Claudia Goldin kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat

  • narancs.hu
  • 2023. október 9.

Tudomány

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért.

Claudia Goldin nyerte a 2023-as közgazdasági Nobel-díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért – írja a hvg.hu

A Harvard Egyetemen dolgozó 77 éves amerikai közgazdász azt vizsgálta, hogyan változik a nők helyzete a munkaerőpiacon most, illetve az elmúlt több száz évben. Bár sok gazdag országban megtriplázódott a nők aránya a dolgozók között, a munkaerőpiacon továbbra is megmaradtak a nemi különbségek. Bár mostanra sok országban több nő jut el a diplomáig, és alapvető elvárássá vált, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon a férfiaknak és a nőknek, az egyenlőtlenségek így sem tűntek el. Goldin az 1980-as évektől végzett kutatásaiban ennek okait próbálta feltárni.

Claudia Goldin kimutatta, hogy a gazdasági növekedés időszakaiban az elmúlt kétszáz évben a nők fizetése nem követte a férfiak bérének emelkedését, több száz éves történelmi folyamatokat áttekintésével pedig arra is rámutatott, hogy a nők kevésbé fértek hozzá a technikai innovációkhoz, sőt a jogszabályok és társadalmi normák sem segítették őket. A nők gazdasági lehetőségeit évszázadokon keresztül visszavetette az is, hogy a család alapításának és fenntartásának költségeit nagyrészt ők viselték. 

A Portfolio.hu emlékeztetett, kutatási eredményei mellett Goldin vezető szerepet töltött be neves tudományos szervezetekben is. A 2013–14-es tanévben az Amerikai Gazdasági Társaság elnöke volt, 1999–2000 között pedig a Gazdaságtörténeti Társaság elnöki tisztségét töltötte be. 2015-ben kezdeményezte az Undergraduate Women in Economics (UWE) Challenge (Nők a közgazdaságtudományi egyetemen) elnevezésű kihívást, amelynek célja, hogy alacsony költségű beavatkozások révén növelje a nők részvételét a közgazdaságtudományi szakokon.

A Nobel-bizottság Goldin kitüntetéséről szóló döntése kiemeli munkásságának alapvető fontosságát, különösen a nemek közötti munkahelyi egyenlőségre irányuló globális erőfeszítések összefüggésében.

Az indoklás szerint úttörő kutatásai nemcsak segítették a nők munkaerőpiaci dinamikájának megértését, hanem a foglalkoztatási lehetőségek befogadását és méltányosságát elősegítő, megalapozott szakpolitikák és kezdeményezések útját is egyengette.

(Címlapképünk forrása: MTI/EPA/TT/Claudio Bresciani)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.