül a magyar liberalizmus jeles alakja volt, ám azért tévedhetetlen ízlésűnek és európai látókörűnek ő sem bizonyult, amikor lelkesen csatlakozott a Mahler operaigazgató ellen indított rosszízű sajtókampányhoz. Meg kell óvni az operaház "nemzeti lényegét" - fogalmazott a szerteágazó szakértelmű függetlenségi politikus - "holmi csehektől és németektől (...) s egyéb efféle féleszű faluzó idegenektől".
Nos, az utókor ezúttal látványos elégtételt adott a Budapestről kiszekált Gustav Mahlernek, hiszen operai ellenlábasa, a félkarú zongoravirtuóz és intendáns, gróf Zichy Géza (képünkön egy másik áldozatával) Alár című operáját nyomtalanul maga alá temette a feledés, míg Mahlernek immár ötödik alkalommal van hivatalos ünnepe a Művészetek Palotájában. Így a hétvégén háromszor is felhangzik majd a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában a Tragikus melléknevű, az összhangzásban a kolompnak is szerepet juttató VI. szimfónia (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 11. és 12., háromnegyed nyolc, szeptember 13., fél négy). "VI. szimfóniám olyan talányt ad fel, amelynek megfejtésére csak az a nemzedék vállalkozhat, amelyik az első ötöt már felszívta és megemésztette" - írta a zeneszerző, ám a Budapesti Mahler-ünnep minden évben egy-egy új megemésztenivalót is kínál a koncertlátogató jelen generációnak: idén a csellistaként is jó nevű Giovanni Sollima Népmesék gordonkára és zenekarra című kompozíciója előzi majd meg az obligát Mahler-szimfóniát.

Egyebekben Budapesten és Eszterházán tovább hömpölyög a Haydn-évforduló programja. Az óbudai Szent Péter és Pál templomban A teremtés előadása ünnepli majd a mindenség, valamint a Haydn-univerzum kreátorát - az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar közreműködésével (szeptember 12., nyolc óra). A határszélen pedig a 4. Haydn vonósnégyes-fesztivál fogja belakni az Esterházy-kastély termeit: szép sorban az Auer vonósnégyes (szeptember 11.), az orosz Atrium Quartet (szeptember 12.), a német Gémeaux Quartett (szeptember 13.) és a csehországi Bennewitz Vonósnégyes (szeptember 16.) ül majd a közönség elé, mindannyiszor fél nyolc táján. S Haydn műveivel, a 49. "La Passione" szimfóniával és a C-dúr gordonkaverseny trombitaátiratával nyílik csütörtökön a Budapesti Zenei Hetek, a Nemzetközi Trombitaverseny és a Zeneakadémia nagyterme: Sergei Nakariakov szólójával, a Nemzeti Filharmonikusok - Kovács János által dirigált - Grazioso Kamarazenekarának tevőleges részvétele mellett (szeptember 10., fél nyolc).

S végezetül a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjainak márványtermi fellépésén két másik évfordulós is hangképbe kerül: a 200 éve született Mendelssohn a-moll vonósnégyese mellett ugyanis a 150 éve elhunyt Louis Spohr egyik kvartettje is megszólal majd (szeptember 14., hat óra). A robusztus, ám komikusan magas hangú és könnyen elérzékenyülő derék német a karmesteri pálca egyik legelső bűvölője volt, s akárcsak Mahlernek, úgy neki is meggyűlt olykor a baja az arisztokrata intendánsokkal, hiszen a Theater an der Wien éléről éppenséggel egy másik magyar gróf, Pálffy Ferdinánd üldözte el Beethoven baráti tisztelőjét. Pálffy gróf színházvezetői működésének mindazonáltal így is köszönhetünk egy - meglehet, Spohr művészeténél maradandóbb - kultúrkincset: az indián fánkot vagy másként az indiánert, mely ételnemű atyja vagy legalábbis első számú propagátora a bécsi nagyúr volt. De ez az édes történet már Chili & Vanilia asztala.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.