tévésmaci - A sül nem látott marmaládot

  • .
  • 2009. december 10.

Trafik

Sztupa és Troché egy magas ház tetejére bámultak felfelé. Sztupa - a helyzet komolyságát fokozandó, nyilván - a kezéből ellenzőt formált, s úgy tartotta kb.
a homloka elé, pedig borús, esőbe hajló idő volt. Troché csak úgy bámult, minden különösebb fakszni vagy gesztus nélkül. Amúgy a ház rendes ház volt, tiszta udvarral, nyeregtetővel - tök ugyanolyan, mint bármelyik ház falun. Csak minden nagyobb volt rajta. Ne úgy értsék ezt, hogy úgy volt nagy a ház, mint a nagy házak általában. Nem, ezen a házon minden nagyobb volt a természetesnél. Egy nagyra (el)szabott kisház vagy normál ház volt. Hogy biztosan értsék: akkora bazi nagy ajtó volt rajta, mint egy térfél a kézilabdapályán. Vágják már? Olyan volt, mint ahol óriások laknak - fogadjunk, ha benéznénk az ablakon, akkora ágyat látnánk benne, amiben elfér egy kisebb úttörőcsapat. Vagy két nagyobb óriás, ha franciaágy. A vízcsapokból a Niagara dől, a fürdőkád a Balaton. De Sztupa és Troché nem befele néztek az ablakon, hanem felfele a tetőre. Ott volt valami, a nyergen, vagy egészen a tetején, az itt-ott töröttnek látszó kúpcserepeken... De ez a valami, amit Sztupa és Troché néztek, egyáltalán nem lehetett nagy, mert mi nem láttuk. Lehet, hogy Sztupa és Troché sem látták, de bizonyosan ott kellett lennie, mert keresték a tekintetükkel. Nos, ezért nézünk mi inkább tévét.

Pénteken (11-én) olyanok leszünk, mint a macskák - éjszaka is látunk (vagy csak nézünk, a tévénél ez egyre megy). Negyed éjfélkor kezdődik az m2-n például egy svájci vígjáték: Vigyázz, kész, Charlie. A mű annak lehetőségét igyekszik mérlegelni, hogy hova jobb nősülni, a maffiába vagy a hadseregbe? 0.45-kor a kanális mindenesetre a hadsereget választja, mikor "műsorra tűzi" (ez az!) Lukáts Andor A három nővér című 1992-es leiratát, az egyik legjobb magyar rendszerváltásmozit. A gonosz filmplű persze (10 perc spéttel) A jádeskorpió átkát indítja ellene.

Szombaton hajnalban kaffog már a vombatom. Este viszont negyed nyolckor a Filmmúzeum leadja az 1960-as kiszerelését A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regénynek. Van egy 1938-as is, de szinte mindegy, ezt akkor is olvasni kell, dixi. Nem vagyok erről már teljesen meggyőződve az este másik adaptációja esetében: 20.30-kor A korzikai testvérek lepik el a Duna Tévét (szinte egyidősek Noszty Ferivel, ez a film 1961-es). Aki fenn bír maradni tizenegyig, megnézheti az m2-n Chaplint (Modern idők), de úgyis látta már.

Vasárnap szokásától eltérően nézhető filmet ad az RTL Klub, fejek fognak nyilván hullani. 16.55-kor eljő hozzánk Stuart Little kisegér - a legőszintébb sajnálatomra, mert én már fél óta konkurencián nézem az Idétlen időkiget, egér helyett a murmeltiert, Little Stuart helyett Punxsutawney Philt. Tudom, hogy baromság, és alantas képzeteinkre (valami csoda jóváteszi helyettünk a sok szemétségünket) épít, de ki nem hagynám, semmi pénzért, hisz magam is úgy vagyok evvel. A Chéri miatti tömeges Frears-promóval viszont mindenki jól jár (aki nem nézi meg a Chérit), mert a Duna tévé este kilenckor például A királynővel próbálkozik.

Hétfőn szünet, vörösök!

Kedden fekák, NDK-s nyulak és egy magyar kecske az étlapon. Az HBO-n este nyolckor kezdődő Családi karácsony valami újkori (2007-es) blaxploitation, olyan csávókkal, mint Idris Elba, Delroy Lindo vagy épp Mekhi Phifer. És innen bele az éjszakába, a Forever Young dallamára: 0.20-kor az m2-n A nyúl én vagyok egy 1965-ös NDK-s dráma, ami huszonöt kerek esztendőt húzott le elkészülte után a dobozban - az okkal hülyének ható cím ne tévesszen meg senkit, a mű tanulságos látnivaló. 1.50-re tán vége lesz, mert akkor - a tv2-n, nyilván tömegekkel - megnézem megint a Fekete kefét.

Szerdán bezár a szertár (vagy a bazár? de az nem jön ki).

Csütörtökön sem kéne tévét nézni, csak hát Monori Lili az egyik legnagyobb magyar színésznő, s annyira nem lehet neki ellenállni, hogy az ember még az Örökségre (1980) is ráfanyalodik. Tévézzenek csak nyugodtan, és sohasem fogják megtudni, mi van a háztetőn.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.