Tudomány

Nótaest az Orczy-kertben: Sír a falevél

A büféslány ereje megfeszítésével türtőzteti magát, hangja éles, centire pontosan udvarias, miközben tölti az olimposzos üvegekbe a két deci édes borokat, osztja a deci narancsokat. Azt hiszi, fiatalsága miatt találja meg annyi nyugdíjas, húszéves, nem élt akkor, amikor vendégei még otthonosabban mozogtak a különféle vendéglátóipari vállalatok műtermeiben. A lány nem tudja még, milyen az, amikor az ember felveti a fejét, széttárja karját, és belesírja a levegőégbe, hogy új tavaszra mindhiába vááárok, ő éppen a Hősök terén készül kiénekelni magából vadvirágos lázálmait a millecentenáriumi Republic-koncerten. (Elmaradt.)
  • - kerényi -
  • 1996. augusztus 29.

Szigetelés

A népek rendszerint turisztikai céllal látogatják a szigetet. Az egyhetes diákok szigete, eurowoodstock (Woodstock hellyel-közzel véletlenül jött létre) stb. ugyanolyan undorító toposzok, mint például a "turistaparadicsom". A legrégebbi ilyen elképzelések a paradicsomról az ember ama fundamentális nyugtalanságának érzését képezik le, ami ősidők óta a paradicsomból való kiűzetésként, vándorlásként, utazásként artikulálódik. Gondoljunk csak a folyamatosan, de teljesen céltalanul áramló embertömegre, akik a meghirdetett célokkal ellentétben (megint néhány gyönyörű toposz a testvériségről, az osztály nélküli társadalomról, a civitas deiről, örök békéről stb.) görcsös rohanással ismerősöket keresnek. Nem véletlen a Krisna tudatú hívők megjelenése sem, ebben a csodálatosan pszeudotranszcendens légkörben kaszálhatnak újabb híveket. Vagy az aranyos hülyeségek kategóriájába tartozó, de hasonlóképp szánalmas házasságkötő sátor, krízis-sátor, pillanatok alatt minden problémát megoldó sátor. Mindezek tetejébe ott a drogsátor és a drogtotó (akkor, amikor a kemény és lágy drogok egyaránt reneszánszukat élik): csupa-csupa aranyos képmutatás. Azért persze vannak itt jó dolgok is, sűrített koncertek, mozik és színházak, prominens személyiségek, mind-mind a mi roppant hiteles és meggyőző posztmodern kultúránk berkeiből.
  • 1996. augusztus 29.

Pepsi Sziget ´96: hírek, utóízelítő

Hogy a Sziget nem rockfesztivál, azt már három éve tudjuk. Hogy mégis az, azt is, idén pedig végképp. A hét külföldi sztárzenekar jelenlétén túl a Szigetre időzítette lemezbemutató koncertjét a Sziámi, a Balaton, a Kampec Dolores, a Quimby, a Publo Hunny, a Vidámpark, többé-kevésbé a Nyers - gyakorlatilag a hallgathatóbb mezőny. Európa legnagyobb fesztiválja; kérdés nincs, nem is lehet.
  • 1996. augusztus 29.

Egyéb kapcsolatok

Számítógépország makadámútjaira, melyeket kövenként, téglánként építettek gépeléstől remegő ujjú, egymással csak zsargonban érintkező programozók, sima aszfaltot terítenek a mikroszámítógépes szoftvercégek; grandiózus kormánynyilatkozatok információs szupersztrádának kiáltják ki; Cadillacjükben hátradőlve, napszemüvegben, bamba turistavigyorral arcukon megjelennek a sétafurikázó tömegek.
  • Beke Tibor
  • 1996. augusztus 22.

Nők és férfiak Kolozsváron: Hímtagpolitika

Melegek, leszbikusok és feministák tartanak konferenciát a kolozsvári református Diakóniai Központban. Ez a hír terjedt el fél Romániában arról az egyhetes nemzetközi konferenciáról, melynek egyébként A nő és a férfi a kelet-európai átmenetben volt a címe.
  • S. Ráduly János
  • 1996. augusztus 8.

Love Parade, Berlin: Friede, Freude, Eierkuchen

Az a mintegy 600 ezer fiatal, aki részt vett a világ legnagyobb - egyébként politikai demonstrációnak bejelentett - techno-felvonulásán, többnyire jól érezhette magát. A legnagyobb ellenségként beharangozott berlini időjárás kooperatívnak mutatkozott, volt zsigerig hatoló zene, elképesztő designbemutatók különféle energianövelő cseppfolyós, szilárd és por kiszerelésben, szóval minden, ami kell. Csak egyvalami hiányzott a happeningből: a cél, amely ezt a hatalmas összetartó tömeget egy értelmes irányba vezette volna.
  • StiedLiebe Gábor
  • 1996. augusztus 8.

A rendszergazda

A populáris definíció szerint a rendszergazda az az ember, aki reggel kihajtja a rendszereket az ólból, este pedig visszatereli őket oda, miután telezabálták magukat a virtuális legelőn. A valóság majdnem ilyen szomorú.
  • 1996. július 25.

Tiszta cyberrománc

A szerelem: vágyódás egy másik után, a cyberszerelem ennek megfelelően virtuális személyiségek interferenciája a többdimenziós adatmező kapcsolódási pontjainak fénysebességgel táguló univerzumában. A baj csak az, hogy ha egyszer a cybervilágban tökéletes partnerre bukkanunk, csupán az ideák szintjén teljesülnek be vágyaink. Meg kell elégednünk egy testetlen partnerrel, akit saját vágyképünkre formál az arctalan médium. Egy effajta kapcsolatban gátlások és beteljesülés nélkül telnek a mézeshetek, felfedezhetjük személyiségünk újabb perverz vonásait, ráadásul együtt sem kell laknunk senkivel és még a cyber-HIV-vírus sem létezik.