rés a présen - A genetikus szökés - Szakonyi Györk színész

  • .
  • 2010. július 15.

Trafik

rés a présen: Húsz évet nyomtál le "emigrációban" a Jel Színháznál Franciaországban. Milyen volt hazatérni? Szakonyi Györk: A mostani Marginális című szólóperformansz, amit a szegedi Thealter fesztiválon mutatok be július 19-én a Régi zsinagógában, éppen erről szól, hogy menni vagy maradni ugyanaz, vagyis mind a kettő nehéz.
Kimenni, megvalósítani magunkat, vagy hazajönni és feltalálni magamat épp olyan nehéz. Úgy érzem, nem a különbségeken van a hangsúly, hanem hogy az ember minden körülmények között és az élete fejezeteiben kitartson és dolgozzon, bármilyen nehéz is. Sokszor semmi kedvem az egészhez. Ez az igazság, aztán elkap valami és megyek.

rap: Dolgozol-e még Szkipével, azaz Nagy Józseffel, a Jel Színház alapítójával?

SZGY: Nem. Azt hiszem,most nincsmit mondani egymásnak.

rap: Neked mi a színészet?

SZGY: Adni-kapni, feltűnési viszketegség és irányított exhibicionizmus, úgy, hogy abbanmás is felismerje önmagát.

rap: A Bozsik Yvett Társulat az Újravágva és a Pintér Béla Társulat a Szutyok című darabba hívott meg játszani. Milyen szerepeket kaptál, hogy megy az együttműködés?

SZGY: Most a prózai színészet az, amiben többet szeretnék lenni. Ezért a Béla-szerep, a meg nem értett költő-zenész-buszsofőr a Pintér-színházban nagyobb kihívás volt. Úgy érzem, jól sikerült. Az Yvette-darabban többféle megjelenési formám van, és nagyon jó volt együtt dolgozni, élveztem.

rap: A Thealterre készített Marginálisról mondj még valamit! Mi a témája és miért egyedül?

SZGY: Ez egy önéletrajzi előadás, ami egy pszichoterápia keretében zajlik. Az életemet mesélem el, erre van most szükségem így ötven felé. Az apámról szól, akitizenhét évesen megszökött a gödöllői haláltáborból, a nagyapámról, aki a hatodik kerület egyik tűzoltóparancsnoka volt és zsidókat bújtatott a tűzoltóságon. Együtt vitték el őket. Továbbá rólam szól, ahogy énis papírok nélkül szöktem át 1987-ben a német-francia határon. Úgy látszik, a szökés az genetikus, örökletes. De szól még a párizsi évekről is. Egyébként nem vagyok egyedül, Kozma Gyuri író is benne van, és mint kántor, énekel.Iványi Marcell csinálta a filmbetéteket és Unoka Zsolt pedig a filmbeli terapeuta valódi hangja.

rap: Hogyan tovább?

SZGY: Majd kiderül.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.