Claudia Goldin kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat

  • narancs.hu
  • 2023. október 9.

Tudomány

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért.

Claudia Goldin nyerte a 2023-as közgazdasági Nobel-díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért – írja a hvg.hu

A Harvard Egyetemen dolgozó 77 éves amerikai közgazdász azt vizsgálta, hogyan változik a nők helyzete a munkaerőpiacon most, illetve az elmúlt több száz évben. Bár sok gazdag országban megtriplázódott a nők aránya a dolgozók között, a munkaerőpiacon továbbra is megmaradtak a nemi különbségek. Bár mostanra sok országban több nő jut el a diplomáig, és alapvető elvárássá vált, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon a férfiaknak és a nőknek, az egyenlőtlenségek így sem tűntek el. Goldin az 1980-as évektől végzett kutatásaiban ennek okait próbálta feltárni.

Claudia Goldin kimutatta, hogy a gazdasági növekedés időszakaiban az elmúlt kétszáz évben a nők fizetése nem követte a férfiak bérének emelkedését, több száz éves történelmi folyamatokat áttekintésével pedig arra is rámutatott, hogy a nők kevésbé fértek hozzá a technikai innovációkhoz, sőt a jogszabályok és társadalmi normák sem segítették őket. A nők gazdasági lehetőségeit évszázadokon keresztül visszavetette az is, hogy a család alapításának és fenntartásának költségeit nagyrészt ők viselték. 

A Portfolio.hu emlékeztetett, kutatási eredményei mellett Goldin vezető szerepet töltött be neves tudományos szervezetekben is. A 2013–14-es tanévben az Amerikai Gazdasági Társaság elnöke volt, 1999–2000 között pedig a Gazdaságtörténeti Társaság elnöki tisztségét töltötte be. 2015-ben kezdeményezte az Undergraduate Women in Economics (UWE) Challenge (Nők a közgazdaságtudományi egyetemen) elnevezésű kihívást, amelynek célja, hogy alacsony költségű beavatkozások révén növelje a nők részvételét a közgazdaságtudományi szakokon.

A Nobel-bizottság Goldin kitüntetéséről szóló döntése kiemeli munkásságának alapvető fontosságát, különösen a nemek közötti munkahelyi egyenlőségre irányuló globális erőfeszítések összefüggésében.

Az indoklás szerint úttörő kutatásai nemcsak segítették a nők munkaerőpiaci dinamikájának megértését, hanem a foglalkoztatási lehetőségek befogadását és méltányosságát elősegítő, megalapozott szakpolitikák és kezdeményezések útját is egyengette.

(Címlapképünk forrása: MTI/EPA/TT/Claudio Bresciani)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.