A klímakrízisre merész válaszok születnek

Tudomány

Nem csak a klímademonstráló fiatalok ébredtek fel, a kutatók is mind bátrabban alkotnak víziókat a jövőnkről

A klímaváltozás ellen, az élhető eljövendő világért demonstráló fiatalok klímasztrájk mozgalma korántsem aratott egyöntetű tetszést a vadul kampányoló politikusok körében - de az akadémiai, egyetemi szféra, a klímaváltozást kutató tudósok teljes mellszélességgel kiálltak mellettük.

Nem is csoda, elvégre klímaváltozás ellen demonstráló fiatalok földrajzi környezetében (így a mozgalom bölcsőjében, Skandináviában is mindenki a saját bőrén érezheti az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási helyzetek mindennapi életre gyakorolt hatását. És nem is csak a hőhullámok okozhatnak gondokat, hanem a váratlanul sok csapadék (mint manapság nálunk) vagy éppen szokatlanul zord telek.

Greta Thunberg Berlinben

Greta Thunberg Berlinben

Fotó: MTI

A klímakutatók a demonstrációk kapcsán sem haboznak leszögezni, hogy bár sokan (így némely világhatalmak vezetői) sem veszik már komolyan a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeket, valójában az ott kötött kompromisszum már elégtelen a klímaváltozás folyamatának, a globális felmelegedésnek legalább a lelassítására.

  • De vajon mit kellene tennünk, ha tartani akarjuk magunkat a szigorúbb forgatókönyvhöz és mivel gátolhatjuk meg, hogy e század közepére már 2 fokkal legyen melegebb a Földön a talaj közelében mért átlagos hőmérséklet, mint az ipari forradalom előtt?
  • Egyáltalán miért olyan rossz ez a 2 foknyi hőmérsékletemelkedés – vajon sokkal jobb volna, ha összességében csak 1,5 fokkal melegszünk?

Némely kutatók már arról beszélnek, hogy az emberiség már számos olyan fizikai határt átlépett, amelyek tiszteletben tartása máskülönben lehetővé tenné a Föld bolygón való biztonságos fennmaradásunkat és gyarapodásunkat – ráadásul áttört korlátok közül csak az egyik a földi klíma nehéz kiszámítható következményekkel kecsegtető megváltoztatása.

  • De mennyit ér, ha csak most, vagy csupán holnap kezdjük csökkenteni az üvegházhatású gázok (mindenekelőtt a széndioxid vagy éppen a metán) kibocsátását – miközben a múltban kezdődött gáztermelés kumulatív hatása így is, úgy is a fejünkre hull vissza, néha szó szerint.
  • Ezzel kapcsolatban vetődhet fel az a kérdés is, hogy vajon nagyobb-e azon fejlett ipari államok erkölcsi felelőssége, amelyek korábban kezdték beszennyezni a légkört?
  • Jogos-e a részükről cselekvés helyett azokra mutogatni, akik később kezdték a légkörbe pöfögni a sok-sok klímaszempontból is veszélyes szennyezőanyagot?
  • És vajon az éghajlatváltozás elleni harcban tényleg segítene az univerzális alapjövedelem, vagy ha mindenkinek rendelkezésére állna a létezés minimális társadalmi fundamentuma?
  • Megmentheti a Földet, ha sikerül kilépnünk a munka és fogyasztás egymást gerjesztő hatásainak mókuskerekéből?
  • És vajon hajlandók lennénk-e legalább a leigázott Föld felét visszaadni a természetnek?

Ezekkel a kérdésekkel és még továbbiakkal foglalkozik az e heti nyomtatott Magyar Narancsban olvasható A hűvös a múlté című cikkünk.

Ne feledje el a választási eredményeket kiértékelő elemzéseket tartalmazó lapszámot megvenni az újságárusoknál vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.