rés a présen - Kapával jönnél? - Bérczes László rendező

  • .
  • 2009. február 5.

Trafik

rés a présen: Szabadkán Háy János darabját rendezted, a Gézagyereket, előzőleg Beregszászon a Pityu bácsit. Miért szereted a Háy János-darabokat és a határon túli társulatokat? Bérczes László: Tudod, az ember kicsi, nagyon kicsi, ideje majdhogynem semmi, amit a végtelenhez képest a világban tölt, és közben mégiscsak abban a szerencsében van része, hogy a végtelenül gazdag élet egészét megélheti, és a kicsinységben is megtapasztalhatja a nagyságot stb.
Vagyis azt az egyszerűt keresi, amiben nem a trendi fekete-fehér szimplifikációt, hanem a tömörített egészet felmutathatja. Ilyen nekem például sokunk barátja, Cseh Tamás, de ilyen a színházban János is, úgy értem, az ő szövegei. Kicsi emberek kicsi mondatokkal meghaladják önmagukat. Ilyen lehet egy lenézett, "hibás" Gézagyerek, és még inkább ilyen mindenki, aki az ő ártatlan, tiszta, egyenes kérdései miatt több lesz, mint addig volt: a mamája, a munkába kísérő melós egyszerűek, Banda és Herda, de ilyen akár a kocsmai véglény falukurvája Vízike is. Azt a pillanatot keresem János drámái által, amikor felismerjük és kimondjuk: nem tudunk többet, mint ők. És ez mindennapos magabiztosságunk, gőgünk közepette igazi felismerés, sőt tudás. És nem a határon túli társulatokat szeretem általában. Azt szeretem, ha egy társulat magától értetődő bizalmat ad, azt nap mint nap próbára teszi, süt az energiától, de nem gondolja, hogy ő találta fel a színházat.

rap: Konzervatív rendező vagy?

BL: Viccesen és komolyan szoktam ezt mondani magamról: olyan, elmúlóban lévő dolgot szeretnék képviselni, aminek, botor módon hiszem, jövője van - de jelene kevéssé: ez pedig a személyesség, az árnyalat, a kicserélhetetlenség, azaz úgy próbálom megfejteni a világot, nyilván reménytelenül, hogy nem egyszerűsítem magamnak csak azért, hogy el bírjak igazodni benne. Inkább vagyok elveszett a finom és alig érzékelhető titkok között, mintsem titoktalan, durva, rücskös és primitív, másképpen fogalmazva: fekete vagy fehér.

rap: Milyen Szabadkán? Milyen a társulat?

BL: Dolgoztunk, konfliktus nélkül, és ez nekem alapvető, ezenkívül boltba mentem, ott mindig mindenki kedves volt és segítőkész, meg a szálláshely volt, egy panzió, ahol ugyancsak szeretetteli közeg volt, miközben egyik nap egy embercsempészt vittek el bilincsben, másik nap egy drogkereskedőt, de velem jól bántak. A társulatról romantika helyett azt mondom, hogy minden szerepre a megfelelő embert találtam, a Gézát játszó Pálfi Ervin nevét pedig jegyezze meg mindenki.

rap: A Mulatság megérte a 230. előadást, február 20-án napra pontosan 10 éve megy még mindig telt házzal, milyen érzés népszerű rendezőnek lenni?

BL: Tán kérdezz meg egy népszerű rendezőt.

rap: Tervek?

BL: Az előttem lévő egy évben nem szeretnék rendezni. Utána talán Kapával, és talán Háy-szöveget.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.