Szigetelés

  • 1996. augusztus 29.

Tudomány

A népek rendszerint turisztikai céllal látogatják a szigetet. Az egyhetes diákok szigete, eurowoodstock (Woodstock hellyel-közzel véletlenül jött létre) stb. ugyanolyan undorító toposzok, mint például a "turistaparadicsom". A legrégebbi ilyen elképzelések a paradicsomról az ember ama fundamentális nyugtalanságának érzését képezik le, ami ősidők óta a paradicsomból való kiűzetésként, vándorlásként, utazásként artikulálódik. Gondoljunk csak a folyamatosan, de teljesen céltalanul áramló embertömegre, akik a meghirdetett célokkal ellentétben (megint néhány gyönyörű toposz a testvériségről, az osztály nélküli társadalomról, a civitas deiről, örök békéről stb.) görcsös rohanással ismerősöket keresnek. Nem véletlen a Krisna tudatú hívők megjelenése sem, ebben a csodálatosan pszeudotranszcendens légkörben kaszálhatnak újabb híveket. Vagy az aranyos hülyeségek kategóriájába tartozó, de hasonlóképp szánalmas házasságkötő sátor, krízis-sátor, pillanatok alatt minden problémát megoldó sátor. Mindezek tetejébe ott a drogsátor és a drogtotó (akkor, amikor a kemény és lágy drogok egyaránt reneszánszukat élik): csupa-csupa aranyos képmutatás. Azért persze vannak itt jó dolgok is, sűrített koncertek, mozik és színházak, prominens személyiségek, mind-mind a mi roppant hiteles és meggyőző posztmodern kultúránk berkeiből.
A népek rendszerint turisztikai céllal látogatják a szigetet. Az egyhetes diákok szigete, eurowoodstock (Woodstock hellyel-közzel véletlenül jött létre) stb. ugyanolyan undorító toposzok, mint például a "turistaparadicsom". A legrégebbi ilyen elképzelések a paradicsomról az ember ama fundamentális nyugtalanságának érzését képezik le, ami ősidők óta a paradicsomból való kiűzetésként, vándorlásként, utazásként artikulálódik. Gondoljunk csak a folyamatosan, de teljesen céltalanul áramló embertömegre, akik a meghirdetett célokkal ellentétben (megint néhány gyönyörű toposz a testvériségről, az osztály nélküli társadalomról, a civitas deiről, örök békéről stb.) görcsös rohanással ismerősöket keresnek. Nem véletlen a Krisna tudatú hívők megjelenése sem, ebben a csodálatosan pszeudotranszcendens légkörben kaszálhatnak újabb híveket. Vagy az aranyos hülyeségek kategóriájába tartozó, de hasonlóképp szánalmas házasságkötő sátor, krízis-sátor, pillanatok alatt minden problémát megoldó sátor. Mindezek tetejébe ott a drogsátor és a drogtotó (akkor, amikor a kemény és lágy drogok egyaránt reneszánszukat élik): csupa-csupa aranyos képmutatás. Azért persze vannak itt jó dolgok is, sűrített koncertek, mozik és színházak, prominens személyiségek, mind-mind a mi roppant hiteles és meggyőző posztmodern kultúránk berkeiből.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.