Claudia Goldin kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat

  • narancs.hu
  • 2023. október 9.

Tudomány

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért.

Claudia Goldin nyerte a 2023-as közgazdasági Nobel-díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért – írja a hvg.hu

A Harvard Egyetemen dolgozó 77 éves amerikai közgazdász azt vizsgálta, hogyan változik a nők helyzete a munkaerőpiacon most, illetve az elmúlt több száz évben. Bár sok gazdag országban megtriplázódott a nők aránya a dolgozók között, a munkaerőpiacon továbbra is megmaradtak a nemi különbségek. Bár mostanra sok országban több nő jut el a diplomáig, és alapvető elvárássá vált, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon a férfiaknak és a nőknek, az egyenlőtlenségek így sem tűntek el. Goldin az 1980-as évektől végzett kutatásaiban ennek okait próbálta feltárni.

Claudia Goldin kimutatta, hogy a gazdasági növekedés időszakaiban az elmúlt kétszáz évben a nők fizetése nem követte a férfiak bérének emelkedését, több száz éves történelmi folyamatokat áttekintésével pedig arra is rámutatott, hogy a nők kevésbé fértek hozzá a technikai innovációkhoz, sőt a jogszabályok és társadalmi normák sem segítették őket. A nők gazdasági lehetőségeit évszázadokon keresztül visszavetette az is, hogy a család alapításának és fenntartásának költségeit nagyrészt ők viselték. 

A Portfolio.hu emlékeztetett, kutatási eredményei mellett Goldin vezető szerepet töltött be neves tudományos szervezetekben is. A 2013–14-es tanévben az Amerikai Gazdasági Társaság elnöke volt, 1999–2000 között pedig a Gazdaságtörténeti Társaság elnöki tisztségét töltötte be. 2015-ben kezdeményezte az Undergraduate Women in Economics (UWE) Challenge (Nők a közgazdaságtudományi egyetemen) elnevezésű kihívást, amelynek célja, hogy alacsony költségű beavatkozások révén növelje a nők részvételét a közgazdaságtudományi szakokon.

A Nobel-bizottság Goldin kitüntetéséről szóló döntése kiemeli munkásságának alapvető fontosságát, különösen a nemek közötti munkahelyi egyenlőségre irányuló globális erőfeszítések összefüggésében.

Az indoklás szerint úttörő kutatásai nemcsak segítették a nők munkaerőpiaci dinamikájának megértését, hanem a foglalkoztatási lehetőségek befogadását és méltányosságát elősegítő, megalapozott szakpolitikák és kezdeményezések útját is egyengette.

(Címlapképünk forrása: MTI/EPA/TT/Claudio Bresciani)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?