tévésmaci - Kutyából nem lesz pilóta

Amikor Sztupa és Troché azon a gyönyörű legelőn meglátták az egyszarvút, minden olyan volt, mint amilyennek már sokszor elképzelték. A monocerosznak tényleg lófeje volt, és tényleg lóteste - a többi is mind stimmelt, a színek, a formák, a végén az oroszlánfarok is.

Csak az a kutya mit keres itt, azt ki küldte? Mindegy, valamit csinálni kell, azért jöttek, hogy befogják az unikornist, ha kell, viszik a spicckutyát is. Brokita, az állatorvosék szökött kutyája észrevette ugyan őket, ahogy - szinte szerencsétlenül - állnak a legelő szélén, de (elég ügyetlenül) úgy tett, mintha nem törődne velük, továbbra is az egyszarvú körül ugrabugrált, ám egy idő után annak is feltűnt, hogy a szeme sarkából folyton azt a két bámészkodót figyeli. Hirtelen irányváltoztatással a legelő széle felé iramodott, a spicc a nyomában, mintha nekijük akarna rontani, rosszabb esetben felnyársalná őket a szarvával. Várták, nem várták, számítottak rá vagy sem, Sztupa és Troché azonnal reagáltak, elmúlt róluk rögtön minden földbegyökereződés. Finoman elléptek egymás mellől, éppen csak annyira, hogy ne egy, hanem két célpontot nyújtsanak, de ha kell, ismét egymás mellé tudjanak kerülni. Hogy a helyzet még komplikáltabb legyen, e pillanatban érkezett meg "mafa és Vonyarc is lélekszakadva a Szenesbe, lihegtek, fújtattak, futva tették meg az utat a Kacsaúsztatótól idáig. Vonyarc mintha tegnap még nem is menekült volna Sztupa és Troché elől a tó közepére, most egyenesen odavágódott melléjük, szikrázott a szeme, kidüllesztette a mellkasát, és igyekezett minél egyenletesebben lélegezni. "mafa is odaért. Mi meg eljöttünk tévézni.

Pénteken (3-án) miután az eddig mulasztók letudták a napközbeni sztenderdeket (háromkor Tizenkét dühös ember a Filmmúzeumon, rögtön utána Estély habfürdővel, majd fél nyolc előtt a film+2-n Rocky Horror Picture Show), kilenc után választanunk kell, nem kevesebből, mint magából az időből. 21.10-kor a film+-n Total Recall - Az emlékmás (1990) a bulvár aktuális kedvencével, Schwarzeneggerrel, 21.40-kor pedig az m1-en Terry Gilliam vezet mindenkit az orránál fogva a sherwoodi erdőből egészen a Titanicra az 1981-es Időbanditák segítségével.

Szombaton a Cinemax John Cassavetes dolgainak tárgyalásában este fél tíz előtt ér el az Egy hatás alatt álló nőig. Ha ez nem így lenne, nyugodtan mondhatnám, hogy hagyják a fenébe a tévézést az egész hétvégén, hisz annyi minden mást lehet csinálni.

Vasárnap például a javíthatatlanok csekkolhatják az MGM-en 18.25-kor az 1997-es Tizenkét dühös ember megtekintésével a pénteken látottakat. Egész pontosan azt, hogy miért is marhaság általában a remake. Nyilván csinálni megéri, de nézni biztosan nem.

Hétfőn délután három előtt a Filmmúzeum ezredszer leadja régi kedvencünket, A spessarti fogadót, aminek bár módfelett kevés köze van Hauff meséihez, de attól még vicces nekiveselkedés, és kortörténeti tünetként jól hasznosítható. Az MGM westernnapjának érdekessége a 18.15-kor kezdődő Kitaszítva (Nincs bocsánat) 1960-ból. Az általában szép fehér hölgyeket adó Audrey Hepburn itt elrabolt indián lányt ad, akit valahai övéi igyekeznek visszaszerezni Burt Lancaster családjától. A filmet John Huston rendezte. A Cinemaxon is lesz egy western este 10-kor, igaz, spagetti: A Jó, a Rossz és a Csúf. Előtte nyolctól a saját kukájából dolgozó m1 lejátssza a Nápolyt látni és... c. 1972-es magyar vígjátékot - felteszem, ugyancsak mint kortünetet.

Kedden éjjel, 1.15-kor a Cinemaxon megy a világ nyilván legjobb filmje, a Florida, a paradicsom.

Szerdán este kilenckor a Filmmúzeum a videokorszak hajnalának bűnösen népszerű marhaságával keresi kedvünk, lehet, hogy én is megnézem a Részeges karatemestert - csak tréfáltam. Ellenben 0.25-től a Meggyónom című 1953-as Hitchcock-remek nyilván megéri, hogy fennmaradjunk. Fél kilenctől az MGM-en volt Fellini: Róma és utána rögtön Hair, mely művekkel szerencsére máris visszaértünk a startvonalra, a notórius mulasztókhoz. Úgyhogy itt a vége, pá, önök se mondjanak csütörtököt!