Magyar Narancs: Mi a jelentősége a Kádár-rendszer alkonyán felvirágzó szakkollégiumi mozgalomnak? 1988-ban a Fideszt (is) létrehozó fiatal értelmiségiek, egyetemisták közül sokan onnan érkeztek. Hol helyezkedett el a rendszerváltás idejének többosztatú politikai szociológiai terében a Fidesz?
Bozóki András A: A Fidesz a jórészt vidékről indult első vagy második generációs fiatal értelmiségiek és félértelmiségiek pártja lett. Inkább az utóbbiaké, mert nekik nem volt idejük elsajátítani az értelmiségi hivatást, hiszen útjuk az egyetemről szinte egyenesen a parlamentbe vezetett.
A Fidesz egyszerre volt radikális és pragmatikus szervezet, ami szokatlan kombináció forradalmi átalakulás idején, mert a radikális pártok szerte a világon általában ideologikusak. De a Fidesz – utólag tisztán látható – csak addig volt liberális, ameddig a korszellem is az volt. A párt vezetői fiatal életkorukhoz képest jelentős időt töltöttek el zárt, maszkulin közösségekben (katonaság, szakkollégium, focicsapatok), ahol a legfőbb érték az együvé tartozásból fakadó betyárbecsület volt. (…)
MN: Létezik a rendszerváltásnak egy speciális összeesküvés-elméleti szcenáriója is: ez volna a volt radikális ellenzéki értelmiség és az állampárti hátterű elit rózsadombi paktuma. A ma hivatalos, államilag támogatott történeti mitológia szerint az ő titkos alkujuk által megszabott rezsim bukott volna meg a 2010-es fülkeforradalommal…
BA: Természetesen nem létezett semmiféle rózsadombi paktum, ez az egész szimpla kitaláció. 1988-tól kezdve az ellenzéki oldalon végig ott volt Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, akik arcukat, nevüket adták a rendszerváltó folyamathoz. Ők csak tudják. Ők most azt rombolják le, amit akkor felépítettek. A kerekasztal-tárgyalások teljes szövege húsz éve a rendelkezésre áll, ami pontosan azért jelent meg, hogy ne lehessen ezekről az ügyekről többet hazudni. Meglepetéssel veszem észre, hogy e téren immár a történelmi tények sem képeznek akadályt a múltat átírni szándékozó jelenbeli politikai propagandistáknak. (…)
| ||
MN: Voltak azért, akik végig, a teljes másfél évtizedet átölelő időszakban fontos szerepet vittek?
BA: Voltak aktívabb szereplők, de sokan közülük csak 1988-ig szerepeltek, a változatlan, monolit ellenzéki kemény magról szóló állítások nem felelnek meg a valóságnak. Kutatásaim szerint, akik részt vettek egy adott korszak kulcsfontosságú eseményeiben, azoknak csupán 20 százaléka aktivizálta magát a következő időszak meghatározó eseményein. A disszidensek kevesebb mint 20 százaléka ment át a hálózatépítő-pártalapító szakaszba, majd az ottani aktívak kevesebb mint 20 százaléka volt jelen az Ellenzéki Kerekasztalnál. Végül az EKA tárgyalóinak kevesebb mint 20 százaléka jutott be a parlamentbe. (…)
A teljes interjú „Most azt rombolják le” címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban.
Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
