Álmos, Előd, szarvasbogár

  • Winkler Róbert
  • 1997. január 16.

Tudomány

Ráday városvédő tajtékzott, amikor megtudta, hogy az egykori Ludovika Akadémia egykori lovardájába természettudományi múzeumot költöztetnek - szerinte természetesen lovardaként kellett volna rekultiválni a porig égett épületet. ´96-ban aztán az exlovarda kapta a helyreállítási nívódíjat, Ráday pedig városvédelmi Kossuth-díjat kapott, és lassan beletörődött az Üllői úti zabfogyasztás további stagnálásába.
Ráday városvédő tajtékzott, amikor megtudta, hogy az egykori Ludovika Akadémia egykori lovardájába természettudományi múzeumot költöztetnek - szerinte természetesen lovardaként kellett volna rekultiválni a porig égett épületet. ´96-ban aztán az exlovarda kapta a helyreállítási nívódíjat, Ráday pedig városvédelmi Kossuth-díjat kapott, és lassan beletörődött az Üllői úti zabfogyasztás további stagnálásába.Természettudományi Múzeum

Budapest VIII. ker., Ludovika tér 2.

Nyitva: 10-18 h

Szünnap: kedd

A Természettudományi Múzeum új épületének kialakítása nem nélkülözte a kommandós filmekbe illő elemeket. A kivitelező (Érdépszöv) például ellopta a pénzt és az építőanyagot, majd egy hiányos mamutcsontvázon lovagolva kereket oldott, ezzel együtt sikerült összerakni az egyik legjobb magyar állandó kiállítást. A

skizoid jelleg

abból fakad, hogy egy természettudományi múzeumnak a természettudománnyal kellene foglalkoznia, 1996-ban viszont millecentenáriumi sztorikra lehetett leszakítani a nagy pénzeket. A múzeum gárdája elegánsan oldotta meg a kérdést: ménkű nagy szárnyait terpeszti egy kitömött ázsiai kerecsensólyom, amely a már meghaladott elmélet szerint nem más, mint a magyar ősmondák turulmadara. A madár borzalmas méretei alapján Emesének érdekes álma lehetett.

Az alsó szint múzeumtörténeti részlege fantasztikusan kikészített, kitömött állatokkal folytatódik. Van rozsomáktól farkason át leopárdig mindenféle, elég szomorú, hogy ezeket mind lelövöldözte valaki, de az amerikai preparátorgéniuszok legalább hozták

Norman Bates

csúcsformáját

A kövületek mezőnyében megtekinthető a magyar őslénytár B-válogatottja, Dombi Tibor és Sándor Tamás pleisztocén kori üledékben, majd a váci múmia, mely bizonyos prózai okokból kifolyólag meztelen (ruhája a Néprajzi Múzeumba került). Élesebb szemű megfigyelő a kétszáz éves fonnyadás ellenére is nagy biztonsággal határozhatja meg a tetem nemét. Az alsó szint legvidámabb barakkja a Természetbúvár terem, melyben fogdosni, forgatni, szagolni lehet, ízlelni nem, "az köjálilag tiltva van". A tulajdonképpeni főattrakció a galéria történeti-ökológiai kiállítása, mely az

ökológia mellett ökonómiából

is leckét ad a látogatóknak: a legképtelenebb dolgok összevonásával (honfoglalás-búbos vöcsök) is meg lehet fejni egy minisztériumot, ha konjunktúra van. Ilyen alapon például Eddie Van Halen is szerezhetett volna ötvenmilliót egy gitárszólóra, elvégre Árpádhoz hasonlóan neki is volt hosszú haja, hogy a stuttgarti punkokról ne is beszéljünk (házfoglalás-honfoglalás).

A jurakori mocsár bemutatása olyan jól sikerült, hogy érdemes lenne fontolóra venni a divatos műnövényekhez hasonlóan kereskedelmi forgalomba hozni. Látványosak az interaktív egységek, melyeken gombokat nyomorgatva lehet mindenféle információkhoz jutni - mennyi víz borította a Kárpát-medencét három különböző korban stb. Valakik itt egyértelműen nagyon lelkesek voltak, és tökéletesen sikerült lemenniük gyerekbe. Az egyik interaktív masinán például gombnyomással lehet különféle állathangokhoz jutni, a másikat fel lehet kurblizni, miközben integet egy néni, mozgásba jön egy halál, tornászok tornáznak, a felirat tanúsága szerint mindez a megújuló energiát hivatott szimbolizálni, ami a hülyeség határesetének minősíthető, de nagyon ötletes.

A lelkesedés

több helyütt ment a kiállítás rovására. Szép, hogy a Természettudományi Múzeumban van olyan szakember, aki - a világon egyedülállóan - koponyacsont alapján rekonstruálni tud egy egész fejet, de az ilyen fejekből nem kéne ekkora légiót kiállítani csak azért, mert valaki élvezi a munkáját. Igaz, legalább kiderül, hogy a homo erectusra kiadott körözés alapján napok alatt letartóztatnák Mike Tysont (Iron Mike). Jellemző egyébként (lelkesedés), hogy még az ősfejek is különböző vad körítéssel (mozgásérzékelős megvilágítás stb.) vannak kiállítva. A neandervölgyi nő rekonstrukciója

igazi barlangban gubbaszt,

ahova be lehet menni, és elképzelni, hogy mi vagyunk a férje.

A természettel harmóniában élő embert a Tüskevár szín demonstrálja, a nádfonatokat fogyatékos gyerekek készítették, a hátteret Szkok Iván festőművész, a látogatók pedig rendszeresen ellopják a mogyorót, amit olvasóink ne egyenek meg, mert rovarkártevők elleni vegyszerrel van kezelve. A legtöbbet valószínűleg a hatalmas diorámával tököltek, amit órákig lehetne nézegetni, ha az ember rá bírna ülni a diszfunkcionalitás zászlóvivője által tervezett iparművészeti székekre.

A legundorítóbb vitrin azt prezentálja, hogyan birkózik a természet a szennyeződésekkel; a szennyvízkifolyó makettje tökéletesen kelt hányingert, s itt tekinthető meg a múzeum büszkesége, az eredeti, Balatonból halászott ágyrugó is. Az ötletparádé nem elhanyagolható eleme a tápláléklánc: ha megnyomod a szarvasbogár gombját (tehát a szarvasbogár kihalt), kigyullad az az állat, amelyik kipusztul a szarvasbogár kipusztulásával. Egyelőre csak madzagok jelzik az árukapcsolásokat, de már készülnek a gravírozott üvegtáblák. A vitrinné alakított kuka prezentálja a háztartási hulladék részarányait, s valószínűleg egy muzeológus-acid party eredménye a konyha, melyben az undorító dolgok fel vannak nagyítva, a csótány például akkora, mint egy tacskó. A tárlat hibái számosak (a mamutnak miért a feneke van megvilágítva?), de annyi a nagy ötlet, hogy ez a honfoglalós hülyeség unokától nagypapáig mindenkinek nagy élmény lesz.

Winkler Róbert


Szuvenyír

Kőállatok 750 Ft

Pirit

(a bolondok aranya) 27 000-39 000 Ft

Korall 120 Ft

Drágakő biblia 1800 Ft

Üveg dobókocka 40 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.