Claudia Goldin kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat

  • narancs.hu
  • 2023. október 9.

Tudomány

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért.

Claudia Goldin nyerte a 2023-as közgazdasági Nobel-díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért – írja a hvg.hu

A Harvard Egyetemen dolgozó 77 éves amerikai közgazdász azt vizsgálta, hogyan változik a nők helyzete a munkaerőpiacon most, illetve az elmúlt több száz évben. Bár sok gazdag országban megtriplázódott a nők aránya a dolgozók között, a munkaerőpiacon továbbra is megmaradtak a nemi különbségek. Bár mostanra sok országban több nő jut el a diplomáig, és alapvető elvárássá vált, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon a férfiaknak és a nőknek, az egyenlőtlenségek így sem tűntek el. Goldin az 1980-as évektől végzett kutatásaiban ennek okait próbálta feltárni.

Claudia Goldin kimutatta, hogy a gazdasági növekedés időszakaiban az elmúlt kétszáz évben a nők fizetése nem követte a férfiak bérének emelkedését, több száz éves történelmi folyamatokat áttekintésével pedig arra is rámutatott, hogy a nők kevésbé fértek hozzá a technikai innovációkhoz, sőt a jogszabályok és társadalmi normák sem segítették őket. A nők gazdasági lehetőségeit évszázadokon keresztül visszavetette az is, hogy a család alapításának és fenntartásának költségeit nagyrészt ők viselték. 

A Portfolio.hu emlékeztetett, kutatási eredményei mellett Goldin vezető szerepet töltött be neves tudományos szervezetekben is. A 2013–14-es tanévben az Amerikai Gazdasági Társaság elnöke volt, 1999–2000 között pedig a Gazdaságtörténeti Társaság elnöki tisztségét töltötte be. 2015-ben kezdeményezte az Undergraduate Women in Economics (UWE) Challenge (Nők a közgazdaságtudományi egyetemen) elnevezésű kihívást, amelynek célja, hogy alacsony költségű beavatkozások révén növelje a nők részvételét a közgazdaságtudományi szakokon.

A Nobel-bizottság Goldin kitüntetéséről szóló döntése kiemeli munkásságának alapvető fontosságát, különösen a nemek közötti munkahelyi egyenlőségre irányuló globális erőfeszítések összefüggésében.

Az indoklás szerint úttörő kutatásai nemcsak segítették a nők munkaerőpiaci dinamikájának megértését, hanem a foglalkoztatási lehetőségek befogadását és méltányosságát elősegítő, megalapozott szakpolitikák és kezdeményezések útját is egyengette.

(Címlapképünk forrása: MTI/EPA/TT/Claudio Bresciani)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.