tévésmaci - Sül Jewellery Co.

A város tele volt kilőtt villamoskocsikkal. A Thököly út és a Cházár András utca sarkán is állt egy.

Az ablakai kitörtek, az üvegcserép ott volt szétszóródva a kockaköveken. Az áramszedője összecsuklott. Az elején a tábla - 44-es - félig leszakadt. Kilépett a vágányról, kicsit srégen állt az úton, nem torlaszolta el teljesen a közlekedést, a lovas kocsik könnyen ki tudták kerülni, a buszok meg úgysem jártak. Mikor Fandli és Cirfandli már eleget ittak a Sarok presszóban, megjött a bátorságuk ahhoz, hogy kimenjenek a Stefániára, levenni a csajokat. Ez kényes művelet volt, mert az istvánmezeiek, ha épp nem volt jobb dolguk, nehezményezni szokták az efféle partizánakciókat. Persze a két részeges kőművest sem ejtették a feje lágyára, és különösképpen gyávák is voltak, tehát még valamivel éjfél előtt indultak neki, hisz akkor szinte biztos, hogy van valami jobb dolga az istvánmezeieknek. Ne tudd meg, mi az! Cirfandli beszélt a csajokkal, ő értett a nők nyelvén, Fandli meg figyelt, sasolt körbe, gúvasztotta a szemét, hogy nem jön-e valaki, aki veszélyt jelenthet. Ahogy kukkerolt a Keleti felé, meglátta a nagy sötétben (a közvilágításnak szó szerint lőttek) azt a még sötétebb foltot. Anyám borogass, ott áll a tuja! Az első pillanatban maga sem gondolta, hogy elmerészkedhet a Cházár András utcáig. De mégis megindult... Asszem, mi is mehetünk tévézni.

Pénteken (26-án) a Filmmúzeum fél öt előtt tíz perccel leadja az Imposztorok című régi (1969-es) magyar propagandaanyagot (rendezte: Máriássy Félix), feltehetően nagyobb ideológiai épülésünkre. Nos, miután megalapítottuk a Lajtabánságot vagy leszámoltunk - ízlés szerint - Prónay különítményeseivel, 21.50-kor csökkentjük a tétet, s almában játszunk, mint azt mondja a Játék az almáért cseh címe. Én persze pont ekkor inkább az m2-re kapcsolok, és dirr, durr, szétlövöm a Clint Eastwood hülye agyát, mert Nincs bocsánat.

Szombaton léptet fakó lován a vombatom. S mivel 21.50-kor az m2 tegnap óta automatikusan bekapcsol, szegény öregapám kénytelen lesz megnézni egy Kusturicát, hisz Az élet egy csoda vagy egy micsoda, ez még tisztázásra szorul.

Vasárnap a tv2-n este nyolckor elvégezzük az Olasz melót, aztán 23.40-kor bemutatjuk még tévéző rokonainknak Monsieur Ibrahimot és a Korán virágait a Dunán. De Ibrahim, nem csak eddig tart az én brahim, mert 0.40-kor - ugyancsak a tv2-n - Sophie Scholl és én szembeszállunk Hitlerrel.

Hétfőn visszaszüremkedik a matinéra Clint Eastwood, mentségére szóljon, hogy hoz magával pár patást és a Shirley McLaine-t is: Két öszvér Sara nővérnek (tv2; 11.20). Ha már ennyit kaseroljuk a tv2-t, elmondanám, hogy nemsokára az Elit alakulat valamiféle folytatásával kedveskednek - az pedig elég jó volt, a hülye magyar címe ellenére is. Tán a legjobb a partraszállós szakágban. Éjjel (0.50-kor) ugyanitt Howard Stern cseppet sem érdekes kalandjai az Intim részekben.

Kedden nem, nem.

Szerdán viszont már kora délután (14.50-kor) egy - sajna - Peter Ustinov képében az RTL Klubon megjelenő Poirot, a Gloriett a hullának. A Filmmúzeumon 21.40-kor Francois Trafó francia villanyszerelő filmje, a Két angol lány és a kontinens - mindenkit lebeszélnék róla. Ellenben a Két angol lány és az absztinens igen kiváló film nyilván felnőtteknek, kár, hogy soha nem játsszák. Nem mintha Gothár Péter Revizoráért az m2-re kapcsolnék 22.30-kor, hiszen tíz perc múlva az MGM-en Az Ezeregyéjszaka virága jön, s én odavagyok Pasoliniért, csak Zolinak, olykor Pa Zolinak hívom.

Csütörtökön az RTL Klub tán a negyedik évadot kezdi el tolni a Kemény zsarukból 22.50-kor, lehet, hogy az ötödiket, de így is, úgy is hátravan még a java. Én persze akkor már negyedórája nézem Só Mihály kalandjait 1970-ből az m2-n; különösen azt bírom benne, hogy Bodrogi Gyula a csizmája mellett jár. Mondjuk Törőcsik Mari szerelméért én még ma is lemennék a térképről meztélláb. Volt este kilenckor valami Női szeszély című görög film a Dunán, de hagytam.

Maguk meg jobban teszik, ha hagyják az egész tévézést. Oly ciki.