Nők és férfiak Kolozsváron: Hímtagpolitika

  • S. Ráduly János
  • 1996. augusztus 8.

Tudomány

Melegek, leszbikusok és feministák tartanak konferenciát a kolozsvári református Diakóniai Központban. Ez a hír terjedt el fél Romániában arról az egyhetes nemzetközi konferenciáról, melynek egyébként A nő és a férfi a kelet-európai átmenetben volt a címe.
Melegek, leszbikusok és feministák tartanak konferenciát a kolozsvári református Diakóniai Központban. Ez a hír terjedt el fél Romániában arról az egyhetes nemzetközi konferenciáról, melynek egyébként A nő és a férfi a kelet-európai átmenetben volt a címe.

Valahányszor a román társadalomnak egy-egy új témával kell szembesülnie, első körben mindig a paranoia jut szóhoz. Az elmúlt négy évben például az Európai Unió erős nyomása ellenére sem sikerült a román parlamentnek dekriminalizálnia a homoszexualitást, a Jehova tanúinak nemzetközi kongresszusát a román ortodox egyház hisztérikus tiltakozása miatt nem lehetett megtartani Bukarestben, újabban a leendő református világtalálkozó körül zajlanak heves polémiák, egyesek azt kérik, hogy az egész rendezvényt egyszerűen tiltsák be a hatóságok.

Bár a július 23-28. között Kolozsvárott megtartott, a nők helyzetét boncolgató konferencia betiltására nem érkezett javaslat, és a rendőrség sem tartott razziát, noha melegek és leszbikusok is részt vettek rajta, a téma fogadtatása jól mutatta azt a távolságot, amely a közgondolkodás és a kérdés között tátong Romániában.

"Mondja, maga leszbikus?"

- kérdezték a konferencia másnapján a taxisok az előadásokra igyekvő nőket. Mert az nyilvánvaló volt Kolozsváron, hogy a nők helyzetéről Romániában csak leszbikusok, esetleg feministák - ez utóbbi fogalmat sokan nem is ismerik - foglalkozhatnak.

Pedig érdemes lett volna odafigyelnie legalább a román médiának az ott elhangzó kérdésekre. Romániában ugyanis a szexizmus, a macsó attitűd még hangsúlyozottabb, mint például Magyarországon, ha van egyáltalán értelme az ilyen összehasonlításnak. A nők ellen elkövetett erőszakos cselekedeteket az ottani sajtó általában csemegeként tálalja olvasóinak, különösen, ha nemi erőszakról van szó. "Megkezdődött a nemi erőszak szezonja", jelezte öles betűkkel nemrég az egyik legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, utalva arra, hogy a nyári divat, a miniszoknya, a lenge viselet valószínűleg ismét előhozza a férfiakból az állatot. "Így jelentik be azt is, ha kezdődik a patkányirtás", mondta egy bukaresti résztvevő.

Arról, hogy a romániai nőket mind a nyílt utcán, mind a munkahelyeken szexuálisan zaklatják, nem szokás beszélni. Sőt, ez a gyakorlat elfogadott, az utcai szoknya alá nyúlást például

vállvonogatással intézik el

a férfiak, "miniszoknya volt rajta, nem bírtam ellenállni", mondják. A nőket puszta tárgyaknak tekintő szemlélet a szülőszobákban is megmutatkozik. A romániai nőket nem készítik fel a szülésekre, arról általában semmilyen információval nem rendelkeznek, így ottani bábaasszonyok elmondása szerint a legtöbb nő iszonyú félelmekkel vonul be a szülészeti osztályokra. A tudatlanságból származó feszültség a szülést még fájdalmasabbá teszi, a szülő nő általában üvölt, az orvos és a bábaasszony pedig egyszerűen visszaüvölt. "Másképp lehetetlen velük kommunikálni", magyarázta a sajátos eljárást Kolozsváron egy bábaasszony. Általános egyébként az a szemlélet, miszerint a szülést - talán az 1989 előtti teljes abortusztilalom utórezgéseként - a legtöbb orvos kizárólag orvosi kérdésként kezeli, melyhez a nőnek semmi köze, az ő feladata az, hogy "kitolja" a gyermeket. Ezt gyakran szokták nekik ordítani.

Ennek a gyakorlatnak, vélik szakértők, az a következménye, hogy konzerválja a nő és férfi közötti amúgy is meglehetősen nagy távolságot. A tradicionális, mondjuk így, falusias jellegű román társadalom ugyanis élesen elválasztja a nőkre, illetve a férfiakra "tartozó" kérdéseket. A ház körüli munka, a gyermeknevelés, a szülés e felfogás szerint kizárólag a nőre tartozik, azok a férfiak, akik erről másként gondolkodnak, esetleg "női munkát" végeznek, számolhatnak azzal, hogy környezetük férfiatlannak, gyengének minősíti őket.

Ezek az attitűdök, vélték a konferencia román résztvevői, többek közt megmagyarázzák azt is, miért elfogadott Romániában az autoriter jellegű politizálás.

Ez a stílus

jeleníti meg a "férfiasságot". Egye-lőre tehát az a helyzet, hogy minden alternatív gondolkodásmód, szemlélet ezt a bizonyos férfiasságot veszélyezteti. Többek közt ezzel magyarázható az az ellenséges reakció, lekezelés, nevetés, amellyel az öntudatosabb román nők szembesülnek, ha a romániai nők helyzetéről próbálnak beszélni. "Nálunk ilyen probléma nem létezik", mondják a romániaiak, "ezt a témát is, akárcsak a homoszexualitás kérdését, a nyugatiak találták ki". Így az e témában folyó diskurzus jórészt különböző egyetemek falain belül zajlik, és amint a bukaresti filozófia tanszék hallgatói elmondták, még ott is gyakran kinevetik, gúnyolják őket, és nem csupán férfiak, hanem gyakran azok a nők is, akik úgy gondolják, a nőnek valóban otthon a helye, a családi tűzhely és a gyerekágy mellett. Évekre lesz szükség, vélték többen, amíg a kérdés eljut a "Csipkerózsika-álmukat alvó nők" füléig, és rájönnek, hogy a nőnek nem feltétlenül kell a férfinak alárendelnie magát.

S. Ráduly János

(Kolozsvár)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.