mi a kotta? - Továbbállunk egyházzal

  • .
  • 2011. augusztus 25.

Trafik

"Nem úgy komponáltam a művemet, ahogyan az ember a felöltője helyett miseruhát ölt, hanem az a szívem valódi buzgó hitéből fakadt, amilyet gyermekkorom óta mindig is éreztem. Genitum non factum [= nemzetett, nem csináltatott] - s így valóban elmondhatom, hogy a misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam." Esztergomi miséjéről vallott ekképpen Liszt Ferenc, mely mise első előadását az esztergomi bazilika 1856-os felavatásán tartották, míg a legközelebbi megszólaltatására ugyanott, a múlt héten is emlegetett Esztergomi Liszt Hét utolsó estéjén (augusztus 28., hét óra) kerül majd sor, a nemzetközi kórustábor résztvevőinek, a cseh, lengyel, szlovák és magyar kardalnokok áhítatára és torkára alapítva a sikert.
A fesztivál megelőző eseménye, Klukon Edit és Ránki Dezső zongorakoncertje nem kevésbé megszentelt darabokat készül sorjáztatni, így az est teljes második részén a Via Crucis, azaz A keresztút 14 állomásának négykezes zongoraváltozata hangzik majd fel lélekemelő passió gyanánt (Szent Adalbert Központ, augusztus 27., hét óra). Lisztnek ez az időskori műve amúgy szégyenszemre csak 1929 nagypéntekén jutott el az ősbemutatóig, amelyet az évad közben e rovat hasábjain is gyakran szerepeltetett Belvárosi főplébániatemplomban tartottak.

Ez a hét mindenestül a szakrális színhelyeké, így az idei Haydn Eszterházán fesztivál is a Fertőd körüli templomokba vonul majd, amint arról egy-két lappal odébb az eseménysorozatot celebráló Malina János kisinterjúja bizonnyal bővebb tájékoztatást ad olvasóink számára. Mi itt most beérjük annak fölemlítésével, hogy a pénteki első estén Haydn Cecília-miséjét hallhatják a fertőszentmiklósi lakosok és a Haydn-zarándokok Vashegyi György vezényletével, a Purcell Kórussal és az Orfeo Zenekarral (Fertőszentmiklósi katolikus templom, augusztus 26., péntek). Az Esztergomi misét éppen kilencven esztendővel megelőző "korai" Haydn-remek egyébiránt akkortájt íródott, amikor a zeneszerző - elődje, az idős és rá igencsak haragvó Gregor Werner halálát követően - hivatalosan is az Esterházy család Kapellmeisterévé lépett elő.

Az említett péntek egy másik háromnapos fesztivál nyitónapjaként is figurál, hiszen ekkor kezdődik az Arcus Temporum a magyarországi bencésség évezredes központjában, Pannonhalmán. A Nursiai Szent Benedek (Fra Angelico festményén mutatjuk) reguláit követő kolostor háza táján immár nyolcadszor zajlik majd az összművészet: idén a némaság és a szavakra való süketség sokféleségét a középpontba állítva. A siket szülők gyermekeként nevelkedett kortárs német zeneszerző, Helmut Oehring vendégelése mellett a szintén érintett Beethoven művei társulnak majd a fesztivált indító kamaraest programján (Bencés Gimnázium, augusztus 26., hét óra) csakúgy, mint a szombat és a vasárnap koncertjein. E két zeneszerzőn kívül még egy komponistáig fog elérni az "időív": a maga korában csillagászként, matematikusként és asztrológusként is nagyra becsült késő középkori - kora reneszánsz mester, John Dunstaple polifon művészetét az utolsó nap matinéja ígéri a Boldogasszony kápolnájában (augusztus 28., tizenegy óra).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.