A 888-as feljelentők elődei: több millió besúgó országa lennénk?

Tudomány

Notórius feljelentők és magánszorgalmú spiclik az e heti Magyar Narancsban.

A 20. századi magyar történelemmel kapcsolatos egyik legmakacsabb legenda szerint honfitársaink küldték a legtöbb feljelentő levelet az 1944-es német megszállás után nálunk is megtelepedő náci biztonsági erőknek, leginkább a Gestapo-nak és buzgó magyar szövetségeseiknek.

De vajon mit gondolnak erről a történészek, meddig tartható még ez a hiedelem és egyáltalán van értelme az efféle méricskélésnek? Miközben Budapest, Prága, Bécs, Párizs és megannyi német város pályázik az önváddal is küszködve a legtöbb feljelentő kétes címére, elsikkad a valódi kérdés: mennyire volt gyilkosan hatékony fegyver a feljelentés?

Kerületi rendőrőrs 1947-ben

Kerületi rendőrőrs 1947-ben

Fotó: MTI/Mafirt/Rév Miklós

 

Vajon hány ember életébe kerülhetett egy-egy rosszindulatból, gonoszságból, nagy adag rasszizmusból és fanatikus gyűlöletből született levél vagy telefonhívás?

A közhit szerint a jó feljelentő nem vész el, csak átalakul.

  • De vajon jellemző lehetett, hogy az előző rezsim a régi feljelentőit az új alkalmazta – akár besúgóként?
  • Mennyire volt fontos a feljelentés az új, kommunista irányítású biztonsági erő, a rettegett ÁVH számára?
  • Tényleg ama bizonyos „nagyon komoly névtelen feljelentés” nyomán indult el a legtöbb nyomozás?
  • És mire mentek volna Péter Gáborék a „társadalom közreműködése” nélkül?
  • Min dolgozott a később konferansziévá, tévés celebbé és színigazgatóvá avanzsált Komlós János?
  • És valóban a rettegett GPU kezére adta saját apját a szovjet blokk feljelentőinek védőszentje és mártírja, a kis Pavlik Morozov?

E kérdésekre és még többre keressük a választ e heti print számunk Véres levelek című írásában! A lap már kapható az újságárusoknál vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.