rés a présen - Mocsári horror - Rabi Márton frontember

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

rés a présen: Mikor, kikkel és milyen elgondolással alakult a Magic Mosquitoz zenekar? Rabi Márton: Vegyünk öt civil embert, akiknek 2007 óta állandóan szürreális mocsári álmai voltak, és folyamatos késztetést éreztek arra, hogy zeneileg megfogalmazzák ezeket, és a késztermékkel eláraszszák a világot, függetlenül attól, hogy van-e rá igény, vagy sem. Ugyanakkor fel akarták kavarni az állóvizet, mert úgy gondolták, túl sok az ideológiahiányban szenvedő, teljesen koncepciótlan és ötlettelen banda az országban, legyen szó bármilyen műfajról.

rap: Milyen zenét játszotok?

RM: Deviáns, experimentális underground punkzenekar vagyunk, ami visszanyúlt az 50-es, 60-as évek elfeledett garázs és horror rock and roll hangzásához, kiegészítve azt gagyi effektekkel és bizarr show-elemekkel. Néha játszunk technósított bluest és lakodalmast is. Az angol és magyar szövegek egészen komolytalanok, és minimalista szempontok alapján íródtak, erotikus, baljós és egyéb történeteket mesélnek el a bűzös és homályos mocsárvilágból. Szinte minden koncertünkre külön, aktualizált műsorral és jelmezekkel készülünk. A tagok között van népzenész-biológus, formatervező, kalmár, egyikünk dzsesszzenésznek készül. Jómagam paleontológusként az ősi teknősök és krokodilok evolúcióját kutatom.

rap: A civil foglalkozásod összefüggésbe hozható a zenéddel?

RM: Teljes mértékben, hiszen a teknősök és a krokodilok legtöbbje kifejezetten mocsári élőlény, így tanulmányozásuk szorosan kapcsolódik a zenekar koncepciójához.

rap: Hol léptek fel?

RM: Szinte csak Budapesten és környékén, főleg kis klubokban. Leginkább a saját szervezésű tematikus bulijainkon szeretünk játszani, ahová mi hívjuk meg a hasonló mentalitású zenekarokat. A klubélet jórészt rettenetes, egy-két kivételtől eltekintve hiányzik a helyekből koncepció, a "bárki felléphet, csak hozzon fogyasztó közönséget" elv van érvényben. Annyi értékelhetetlen produkció jut színpadra a fővárosban, hogy lejáratják az amatőr underground kultúrát. Budapesten a Roham báron és a mára bezárt Delíriumon kívül alig van olyan hely, ami megválogatja, hogy kiket hív meg, és kifejezetten az eredeti elképzeléssel rendelkező amatőr, valóban underground formációkra szakosodna. Elenyésző az ilyen témájú fesztiválok száma is. Pedig ez hosszú távon mindenkinek megérné, csak a kocsmárosok rövid távon gondolkodnak. Az amatőr zenekarok jelentősége a zenei életben vitathatatlan: mivel nem a zenéből élnek, semmiféle piaci elvárásoknak nem kell megfelelniük. Hiszem, hogy hosszú távon hatással lehetnének a közízlésre is.

rap: Hol játszotok az ősszel?

RM: Szeptember 18. az illetlenség világnapja, ezt méltóképpen megünnepeljük. Most egy szervezés alatt lévő kínai ásatás miatt bizonytalan, hogy mikor lépünk fel legközelebb, de valószínűleg november elején. Hamarosan elkészülünk az első klipünkkel, tavasz végére pedig a MOME hallgatói horroranimációs klipet csinálnak a Demon Cottage Inn című számunkból. Megemlíteném még a sideprojectemet, a Babasonicot, mellyel óvodás minmáltechnót játszunk felnőtteknek babaszintin, és jelenleg az Oldalsó középtartás című demónkon dolgozunk. Mindkét formációt érdemes nyomon követni a Youtube-on.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.