tévésmaci - A könyvmoly beszól

  • .
  • 2007. október 4.

Trafik

Ez a hét is születésnappal indul, pénteken (5-én) Szabó Magda Kossuth-díjas írónő kereken kilencven, portréfilm az m1-en 22.45-kor, vagy ha szeretnének az ünnepelttől egy kis filmtörténeti leckét, olvassák el az Anna Karenina - hepienddel című írását, megtalálják a világhálón is. Oké, az Anna Kareninát nem kell most elolvasni, csokorba kötöttem viszont három szerelmes filmet, tessék választani: Lolita, Lila akác vagy Lulu? Pénteken 22.55-kor megy Kubrick Lolitája a TCM-en 1962-ből, a műsorújság szerint romantikus dráma, hát nem tudom...
Olvassanak inkább Nabokovot, a Lolita egyik kritikusa így csinál kedvet hozzá: "Bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, mely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak."

Szombaton, 14.20-kor kapcsoljanak a Filmmúzeumra, Székely István: Lila akác, magyar vígjáték 1934-ből. Bár szegény rendező megkísérelt fanyar véget kanyarítani a filmnek, a közönség fanyalgott, és végül a producer nyomására megkapta a happy endet - a film ma már csak az utóbbi változatban látható. Olvassanak inkább Szép Ernőt. A Lila ákác például konkrétan egy impresszionista regény, ki hitte volna, hogy ilyen is van?

22.10-kor pedig Lulu a Zone Europán, Bigas Luna filmdrámája 1990-ből, melyben az önimádó, jóképű Pablo bevezeti a 16 éves Lulut a testi élvezetek világába - de a lány hamarosan ráébred, hogy csak szexuális tárgyként kezeli... Nosza, olvassák Almudena Grandes spanyol írónő regényeit, a Lulu korszakai és a Kártyavárak magyarul is megjelent.

Ez a szombat persze az aradi tizenhármak napja: 16.10-kor az m1-en Tizennégy vértanú (Kazinczy Lajos a tizennegyedik). Aztán mindenféle szabad asszociációk a témára: 20.05-kor Szabadságharc Szebenben, egy idei tévéjáték, 21.25-kor az m2-n a Klapka légió, a Duna Tv pedig 21.40-kor egészen A Hídemberig ragadtatja magát, végül is csak az a lényeg, hogy történelmi legyen a téma. Szerintem kapcsolják ki a tévét, és olvassák el Adytól az Október 6. című verset.

A hétvége másik motívuma az Artúr király, Lancelot, Ginevra királyné szerelmi háromszög, természetesen Merlin felügyelete alatt. Pénteken reggel 8.00-kor a Spektrumon Artúr király Britanniája, dokumentumfilm-sorozat, 2. rész (a 3. kedden 18.15-kor), szombaton 12.00-kor a Merlin első része a Hallmarkon (a 2. vasárnap, szintén délben), válogatott szereplőgárdával, a kedvencem Rutger Hauer mint Lord Vortigern. Végül 19.30-kor az RTL Klubon Az első lovag Sir Sean Conneryvel és Gere Richárddal (nem tudja valaki, oldalágon van-e köze a borászfamíliához?). De talán mindezek helyett mégis inkább olvassák el Szerb Antal Szerelem a palackban című lényeglátó novelláját.

Vasárnap dőzsölhetnek a sznobok: 15.45-kor a Film+on Richard Attenborough Gandhija, 22.20-kor a Dunán a Túl a felhőkön Antonionitól és Wenderstől, és 23.40-kor az m2-n A kert Derek Jarmantól, szép kis társaság...

Hétfőre csak egy házi feladatot kapnak, nézzék meg 17.00-kor a Spektrumon a Méhek és társaik című tízperces szösszenetet, bemelegítésül a keddi magyar tévéfilmhez, 20.40-kor az m2-n Mispál Attila rendezésében A Méhek tánca, szintén idei alkotás, főhőse Kiskovács Mihály, aki filozófiatanárból lett biztosítási ügynökként keresi családja számára a betevő falatot. A társadalmi viszonyok kiforgatják békés, nyugodt egyéniségéből, de családja segítségével talpra áll, és harcba indul az igazságért, mint keresztnévrokona, a humanizmus korának igazsághőse: Kohlhaas Mihály. Ha rám hallgatnak, inkább elolvassák az eredetit Kleisttől.

Szerdán szenvedjenek kicsit az unalomtól, higgyék el, jót tesz, cserébe csütörtökön a Dunán 22.30-kor megnézhetik a Sötét ló c. izlandi filmszatírát. A kedvenc izlandi regényem címét juszt se árulom el. Menjenek le a háztartási boltba molyirtóért!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.