tévésmaci - Szőlőskertem rókája

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché lángost ettek a Balatonon, na, olyan soha a büdös életben nem történt. Nem történt még számos egyéb - hihetnénk, izgalmas - eset sem, melyet oly szeretettel emlegetnek irodalomközeli elemek, szerencsére mindig önmaguk kapcsán, mindgyakran az étkezés, az italozás és a nemi élet, illetve úgy nagy általánosságban a dühödt fogyasztás tárgykörében.
Nem voltak tehát soha az életben dinnyét kopogtatni és békacombot ropogtatni, nem voltak egyáltalán sehol, soha. De ezek közül a seholok, semmikorok és nemek közül most minket tényleg csak a balatoni lángosok esete érdekel. Mert persze több lángost nem ettek meg, szám szerint négyet, s az ötödik már beléjük sem fért volna, bár nem voltak túl nagy lángosok, amiket így kihagytak. Szűkítsük a kört! Nem a tó déli partján nem ettek lángost, s ebből a legtisztább logikai úton kiderül, hogy az északin sem: válasszuk akkor Tihanyt, és tisztázzuk gyorsan: Tihanyban nincs is lángossütő. Attól még ehettek volna házi lángost is, de az alkalmasint egy egész más műfaj, abból eggyel is jól lehet lakni, de róluk tudjuk, hogy négyet nem ettek meg, s az ötödikre már rá sem bírtak nézni. Tihanyt tehát zárjuk ki. Annál is inkább, mert esett az eső. Szép nagy cseppekben, amitől kis buborékok jelentek meg a tócsákban, s állítólag azt jelenti, hogy nem fog elállni egyhamar. Mármost kinek van kedve vigasztalan esőben lángost enni? Pláne Tihanyban! Sztupa és Troché esetében sajnos ezt a kérdést nem vizsgálhatjuk, hisz róluk tudjuk, hogy nem ettek lángost, szám szerint négyet, Tihanyban a legkevésbé, mert ott nincs is. Mér', mi van Tihanyban? Legelnek mindenfelé a camembert sajtok, és néha leruccannak hozzájuk a bakonyi betyárok párizsival, mert nekik azuk van. Nekünk meg ugyanazunk. És tévénk is. Hát, nézzük. Vagy ezen a héten kipróbálhatnánk, hogy nem nézzük, mármint a műsorát nem nézzük (mert annyira érdektelen), hanem csak kapcsolgatunk, pilinckázunk egész héten, mint Pilinszky János, aki novemberben lenne csak kilencvenéves.

Pénteken (9-én) mindjárt kezdhetnénk úgy, hogy nem nézünk semmit, de hát este tizenegy után lesz a Cinemax2-n a Szégyen. S hét aligha telhet el úgy, hogy ne nyomasszuk magunkat egy kis Bergmannal.

Szombaton sem jobb a helyzet sokkal, de ezt a napot sem ugorhatjuk át csak úgy, hogy zsupsz, mert meg kell említenünk a Duna Tévén 19.30-kor induló Napozz Holddal - A Kispálfilm című kispálfilmet, amiben fellép a méltán népszerű, ám már csak emlékeinkben élő tánczenekar, a Kispál és a borz. A film viszonylag kevés nóvummal szolgál azoknak, akik szeretik nevezettek muzsikáját, de hát, ahogy mondani szokták felénk, faluhelyen: a borz is szépen csillog.

Vasárnap már jobb a helyzet egy fokkal, bár este szinte mindenhol 9/11-es filmeket adnak, s mi tudjuk, hogy a film tipikusan az a médium, ami nem tud mit kezdeni a nagy történelmi kataklizmákkal. 13.15-kor lesz a Dunán a Foto Háber, ez a kémes-krimis retróbullshit a hatvanas évekből, de mind közül (sok ilyen van) ennek a legjobb a címe. Negyed háromkor lehet váltani az MGM-re, akkor kezd ugyanis a Hegedűs a háztetőn. Most pedig megénekeltetem a kedves közönséget, mint Vass Lajos a Röpülj pávában. Kettő, három, és: Matchmaker, Matchmaker, / Make me a match, / Find me a find, / catch me a catch / Matchmaker, Matchmaker / Look through your book, / And make me a perfect match... Este a film+-ra szorulunk, így simán kilenc után kezdődik a Rambo, a kettesen meg fél óra múlva a Rocky... ez milyen? Na, jó csak vicceltem, valójában a Rocky Horror Picture Show.

Hétfőn jön el az én napom, a Cinemaxon nyolc után Satyricon, majd rögtön utána a Róma; alighanem keresek is ide egy csinos Fellini-képet.

Kedden nem, nem. A mai Barca-Milan csampionsz ligameccset a pro4 csatorna adja, ami száz háztartásból tizenhatban fogható. A szerdai meccsek a Digi Sporton mennek. Önök szerint Albániában lehet nézni a Bajnokok Ligáját?

Szerdán sem, sem.

Csütörtökön ne hagyják ki Az Ezeregyéjszaka virágát este tizenegykor a Filmmúzeumon. Le a tévével!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.