mi a kotta? - Új év, újvilág

  • .
  • 2011. január 6.

Trafik

"Hegedű, hegedű, csak ezt ússzam meg valahogy!" - fohászkodott fel egykoron Salamon Béla a Vonósnégyes című örökbecsű bohózat főszerepében, s úgy lehet, ha nem kedvelnénk oly nagyon ezt a szépséges vonós instrumentumot, magunk is e fenti kiáltással rugaszkodnánk neki az elkövetkező napoknak. A hét domináns hangszere ugyanis a hegedű lesz, s ezen még az a sajnálatos hír sem változtat, mely szerint szombaton elmarad a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Pusker Júliával közös Európa-köszöntő estje.
Így mindjárt hétfőn Baráti Kristóf hegedűestje vár minket a Bartók Emlékházba (január 10., hat óra), kedden pediglen Kelemen Barnabás áll össze koncertezni a Liszt Ferenc Kamarazenekarral a német nyelvű egyetemként is ismeretes Festetics-palota felette dekoratív közegében (január 11., hét óra). Ez utóbbi hangverseny a Bach család zenei univerzumát fogja megidézni, hiszen a 2. és a 3. Brandenburgi verseny között a legidősebb Bach fiú, Wilhelm Friedemann F-dúr szimfóniája is felhangzik majd. A papa legkedvesebb fia (festményünk mutatja), akinek háromszázadik születésnapjáról tavaly novemberben feledkeztünk meg, életében és utóéletében egyaránt kevés szerencsére lelt: az apjáért valósággal rajongó orgonavirtuóz nem csupán nehéz természetű férfiú volt, de ráadásul Bach halála után látványosan elanyátlanodott, helyesebben fogalmazva elapátlanodott. Utolsó éveit azután vigasztalan nyomorban töltötte, s eleddig az utókor sem kedvezett ennek a bizonnyal jobb sorsra érdemes herbertnek. Kedden elmuzsikálandó szimfóniája mindazonáltal fiatalkori alkotás, karrierjének felívelő, drezdai szakaszából.

A hét megannyi rokonszenves ifjúsági programot ígér, köztük az Utazás Symphoniába elnevezésű sorozat Vonósok alcímű matinéját (MűPa Üvegterem, január 8., tizenegy óra), ámde mi figyelmünket inkább a soros komolyzenei főesemény felé fordítjuk. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar szerdai Dvorák-koncertje tart méltán igényt e megnevezésre, elvégre Kocsis Zoltán ezen az estén a kiváló orosz csellóművészt, Natalia Gutmant vendégeli majd, s együtt fogják eljátszani nekünk a nagy Antonín h-moll gordonkaversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, január 12., fél nyolc). Az első ízben a londoni Queen's Hallban bemutatott népszerű versenyművet azután a még populárisabb, legelőször a Carnegie Hallban közönség elé hömpölygő IX. szimfónia követi a programon. "Az Újvilágból" - e melléknevet viseli ez az 1893-ban megkomponált szimfónia, melynek az akkortájt az Egyesült Államokban működő Dvorák nem csak érdemes szerzője, de egyúttal pályázati elbírálója is volt. A koncertjárók egymást követő nemzedékei azóta persze zajosan visszaigazolták az elfogulatlannak tetsző ítéletet, így hát ebben a kérdésben aligha lenne érdemes új vizsgálatot elrendelni.

S végezetül, merthogy majd' elfeledtük: amennyiben valaki a Reszkessetek, betörők! filmzenéjét óhajtja koncertváltozatban hallani, úgy csakis a Budafoki Dohnányi Zenekar újévi hangversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, január 8., fél nyolc) válassza!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.