cyberhírek

  • Narancs
  • 2005. június 16.

Tudomány

cyberhírek
Előz a Google A tőzsdén mindössze tíz hónapja megjelent Google a világ legértékesebb médiavállalata lett, megelőzve a sokáig éllovas Time Warnert. A cég tőzsdei kapitalizációja több mint 80 milliárd dollár, az egyik legnagyobb riválisának tartott Yahoo! tőzsdei értéke 53 milliárd dollár.

Kiszivárgott feladatsor Észak-Rajna-Vesztfáliában egyelőre ismeretlen tettes kitette az internetre a tartományi matematikafelmérés feladatait. A 845 iskola diákjainak teljesítményét értékelni hivatott anyag egy nappal a vizsga előtt került ki a világhálóra.

Ingyenes webrádió A Yahoo! a hét végén elindította az ingyenes Yahoo Music portált. Az internetes rádióként működő szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználónak, hogy több mint 100 ezer zeneszámból szabadon válogassa össze a programot.

Orosz Mars-szonda Oroszország a hétfőn megnyílt Le Bourget légiszalonon, a világ legnagyobb repülési vásárán bemutatja a közel egyméteres Mars-kutató szondájának életnagyágú modelljét. A Mars Meteorological Lander (MetNet) alakja gumicsónakra emlékeztet, egy része belefúrja magát a Mars felszínébe.

Mélyfúrás Olajfúró technológiát alkalmazva a Csendes-óceán alatti földkéreg megfúrására készül egy nemzetközi kutatócsoport. A 7 kilométeresre tervezett fúrással baktériumok után kutatnak a mélyben, illetve a földrengések előrejelzését szeretnék javítani.

Jackson-vírus Michael Jackson öngyilkossági kisérletéről szóló álhírrel próbálja kattintásra bírni a számítógépező emberiséget egy elektronikus levél - a pop királyának búcsúlevele helyett azonban trójai vírus töltődik le.

Villanybaktérium Az Atlanti-óceán mikroélővilágát vizsgáló amerikai kutatók fölfedeztek egy olyan baktériumot, amely édesvízi tavakban él, organikus hulladékkal táplálkozik és elektromos energiát termel.

Agyszimulátort épít az IBM Először kerül sor az emberi agy egészének molekuláris szintű szimulálására, jelentette be az IBM és egy svájci egyetemi kutatócsoport. A most induló Blue Brain (kék agy) projekt néhány év múlva betekintést nyújthat az emberi érzékelés, a memória és az öntudat működésébe is - adta hírül az Index. "Ez lesz az első alkalom, hogy nyomon követhetjük azokat az elektromos jeleket, melyekkel az agy a külvilágot reprezentálja" - mondta Henry Markram, a svájci Ecole Polytecnique Fédérale de Lausanne (EPFL) egyetem agykutató intézetének igazgatója. A virtuális agy abban is segíthet, hogy megértsék az olyan pszichiátriai rendellenességek okait, mint az autizmus, a skizofrénia vagy a depresszió. Markram és munkatársai tíz éve dolgoznak egy az agy neokortex nevű legkülső rétegének idegi szerkezetét leíró adatbázis felállításán. A kutatók új módszerek segítségével tanulmányozták az egyes idegsejtek elektromos viselkedését, és szabályokba rendezték a különféle idegsejtek kapcsolódási formáit. Az adatbázis felhasználásával a Blue Brain projekt első feladata a külső kéregállomány alkotórészeinek modellezése lesz. Ezek az alkotórészek oszlopokat alkotnak, melyek fél milliméter átmérőjűek, és 10-70 000 idegsejtből állnak. Az oszlopok a legkisebb olyan egységek, melyek az agy összetett funkcióinak többségét képesek produkálni. Ezután az oszlopok viselkedését leíró mintát több ezerszer sokszorosítják, így előáll a teljes agykéreg modellje, további klónozással pedig végül az egész agyé. A kutatók szerint legalább tíz évbe telik, míg elkészül a teljes virtuális agy.

Szabadlábon a szuperhekker "vadék ellenében szabadlábra helyezték a brit hatóságok a múlt héten azt a Solo néven ismert adatkalózt, akit egy amerikai ügyész "minden idők legnagyobb hadügyi hekkjével" vádol - adta hírül az Index. A harminckilenc éves londoni Gary McKinnont azzal gyanúsítják, hogy 2001-ben és 2002-ben összesen ötvenhárom alkalommal tört be az amerikai hadsereg, a hadügyminisztérium és az űrkutatási hivatal, a NASA számítógépeibe. A Pentagram című amerikai hadügyi kiadvány korabeli beszámolója szerint Solo 2002 februárjában barátnője londoni lakásából megbénította két amerikai hadibázis, a Fort Myer és a Fort McNair elektronikus levelezését. Egy évvel korábban Solo belekóstolt egy New Jersey állambeli haditengerészeti bázis Earle számítógépébe is - mint kiderült, ez a gép végezte a hadihajók azonosítását, helymeghatározását és harckészségének ellenőrzését. Az amerikai ügyészségtől származó adatok alapján Solót 2002 márciusában őrizetbe vette a britek high-tech bűnözőkre szakosodott bűnüldöző egysége. Bár az amerikai kormány becslései szerint a szuperhekker által okozott károk felderítése és helyreállítása összesen egymillió dollárba került, Solo mindeddig nem állt bíróság előtt. Ha az USA-ban tárgyalnák az ügyét, akár hetvenévi börtönbüntetést is kiszabhatnának rá, ezért ügyvédje azt próbálja elérni, hogy a brit törvények alapján ítélkezzenek fölötte. Az ügyvéd a BBC-nek azt mondta: ügyfele azért kutakodott, mert az ufók létezéséről szeretett volna megbizonyosodni, és mert nyilvánosságra akarta hozni az amerikai hálózatok biztonsági hiányosságait.

Hat félrelépés távolság Az emberiség szexuális kapcsolatainak hálózatát kívánja felderíteni a közelmúltban indult Shagster (www.shagster.net, magyarul kb. "kúrógép") nevű weboldal - adta hírül az Index. A meghívásos alapon működő lyuksógorszájton a felhasználók összegyűjthetik volt szexpartnereiket, és még értékelhetik is őket egytől tízig. A Shagster bevallottan az olyan közösségi szájtok hatására jött létre, mint a Friendster és a Myspace, csak az emberi hálózatot a barátság helyett itt a szexuális kapcsolatok szövik. Akik beleegyeznek, hogy volt szexpartnerük feltüntesse őket a listán, maguk is felkérhetik ismerőseiket, hogy csatlakozzanak, így az egyes felhasználók "People Shagged" nevű saját adatbázisában mindenki megjelenik, akivel az illető valaha akár csak asszociatíve is szexuális kapcsolatba került. A barátom barátjának barátait összegyűjtő közösségi szájtok az úgynevezett "hat lépés távolság" elméleten alapulnak, amely szerint a Föld bármely két lakója kapcsolatba hozható egymással ismerősök láncolatán keresztül úgy, hogy ehhez nincs szükség ötnél több közvetítőre. Az ötlet Karinthy Frigyes 1929-es Láncszemek című novellájában bukkant fel először, de népszerűségét az amerikai Stanley Milgram szociológusnak köszönheti, aki Kicsi a világ című kísérletsorozatának eredményeit felhasználva alkotta meg a hatvanas években a teóriát. A gondolatra a magyar netezők is rászerveződtek: a 2002-ben néhány ember részvételével indult meghívásos baráti hálózat, a Who is Who (www.wiw.hu) mára 103 ezer felhasználót tömörítő kapcsolatorgiává dagadt.

Figyelmébe ajánljuk