Az őszi légy

Szívás az élet

Tudomány

A hiedelem szerint a legyek ősszel erejüket vesztik, majd az enyészeté lesznek. De ez csak látszat – különben honnan kerülnének elő minden tavasszal?


Olyan magától értetődően emlegetjük a legyek családját, különös tekintettel felmenőikre, mintha lenne nekik olyan. Pedig a valóságban nincs is. A légy afféle gyűjtőnév, de legalábbis gyűjteményes szitokszó: így emlegetjük a kétszárnyúak rendjébe (Diptera) tartozó rovarok jelentős részét – a többit meg szúnyog néven kívánjuk a pokolba.

Közelíthetünk feléjük persze holmi rendszertani fogalmakkal: nevezhetjük például őket légyalkatúaknak (Brachicera) – hiszen ilyen nevű rendszertani csoport (alrend) valóban létezik. Ám ettől még korántsem jutottunk közelebb kedvenceinkhez, akik számtalan öregcsaládot alkotva döngik körül szűkebb-távolabbi komfortzónánkat – melyről persze ők maguk is joggal gondolhatják azt, hogy egyben az ő vadászterületük. Rablólegyek, táncoslegyek, púposlegyek, talpaslegyek, zengőlegyek, tetűlegyek, fejeslegyek, harmatlegyek, szarvaslegyek, fúrólegyek, kullancslegyek, bagócsok, katonalegyek, bögölyfélék, s végtére az igazi legyek – mintha az evolúció műhelyében ravaszul összerakott, a munkamegosztás magas fokán álló, szervezett bűnelkövetői munkacsoport névsorolvasását végeztük volna el.


Pedig a legyeket nem a mi bosszantásunkra, igaz, nem is a szórakoztatásunkra találta ki a természet – annyi azonban biztos, hogy lassan eljön az idő, amikor egy jó darabig eltűnnek a szemünk elől. Bágyadt, mint az őszi légy – mondjuk erre vakmerőn, pedig mindez nem más, mint merő antropomorfizmus. Az említett tüneteket leginkább fáradt, esetleg másnapos embertársaink produkálják abban az értelemben, ahogy mi használjuk – a légy pusztán életciklusának egy speciális, nem is mindig végső stádiumába érkezett. Vegyük például közeli barátunkat, a közönséges házilegyet (Musca domestica) – az ő éves napirendje tökéletesen rávilágít arra, miért is kell egy kis téli pihenő a bokros teendőik során kissé elpilledt kétszárnyúaknak.

Vele alszik a zümmögés


Éves ciklusa azzal kezdődik, hogy előbújik a repedésből, ahol figyelmünket elkerülve átvészelte a telet. Fűtött lakásunkban ugyan nem kellett volna félnie a fagyhaláltól, ám velünk összezárva, a szabadba való menekülés esélyétől megfosztva semmi sem védte volna meg az agyonveréstől vagy az erőszakos halál más formáitól. Éves tevékenységét az evés és a szaporodás teszi ki – mindkettővel jelentős undort váltva ki az efféle reakciókra mintegy előzetesen beprogramozott (humanoid) megfigyelőkből. Utóbbiaknak majdnem mindegy, hogy kissé már bomló húson, gyümölcsön, esetleg állati ürüléken nyalakodó felnőtt példányokat vagy inkább az előbbiekhez hasonló táplálékban izgő-mozgó lárvákat lát: első gondolatai egy jól felszerelt rovarmentesítő Köjál-kommandó, majd rögtön a szóróflakon vagy a légycsapó körül kalandoznak.

Számunkra a legyek sűrű, koordinált rajokban támadó kártevőknek tűnnek, akik nem csupán kihasználják az étlapjukra kerülő mocskot, de nemtelen viselkedésükkel és kulturálatlan menzalátogatásaikkal csak tovább szaporítják azt. Ezt sajnos nem tudjuk cáfolni: a legyek mozgása sajátos, csak magasabb matematikai módszerekkel leírható sűrű hálózatot képez, melynek csomópontjaiban felváltva találhatók bomló hulladékok és egyéb, fertőző kórokozókban gazdag élőhelyek – no meg konyhánk, kamránk, asztalunk emberi fogyasztásra látszólag még alkalmas kincsei. A legyek, közöttük a házilegyek számos kórokozót terjeszthetnek és terjesztenek is (az ilyen delikvenseket hívja vektoroknak az epidemiológia tudománya). Miközben sajátosan csücsörítő, nyaló, szívó szájszerveikkel, sűrű nyáladzás közben (a Légy című biohorror gusztustalansági fokát megközelítve) táplálkoznak, illetve a lehető legneccesebb helyekre petéznek, hozzák-viszik a nevezetesebb betegségek (tífusz, kolera, vérhas), no meg a névtelen hasmenések kórokozóit. Mondjuk azért az is jellemző, hogy az utóbbi pár évtizedben nem akadt országunkban olyan járvány, amiért kifejezetten e szárnyas kártevőket tették volna felelőssé.

Döng, nem suhan


Az igazság az, hogy a képzeletünkben falkákban garázdálkodó és destruáló házilegyek a valóságban magányos (és talán szomorú) lények. Csoportba csak a táplálék közelségében gyűlnek – az meg már mennyire kínos, amikor egy kollektívát pusztán egy darab fekália, némi romlott hús, egy halott kisállat vagy egy halom rohadt gyümölcs tart össze. Mint ebből is látható, a legyek többek között a természet hasznos takarítói – kár, hogy ezt a munkát lehetőség szerint senki sem bízná rájuk. Ennek dacára e fontos feladatra tökéletesen alkalmasak – nem is csoda: vagy 250 millió évnyi evolúció árán kerültek ilyen, általunk nem kellően becsült tökéletesség birtokába.

Ha csak hatalmas, összetett, egyenként is sok ezer elemi optikából álló szemüket nézzük (amihez még az irány és a fényesség észlelésére alkalmas három pontszem járul), máris elfog a sárga irigység. E szín sem véletlen: ezt még fogják a legyek, a vöröset már nem – bezzeg ők a spektrum ultraibolya részén is érzékelnek! Látásuk leginkább a mozgó objektumok, például újság vagy légycsapó tökéletes észlelésére alkalmas, ellenben képesek századszorra is nekirepülni az ablaknak. Cserébe 360 fokban bámulnak a világba, tehát a hátukon is van szemük! Koordinációs képességük pedig hőskölteményekbe illő – ezt éppúgy csökevényes hátsó szárnyaiknak köszönhetik, mint a zümmögés idegesítő tudományát.


Sokan, sokszor leírták már, hogy a táplálékra nem véletlenül másznak rá: finom érzékelésre alkalmas kemoreceptoraik pontosan a lábukon találhatók – kellő, érintő közelségből minden légy gourmet-kat és sommelier-ket lealázó, szofisztikált ízlelésre alkalmas. A kissé már „érett”, sőt a határozottan bomlásnak indult szerves matériákhoz való vonzódásuk sem véletlen – a már előemésztett tápanyag a felnőtt példány számára is főnyeremény, elvégre szívó szájszervével képtelen volna ropogós és szívós ételek elmajszolására, a légyifjak (úgymint nyüvek) pedig semmi pénzért nem cserélnék el bomló, hajdanában még élő hajlékukat valami „higiénikusabbra”.

Miután a házilégycsalád szorgalmas peterakási munka nyomán többszörösen is teljesítette a légypopuláció megújításának nemes feladatát, megérdemelt téli pihenőre vonulhat – persze mindig akadnak olyanok, akik mindenféle józan előrelátást mellőzve egyszerűen csak elhullanak. A többiek látszólag mind fáradtabban mozognak, amire életciklusuk egy újabb fordulata készteti őket: hamarosan megtalálják a repedést, ahol a zümmögésüket magukba fojtva kihúzhatják az első tavaszi napsütésig.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.