„Sosem hittem, hogy létezik olyan ember a való életben, mint Frank Underwood a Kártyavár című sorozatban. Akinek ennyire fontos a hatalom megszerzése, aki ennyire szeret irányítani. Merkely pont ilyen.” „Nagyon ambiciózus, tudatosan karriert építő személyiség jó vezetői képességekkel.” „Az akaratát könyörtelenül keresztülviszi, fontos neki, hogy amiben csak tudja, ő hozza meg a döntéseket. Mindent maga alá akar gyűrni.” Beszélgetőpartnereink legmarkánsabb mondatai ezek Merkely Béláról. Több olyan személlyel beszélgettünk, akik jól ismerik, figyelemmel követik a munkáját, tájékozottak abban, milyen kórházigazgató, egyetemi rektor. Merkely „a magyar egészségügy emblematikus figurája” – ahogy egy forrásunk jellemezte –, aki a koronavírus-járvány elleni védekezésben mindinkább előtérbe kerül. Többen bedobták a nevét az Emmi lehetséges következő minisztereként, bár Merkely e lehetőségtől egyelőre elzárkózik.
A kemény vezető
Merkely Béla 1966-ban született Budapesten, orvoscsaládban. Apai nagyapja Merkel Keresztély volt, a János Kórház egykori felülvizsgáló orvosa. (Mint az a semmelweis.hu interjújából kiderül, Merkely Béla apja már y-nal írta a vezetéknevét, két évvel idősebb bátyja viszont anélkül; ebből következően a család egyik fele továbbra is a Merkel vezetéknevet használja.) Merkely Béla üknagybátyja Fodor József, a közegészségtan első professzora volt. Édesapja testnevelő tanár lett, s ugyanezt a hivatást választotta Merkely hat fiútestvére közül három, míg ő a nagyapa nyomdokaiba lépett. A gyerekei pedig az övébe: a két idősebb szintén orvos (a legkisebb fia nyolcéves).
Orvosi diplomát 1991-ben szerzett summa cum laude minősítéssel a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, két alkalommal is eltöltött egy-egy évet Heidelbergben ösztöndíjasként. 1996-ban belgyógyászati, 1998-ban kardiológiai szakvizsgát tett. Azóta számos képesítést szerzett, például okleveles egészségügyi szakmenedzserit 2009-ben vagy obezitológusit 2013-ban. A Városmajor utcai Ér- és Szívsebészeti Klinikán (ma Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika) kezdett dolgozni, 2012-től ő a kórház igazgatója is; ez utóbbi azért unikális, mert létezése óta mindig szívsebész vezette az intézményt. Oktat is, 2007 óta a Semmelweis Egyetem kardiológia tanszékének vezető egyetemi tanára, 2018 óta pedig az egyetem rektora. Megszámlálhatatlanul sok tagsága, tisztsége van, számos kutatási projekt vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2013-ban Budapest díszpolgárává választották, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
„Merkely okos ember, vág az esze, orvosként megszokta, hogy gyorsan kell döntéseket hoznia, és minden másban is így működik. Kevés olyan kórházigazgató van, aki szakmailag korrekt, és mellé még jó menedzseri képességei is vannak. Emellett szereti, ha vannak felsőbb kapcsolatai, élvezi, hogy elmehet Orbánhoz, és tanácsokat adhat neki, illetve ha számítanak rá” – így jellemezte egy forrásunk, aki régről ismeri, és érdeklődve követi a munkáját. Azt minden beszélgetőpartnerünk kiemelte, hogy szakemberként tagadhatatlan érdemei vannak, ráadásul az általa is képviselt menedzserszemléletre igen nagy szüksége van a szakmának. „Megvan a józan paraszti esze, ami a tudásán és a tapasztalatán alapul, ez látszik most abból is, ahogy a koronavírussal kapcsolatban kommunikál.”
A betegeivel tisztességesen bánik, egyik forrásunk ezt a saját bőrén tapasztalta: „A betegek között nem tesznek különbséget, mindenkinek kulturált körülményeket biztosítanak a gyógyuláshoz. A hozzátartozók éjjel-nappal bemehetnek, Merkely pedig civilizáltan beszél velük is, ha baj van, elmondja úgy, ahogy illik.” A városmajori klinika az ország vezető kardiológiai intézménye lett, forrásaink betegközpontúnak tartják és jó szakmai műhelynek. Merkelyt mindenki kemény vezetőként jellemzi, aki a megfelelő embereket válogatja maga mellé. „Tervei mindig vannak, ezekhez próbál anyagi és politikai támogatást is szerezni. Eszméletlenül sokat dolgozik, és ezt szereti is hangoztatni” – meséli egy forrásunk.
A kemény vezetői attitűd azonban sok konfliktussal jár. Akik dolgoztak vele, elmondták, igen könnyen tud feszültséget kelteni, amit helyesnek vél, ahhoz foggal-körömmel ragaszkodik, és ez komoly ütközéseket is okoz. „A kemény vezetők ilyenek, nem nagyon törődnek másokkal. Ebben nincs semmi személyes, ő ilyen.” Forrásaink szerint nem lehet rá azt mondani, hogy mindent magának akar; inkább magának és a saját intézményének, egyetemének, szakmájának. „De azért mindenben benne kell lennie neki is.”
Gyakorlatiasság és innováció
A legutóbbi rektorválasztást 2017 decemberében tartották, akkor Hunyady László és Merkely Béla vetélkedett egymással, végül utóbbi került ki győztesen. Merkely 2015-ben is pályázott a posztra, akkor Szél Ágoston ellenében, aki második ciklusára jelentkezett be. A szavazáson 19:17 arányban Szél nyert, de miután Palkovics László államtitkár szabálytalanságokat tárt fel a választás vizsgálatakor, megsemmisítették a döntést, és új fordulót írtak ki. Merkely visszavonta a pályázatát, így Szél lett a rektor, Merkelyt pedig rektorhelyettessé és a Klinikai Központ elnökévé választották. „Nem is baj, hogy akkor nem lett rektor – véli egyik forrásunk –, régebben mindenkit erőből akart lenyomni. Később rájött, hogy ebből vissza kell vennie, így ugyanis nem tud magának megnyerni senkit.”
Rektorjelöltként is határozott elképzelései voltak, akkoriban több interjúban elmondta, hogy az oktatás-kutatás-gyógyítás hármas egységét az innovációval kívánja kiegészíteni, annak fejlesztése stratégiai fontosságú elem lesz az egyetem életében. A Medical Online-nak 2018-ban arról beszélt, hogy „a fejlesztésekből nem szabad kimaradni, mert egyértelműen az egészség- és gyógyszeripar lesz a következő évtizedek húzóágazata”, ezért ki kell építeni „a kooperációt lehetővé tevő csatornákat – akár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) együttműködve, akár kisebb vállalkozások vagy nagyobb cégek bevonásával”.
A rezidensek kezébe erősebb kompetenciákat kívánt adni, és az elméleti oktatás mellett fel akarta erősíteni a klinikai gyakorlati képzést. „A klinikai modul változtatását viharos gyorsasággal, rendeletszerűen kellett végrehajtani. Meg kellett lennie akkorra, amikorra ő akarta” – idézi fel egy forrásunk. Rektori működésével azért nem mindenki elégedett, van, aki szerint bizonyos dolgokért jobban kellett volna harcolnia. Például 2016-ban felvetődött, hogy a Semmelweis Egyetem budai campusa bővülne, és annak bázisán alakulna meg az egyik budapesti „szuperkórház”. Az elképzelések szerint a budai campus a Kútvölgyiből, a Városmajorból, az egyetemnek a János Kórház területén működő Pulmonológiai Klinikájából, a Pető Intézetből és a városszéli Dobogónál építendő komplexumból állt volna. Merkely szerette volna, ha az utóbbi terület az egyetemhez kerül, ráadásul akkoriban az Egészséges Budapest Program felügyelete ahhoz a Cserháti Péterhez tartozott, akivel Merkely jó kapcsolatot ápol.
Orbán Viktor viszont 2017-ben Bedros J. Róbertet, a Szent Imre Kórház igazgatóját nevezte ki a Dél-budai Centrumkórház miniszterelnöki megbízottjának. Bedrosról 2016-os portréjában az Index azt írta: „Van egy biztos pont az életében: Pintér Sándor mindig mellette áll.” Ezt nekünk is többen megerősítették, hozzátéve, Bedros ebben a játszmában egyszerűen erősebb volt, és „elvitte a Dobogót az egyetem elől”.
Közben a Kútvölgyi Kórház is elkerült az egyetemtől, 2019-ben a kormány ugyanis úgy döntött, hogy a János Kórház vagyonkezelésébe kerül a klinikai tömb a benne működő szakrendelővel együtt. Forrásaink szerint ebben a játszmában pedig Pokorni Zoltánnak, a XII. kerület polgármesterének a szava ért többet, mint a Semmelweis Egyetemé.
A kapcsolatai Merkelynek is megvannak, forrásaink szerint mind jobb-, mind baloldalon vannak értékes kontaktjai, Palkovics Lászlóval pedig kifejezetten jó a viszonya, ráadásul az egyetem innovációorientáltságáról is hasonlóan gondolkodnak. Egyik forrásunk szerint Palkovicsnak korábban még azt is sikerült elérnie, hogy Merkely és Kásler „rendben legyenek egymással”. „Merkely örült Kásler kinevezésének, ám utána ismét megromlott a viszonyuk, Kásler ugyanis sok olyan döntést hozott, amivel az országos intézeteknek kedvezett az egyetemek ellenében.”
Kásler Miklóssal régóta rossz a viszonyuk. Ennek az országos intézetek és az egyetemek közötti ellentét lehet a kulcsa: az, hogy melyiké az egészségügyi vezető szerep egy országban, koncepcionális kérdés. Sokan úgy vélik, az országos intézeteknek módszertani-irányítói szerepet kellene adni, míg az egyetemeken az oktatás, kutatás, gyógyítás hármasának kellene érvényesülni. „Magyarországon ezek párhuzamosan futnak, Kásler egyértelműen az országos intézetek vezető szerepe mellett tette le a voksát, aminek Merkely természetesen nem örül, ami miatt sok konfliktus volt és van is köztük.” Jellemző epizód, hogy Merkely azonnal kiállt a Kásler által elbocsátott Cserháti Péter mellett, akit a Semmelweis Egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével is megbízott.
Lesz-e miniszter?
Merkely a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is egyre inkább előtérbe kerül: számtalan helyen nyilatkozik, a védőfelszereléseket már március végén együtt fogadta Orbán Viktorral és Palkovics Lászlóval, a négy orvosegyetemen nagyszabású szűrőprogram folyik, amelynek oroszlánrészét a Semmelweis végzi, továbbá benne van abban a szakértői gárdában, amellyel Orbán tanácskozik a járvány elleni védekezésről (ebben egyébként ott ül Palkovics László és Bedros J. Róbert is, Kásler Miklós viszont nem). Ezért nem csoda, ha mostanában egyre többször emlegetik a nevét, mint az Emmi következő miniszterét. Március elején ráadásul a Mandineren megjelent egy, a miniszterelnöknek írott nyílt levél, amelyben Tóth László, a Békés megyei Pándy Kálmán Megyei Kórház főorvosa megjegyzi, hogy „találnia kellene egy feddhetetlen szaktekintélyt a minisztérium élére, aki fiatalabb, energikusabb és határozottabb, mint Kásler Miklós. (Mint például Merkely Béla rektor úr – bocsássa ezt meg nekem.)” De Merkely neve már 2019 nyarán is felröppent, amikor többen vélték úgy, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter Brüsszelbe távozását kihasználva Orbán kisebb kormányátalakítást jelent be, s az egyik menesztett Kásler lesz.
Idén május elején Merkely több interjút is adott, amelyekben közölte, nincsenek miniszteri ambíciói, és egyébként sem kapott ilyen felkérést. Kivétel nélkül minden megkérdezett forrásunk úgy véli, hogy Merkely „hülye lenne elvállalni a miniszterséget most, ilyen formában”. A városmajori klinika és a rektorság leköti minden idejét, e pozíciókban egyébként is többet képes tenni az egészségügyért, mint egy olyan mamutszervezet élén, mint az Emmi. Egyik forrásunk megjegyzi, bár Merkelynek nincs köze sem a szociális szférához, sem a kultúrához – ezek is az Emmi felségterületei –, ez nem lenne a számára ellenérv, az ugyanis „fel sem merül benne, hogy valamihez nem ért. Önbizalma van, véleménye is, ráadásul sok mindenről elég markáns. Olyat sosem hallottam tőle, hogy valamire azt mondja, nem tudom.”
Azt több, Merkelyhez közel álló forrásunk elmondta, hogy a rektorságot nem adná fel, és ő maga is többször hangsúlyozta, hogy az egyetem élén még sok terve van. Az egyetemek alapítványi fenntartásúvá alakítása a Semmelweis Egyetemet is elérheti, „akkor pedig minden eszére és erejére szüksége lesz Merkelynek ahhoz, hogy ezt jól vezényelje le” – mutat rá egyik forrásunk. „Ha különálló pozíció lenne az egészségügyi miniszterség, az más, azt lehet, hogy elvállalná” – mondták többen, hozzátéve, egyelőre nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor számára prioritás lenne a külön egészségügyi minisztérium. Ráadásul rektorként még hosszú évei lehetnek hátra (két ötéves ciklust tölthet ki, Merkely az első ciklusa harmadik évében jár), az Emmi miniszterei és egészségügyi államtitkárai viszont ennél jóval hamarabb zúgnak ki a pozíciójukból. Az sem világos, hogy mennyire látna szívesen a kormányfő egy Merkelyhez hasonló, keménykezű vezetőt, akinek nagyon is határozott elképzelései vannak. „Bizonyára megpróbálná ezeket megvalósítani. Viszont soha nem megy bele olyan dologba, amibe belebukna.”
| Nyakig a vízben
Merkely életében a sport gyerekkorától jelen volt, először úszott, majd vízilabdázott, a KSI ifjúsági játékosa lett, aztán az egyetemi csapatban játszott még rektorhelyettesként is. A városmajori klinikán évek óta sok úszó megfordult kardiológiai szűrővizsgálatokon, a 2015-ös kazanyi világbajnokságon segítette is az úszóválogatott munkáját, és tagja volt a Magyar Vízilabda Szövetség orvosi bizottságának. 2016-ban Merkelyt kérte fel Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori elnöke, hogy legyen a riói nyári olimpián a magyar úszóválogatott orvosa. Az olimpiai sportegészségügyi csapatban egyedül ő volt kardiológus, s akkoriban sok helyen nyilatkozta, igazi felfrissülés a számára, ha sportolókkal találkozhat. Az Origónak 2016-ban azt mondta, nagyon büszke arra, hogy a 2017-es FINA-világbajnokság orvosegészségügyi szolgáltatásainak megszervezésével is őt bízták meg. „A 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerése pedig – tette hozzá akkor – a teljes magyar sport infrastruktúrájának hatalmas lökést adna.” |
