rés a présen - Mocsári horror - Rabi Márton frontember

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

rés a présen: Mikor, kikkel és milyen elgondolással alakult a Magic Mosquitoz zenekar? Rabi Márton: Vegyünk öt civil embert, akiknek 2007 óta állandóan szürreális mocsári álmai voltak, és folyamatos késztetést éreztek arra, hogy zeneileg megfogalmazzák ezeket, és a késztermékkel eláraszszák a világot, függetlenül attól, hogy van-e rá igény, vagy sem. Ugyanakkor fel akarták kavarni az állóvizet, mert úgy gondolták, túl sok az ideológiahiányban szenvedő, teljesen koncepciótlan és ötlettelen banda az országban, legyen szó bármilyen műfajról.

rap: Milyen zenét játszotok?

RM: Deviáns, experimentális underground punkzenekar vagyunk, ami visszanyúlt az 50-es, 60-as évek elfeledett garázs és horror rock and roll hangzásához, kiegészítve azt gagyi effektekkel és bizarr show-elemekkel. Néha játszunk technósított bluest és lakodalmast is. Az angol és magyar szövegek egészen komolytalanok, és minimalista szempontok alapján íródtak, erotikus, baljós és egyéb történeteket mesélnek el a bűzös és homályos mocsárvilágból. Szinte minden koncertünkre külön, aktualizált műsorral és jelmezekkel készülünk. A tagok között van népzenész-biológus, formatervező, kalmár, egyikünk dzsesszzenésznek készül. Jómagam paleontológusként az ősi teknősök és krokodilok evolúcióját kutatom.

rap: A civil foglalkozásod összefüggésbe hozható a zenéddel?

RM: Teljes mértékben, hiszen a teknősök és a krokodilok legtöbbje kifejezetten mocsári élőlény, így tanulmányozásuk szorosan kapcsolódik a zenekar koncepciójához.

rap: Hol léptek fel?

RM: Szinte csak Budapesten és környékén, főleg kis klubokban. Leginkább a saját szervezésű tematikus bulijainkon szeretünk játszani, ahová mi hívjuk meg a hasonló mentalitású zenekarokat. A klubélet jórészt rettenetes, egy-két kivételtől eltekintve hiányzik a helyekből koncepció, a "bárki felléphet, csak hozzon fogyasztó közönséget" elv van érvényben. Annyi értékelhetetlen produkció jut színpadra a fővárosban, hogy lejáratják az amatőr underground kultúrát. Budapesten a Roham báron és a mára bezárt Delíriumon kívül alig van olyan hely, ami megválogatja, hogy kiket hív meg, és kifejezetten az eredeti elképzeléssel rendelkező amatőr, valóban underground formációkra szakosodna. Elenyésző az ilyen témájú fesztiválok száma is. Pedig ez hosszú távon mindenkinek megérné, csak a kocsmárosok rövid távon gondolkodnak. Az amatőr zenekarok jelentősége a zenei életben vitathatatlan: mivel nem a zenéből élnek, semmiféle piaci elvárásoknak nem kell megfelelniük. Hiszem, hogy hosszú távon hatással lehetnének a közízlésre is.

rap: Hol játszotok az ősszel?

RM: Szeptember 18. az illetlenség világnapja, ezt méltóképpen megünnepeljük. Most egy szervezés alatt lévő kínai ásatás miatt bizonytalan, hogy mikor lépünk fel legközelebb, de valószínűleg november elején. Hamarosan elkészülünk az első klipünkkel, tavasz végére pedig a MOME hallgatói horroranimációs klipet csinálnak a Demon Cottage Inn című számunkból. Megemlíteném még a sideprojectemet, a Babasonicot, mellyel óvodás minmáltechnót játszunk felnőtteknek babaszintin, és jelenleg az Oldalsó középtartás című demónkon dolgozunk. Mindkét formációt érdemes nyomon követni a Youtube-on.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.