rés a présen - Gyárvárosi suttyók - Beck László "Zaza" dobos (30Y)

  • .
  • 2010. április 8.

Trafik

rés a présen: Nyakunkon a fesztiválszezon, nyilván mindenhol játszotok idén is, mint "sztárzenekar". Hátulról, a dobok mögül hogyan éled meg ezt? Zaza: Idén kevesebbet fesztiválozunk.
Ami engem illet, nem is vagyok annyira oda a fesztiválokért. Inkább a klubokért. Az kisebb, barátibb, melegebb, ilyesmi. És nagyobb a tétje, ha a dob mögül is érzed az első sor leheletét. Persze ahogy elkezdünk zenélni, többnyire csak ugyanarra a négy emberre figyelek a színpadon. Szóval a zenélés végül mindenhol ugyanolyan. Vagy elszállsz, vagy nem. Én többnyire el.

rap: Nem sokat játszotok Budapesten. Mik vagytok ti, vidéki zenészértelmiség?

Z: Budapest a 30Y-nal nekem Kelenföldet jelenti, a Moha hotelt, a Haynal Ákosékat, a barátainkat, szóval nekünk nagyon jó itt. Ez nem érzelmi kérdés. Egyszerűen csak nem akarunk túljátszani. A Dürer meg az egyik legjobb klub az országban.

rap: Vannak kedvenc helyeid, ahova szívesen mész vissza?

Z: Olyan helyekre, városokba jó vagy legalábbis érdekes visszamenni, ahova kötődöm amúgy is. Kapolcsot imádtam, ott nőttünk fel kulturálisan mi, ajkai gyárvárosi suttyók. Bár leginkább vermutot vedeltünk naphosszat, azt hiszem. Kőszegen az első szerelmes padomtól nem messze játszottunk zuhogó esőben. Ajkán beszöktettük a zenekart a gyártelepre a zagytéri garázsok felől. Szombathelyen huszonkilencedszerre is elmondjuk, hogy itt laktunk, és itt és itt meg az a csaj.

rap: Történetesen te alapítottad a 30Y elődjét két másik zenekari taggal, de a bátyád a frontember. Nem volt soha köztetek testvérháború?

Z: Én inkább azt mondanám, hogy a 30Y egyik tagja vagyok. Történetesen a dobosa, mert én egy dobos vagyok. A bátyám meg egy frontember. Ennél ez nem is lehetne szebb. Elégedett vagyok, naná.

rap: Milyen zenéket hallgatsz szívesen, van-e kedvenc zenekarod?

Z: '91-ben tizenkét éves voltam, és az egész világ szakadt farmerben, tornacipőbenés flanelingben rohangált. A Kispáltól eltekintve amerikainak képzeltem magam, azt hiszem. Olyan igazi nagy kedvencem nincs. Az elmúlt héten ezeket hallgattam: Eels, Blinking Lights & Other Revelations; a Wire-től a Pink Flag, Nirvana, Bleach. Na, hát ilyesmi zenéketszeretek.

rap: Honnan van a Jimi Hendrix-es dobod?

Z: Mikié (HétköznaPI CSAlódások) volt, tőle vettem, szóval ez egy igazi relikvia. Ráadásul meg '89-es és japán, nagyon szeretem a hangját. Hendrix pedig ajándék volt a bőrre Bodó Marcitól, aki szintén egyik komoly tisztelője, és szerencsére kiválóan bánik a festékpisztollyal is. A Hendrix-rajongást meg nem kell megmagyaráznom, ugye?

rap: Lesz új lemez, klip, fúzió, zenekar?

Z: Bajáról hazafelé alakítottunk egy rrriot girl triót ketten az Ádival (Varga Ádám a 30Y basszusgitárosa). Továbbá régóta terveink között szerepel, hogy kiegészítjük a turnénaptárt csütörtöki politikusveréssel. Én amúgy szeretnék még úszni is járni, de nagyon idétlenül csinálom, és szégyellem mutogatni.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.