tévésmaci - Kutyák és love

Amikor Sztupa és Troché a gödröket ásták, nagyon korán föl kellett kelni, mert sok volt a munka. Ráadásul az eső is esett, s a szokottnál melegebb volt az idő.

Amikor az ásójukat a vállon cipelve baktattak az erdő felé, az esőkabát és az anorák alatt szakadt róluk a verejték. Az erdő szélén lesznek a gödrök. De a munka sem úgy haladt, ahogy kellett volna. A vizes, csúszós talajon alig sikerült megvetni a lábukat, a szerszámaikra vastagon rátapadt a felázott föld, így egy-egy dobásra éppen csak valamicske földet sikerült kitermelni - nem akartak szaporodni a gödrök sehogy sem. Nem beszélgettek, semmi nem vonta el a figyelmüket a feladattól, konokul előremeredve ástak. Ketten egy-egy külön gödröt, arra is figyelve, hogy az egyik le ne maradjon, vagy éppenséggel el ne húzzon a másiktól. Időnként át-átsandítottak, próbálták valamelyest összehangolni a mozgásukat. Mindketten már az első gödrük elkészítése után pihenőt tartottak volna legszívesebben, de tudták, hogy nem lehet. Ha most megállnak, megette a fene az egészet. Fogcsikorgatva folytatódtak a gépies mozdulatok, a teljesen haszontalannak tűnő erőlködés. Arra számítottak, hogy hamarosan elérnek valamiféle holtpontot, amin aztán, ha túljutnak, majd minden egyszerűbb lesz, annyira belefásulnak az egészbe, hogy észre sem veszik, és már egy csomó kicsi, félelmetes gödröcske készen lesz. Dehogy is vártuk meg, mi lesz, bejöttünk tévézni.

Pénteken (21-én) Szarvasvadász és Ragyogás a régi időkből, szerintem látta már mind a kettőt mindenki. A Vietnamba rángatott második generációs ukrán bevándorlók balladája szokás szerint ismét a Filmmúzeumon, pöttynyivel este tizenegy előtt, míg a hóban családon belüli erőszakot elkövető Jack barátunk 22.20-tól lép fel az MGM-en.

Szombaton ismét régebbi évjáratokra fanyalodunk, de ha valaki ebből azt a következtetést vonná le, hogy a film olyan, mint egy nemes veresbor, minél öregebb, annál jobb - nos, téved. A Filmmúzeum a Verseny a javábólt adja kora este (hat húszkor), ez valami élő szereplős Flúgos futam, világsztárokkal - a maga korában (a hatvanas évek második felében) nagy kertmozisiker volt a Margitszigeten és Siófokon. Egy órával korábban van egy western az MGM-en kilencszázötvenötből, Az indián harcos, de nem erről akarok beszélni, hanem a Tom Jonesról, ami öt ötvenkor kezdődik a Cinemaxon. De nem azt akarom mondani, hogy ez a világirodalom egyik legjobb regényéből készített, egyedülállóan kiváló feldolgozás, pedig szent igaz. Hanem azt akarom mondani, hogy a hétvégén meghalt Susannah York, most múlt január 9-én 72 éves, még nyugodtan ráért volna evvel. Korának legszebb filmcsillaga volt, ebben az 1963-as Tom Jonesban ő játszta Sophie-t, és voltaképpen olyan is volt tényleg, mint Sophie Western: szőke és áttetsző, őszinte és gyönyörű, aki után kifulladásig is érdemes volt szaladni, épp ahogy Tom csinálta. Most elő kéne gyorsan venni a Kaleidoszkópot, az Egy ember az örökkévalóságnakot, vagy ott A lovakat lelövik, ugye?, és ő volt a Superman biológiai anyukája is. Elővenni minden filmjét, hogy megőrizzük magunknak még kicsit a szőkeségét.

Vasárnap maradunk a kihalt állatfajták birodalmában: Brian De Palma Gyilkossághoz öltözve című darabja lesz tízkor a Filmmúzeumon, után meg Aljas utcák.

Hétfőn végre egy valamennyire frissnek mondható műtárgy, egy finn akciófilm 2006-ból: Újjászületett harcos. Egy Kalevala-kutató osztja a népet benne (Story Tv, 22.30)

Kedden vissza a Filmmúzeumra; este tizenegykor 2001 - Ûrodüsszeia, utána könnyű káposztavacsora, és 1.55-kor kezdődik a tv2-n A titok gyermekei című magyar-török film, bár szerintem mi csak azér' voltunk benne, hogy tejeljen az Örimázs.

Szerdán Filmmúzeum.

Csütörtökön Filmmúzeum.

Macska a forró bádogtetőn: Tennessee-ből kinek a Whiskey, kinek a Williams, mindegy, csak dupla vével kezdődjön (szerda, 0.30), aztán a Gázláng (csüt., 23.20). S mivel én ínyenc vagyok, előtte tíztől lenyomok valamit a nyolcvanas évekből a FEM3-on: Kicsorbult tőr a címe.

Ne tévézzenek, ablakon kidobott idő.