A volt tiszti főorvos a koronavírusról: "egyszerűbb gyógyszerekből is kialakulhat hiány"

Tudomány

Nyakunkon a terjedő koronavírus-járvány, miközben pont a "szokásos" influenzaszezon közepén járunk. Csak nehogy egyszer találkozzon a kettő. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Az új Magyar Narancsban a koronavírus jelentette veszélyről Falus Ferenccel, volt tiszti főorvossal beszélgettünk.

Részletek az interjúból:

MN: A hivatalos magyar kommunikációban azt is hangsúlyozzák, hogy felesleges a pánikkeltés, számos más jelentősebb veszély, akár járványos megbetegedés is akad – mint mondjuk a szezonális influenza, amely rendre számos halálos áldozatot követel, például a veszélyeztetett, krónikus beteg népességből.

FF: És nem csak a krónikus betegek veszélyeztetettek: a H1N1-járványban 117 beteg halt meg, 20 százalékuk makkegészséges volt. A kisportoltság és a vitaminfogyasztás önmagában nem véd az influenza ellen, ahogy, gondolom, a koronavírus ellen sem. Az kétségtelen, hogy a betegség kockázatát növeli, ha valami más baj is van. Éppen emiatt mindenkinek ajánlottam és most is ajánlom az influenza elleni védőoltást – nehogy egyszerre kapjuk el a két betegséget!  (...)

MN: A koronavírus-fertőzésről szóló kínai tájékoztatásban is dominált, részben „megnyugtatásként”, hogy főleg idősebbek és krónikus betegek estek a járvány áldozatául…

FF: Igen, de azóta meghalt számos fiatal is a betegségben. Meglehet, vannak sérülékenyebb csoportok, például a terhesek, az idősek, a krónikus betegek, de azt már végképp nem tudjuk, hogy kinél milyen sebességgel alakulnak ki esetleges végzetes szövődmények. Azt feltételezem, hogy a koronavírus a szervezetbe kerülve tovább szaporodik, és az első tünetek jelentkezését követően csupán számos nap elteltével kerülnek intenzív osztályra a súlyosabb esetek. Azt is csak sejtjük, hogy akinél a kontaktust követően 12–14 napon belül nem jelentkeznek tünetek, az vajon megúszta-e – és nem tudjuk kimutatni, hogy közben hordozza-e a vírust. (...)

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mit tudna kezdeni a sok sebből vérző magyar egészségügy egy kiterjedtebb járvánnyal? Mennyire vagyunk erre felkészülve?

FF: Röviden szólva: semennyire. Azt látjuk, hogy a szezonális influenzajárványok idején is rendszeresen megroppan az egészségügy. Akár viszonylag egyszerűbb gyógyszerekből is kialakulhat átmeneti hiány, de egy hirtelen megnövekvő ellátási igény kiszolgálására Magyarországon egyszerűen nincsenek tartalékok. Orvosok vagy egészségügyi dolgozók érdemi átcsoportosítása egyszerűen nem megoldható.

A raktárkészletek sem kielégítőek, ráadásul egyelőre a kormányzat még az erre feljogosítottakat sem tájékoztatta a készletekről. Az Országgyűlés népjóléti bizottsági ülésén a belügyminiszter – megjegyezném, hogy sehol máshol nincs olyan, hogy a járvány elleni védekezést ne egy orvosra bízták volna – közölte, hogy 1,1 millió szájmaszk áll rendelkezésre az állami raktárakban és naponta további 20 ezret tudnak készíteni – rabmunkában. Ha úgy számolunk, hogy tényleg hordani kell ezeket a maszkokat és figyelembe vesszük, hogy ezeket 3–4 óra hordás után el kéne dobni, illetve veszélyes hulladékként megsemmisíteni, akkor ki lehet számolni, hogy hány óra alatt fogyna el ez az 1,1 millió. (...)

A teljes interjú „Tízszeres szorzót alkalmaznék”  címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban.

Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.