tévésmaci - Kijöttek-e már az ecsetfülűek?

  • .
  • 2010. április 8.

Trafik

Amikor a szobor felszállni s repülni készült, Sztupa és Troché direkt úgy öltöztek, mintha sima hétköznap lenne. A megszokott kényelmes darabjaik közül válogattak, a rendesnél kicsit nagyobb gondossággal, hogyan is lehetnének még önmaguk számára is minél kevésbé feltűnők.
Ám ahogy mentek a Kalamár József utca felől a Béke térre, egyre inkább jelmeznek érezték a gönceiket. Nyár volt, alig viseltek egy kigombolt inget, egy könnyű nadrágot. Troché sortban jött, Sztupa espadrit húzott a lábára, zokni nélkül. Már volt egy kisebbfajta csődület a focipálya főbejárata előtt, de mindenki csak óvatosan nyújtogatta a nyakát az "Olvasó munkás" szobra felé. Azon persze még nem látszott, hogy mire készül, csak ült és olvasott, még csak nem is lapozott. Sztupa magában mérgelődött, hogy mehetett ki a hír. Honnan tudják ezek, hogy itt lesz valami? Lett is, mintha csak épp rájuk várt volna a fölgyűrt ingujjú bronzalak. Van Budán, tán a XII. kerületben egy változata kőből is - futott át Troché agyán, de egy ismerős alak hirtelen feltűnése elterelte a gondolatait. "mafa úr lépett ki váratlanul a tömegből, s egy különösen széles taglejtéssel beintett, mint valami híres karmester, ünnepelt dirigens a világ híres koncerttermeiből. És jelére a szobor minden különösebb fakszni nélkül hozzáfogott... Mint mi péntekenként a tévézéshez.

Pénteken (9-én) miénk a boksz, az MGM-en hét után öt perccel kiokosodunk a Muhammad Ali című dokumentumfilmből, hogy aztán maga Will Smith se tudjon átverni 21.20-kor a ViaSat3-on, az Aliban - én persze leginkább Johnny Wakelin ez irányú munkásságát kamázom, de azt önök úgysem ismerik. Így fanyalodjanak nyugodtan az m1-en 21.40-kor kezdődő Párizs, Texasra, mert abban a Bodnár Erika úgy szinkronizál, mint egy frrranszia istennő. Ugyanekkor persze lesz az XXY az m2-n, ami egy 2007-es argentin darab, amilyen zsiráfot nem mindennap mutat a tévé. Ugyanitt 0.20-kor A vadászat, egy 1967-es amerikai film, melyben a poétikusan ifjú Jack Nicholson westernkedik (rajongók: két évvel járunk a Szelíd motorosok előtt!).

Szombaton ausztrál küldöttség érkezik a parlamentbe, s a kampánycsendet megtörve bejelentik, hogy a vombatom tökéletes selymes szőrű házi kedvenc, majd díjat veszek át. Ezzel szemben a szerencsétlenebb sorsú néposztályok megtekintik a televízióban (Duna) Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjét, 22.10-kor. A magam részéről viszont csak annyit üzennék a tévé elől, hogy itt fekszünk, Sándor, vidd hírül a spártaiaknak, hogy az RTL Klubon 21.35-kor elkezdtük nézni a 300 című filmet, melyben Jimmy McNulty detektív lép fel a thermopülai szorosban, és zsír a frizkója.

Vasárnap az ekrán helyett ukránt választjuk. Jó, akkor az urnákat.

Hétfőn Monte Cristo grófjának viszonylag friss, 2002-es kettes kiszerelését szállítja a ViaSat3 James Caviezellel, aki olyan jó volt ebben a szakágban, hogy két év múlva már Jesus Cristóban versenyzett a híres tréner, Mel Gibson keze alatt (A passió).

Kedden látható az egyetlen olyan film a héten, amiért valóban érdemes bekapcsolni a tévét: este kilenckor a Filmmúzeumon Ködös utak. Vigyázat, a jövő héten feleltetés lesz belőle! Súgok: az alacsony, ám sűrű Jean Gabin szembenéz Ete Zabellel, hogy mi legyen a nővel.

Szerdán Truffa Feri jó című, ám enyhén stupid fontoskodása matinéra a tv2-n (11.20, 451· Fahrenheit). Ahogy a német mondja: Guten Fahrenheit! A magyar frankofília e kis büszkeségében tűzoltónak látszó könyvégetők rohangálnak a közeli jövőben. Az MGM-en pedig Tony Curtis és Sidney Poitier rongyolnak ezerrel a sittről egy szál bilincsben, de mondhatjuk szebben is: 20.30-kor A megbilincseltek kilincselnek, vagy ahogy a híres művésznő énekli: Kilincs mí szoftli.

Csütörtökön összehívjuk a vésztanácsot, mert elég rossz a tévéműsor, s ez nem maradhat így. Ám mondok én valamit, ha véletlenül elintéznénk, hogy eztán jó legyen, akkor se tévézzenek, mert mit mondanak majd a végelszámoláskor? Hogy éltem száz évet, amiből ötvenet a tévé előtt? Nem lesz az kicsit ciki?

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.