Nanoképernyő Hajlékony tévéképernyők és fűtött ablaküvegek is készülhetnek nanocsövekből egy új, az eddigieknél sokkal gyorsabb és hatékonyabb gyártási technikának köszönhetően. Ray Baughman texasi vegyész és munkatársai a héten mutatják be fejlesztésüket.
Einstein-kézirat Eredeti Albert Einstein-kéziratot találtak a leideni egyetemen. Az egyetem professzora szerint megtartják a kéziratot annak emlékére, hogy a huszadik század egyik legnagyobb elméje intézetükben járt.
Petesejtfagyasztás A múlt héten a Szent János Kórházban megszületett Magyarországon az első olyan gyermek, aki lefagyasztott és fagyasztva tárolt petesejt mesterséges megtermékenyítése nyomán jött a világra.
Hurrikánelmélet Az elmúlt 30 év alatt a tengervíz átlaghőmérséklete fél fokkal emelkedett, miközben a trópusi viharok pusztító képessége kétszeresére nőtt. Egy amerikai atmoszférakutató szerint összefüggés van a viharok erőssége és a tengervíz hőmérséklete között.
Krokodilvér A krokodilok vérében található immunanyagból minden eddiginél hatékonyabb antibiotikum készíthető, amit akár az AIDS-et okozó HIV-vírus ellen is sikeresen be lehet vetni - állítja egy amerikai és egy ausztrál kutató.
Robotbőr Japán kutatók rugalmas mesterséges bőrt fejlesztettek robotok számára. A műbőr egy vékony filmréteg, amelyben áramkörök érzékelik a nyomást és félvezetők a hőmérsékletet.
Ecstasy Az ecstasyhoz hasonló amfetaminszármazékokkal gyógyított dopaminhiányos egereket két orosz kutató. A tudósok azt remélik, hogy ezzel a módszerrel kezelhetővé válhatnak a Parkinson-kór tünetei is.
Két év a világűrben Senki nem töltött még több időt a világűrben, mint az orosz Szergej Krikaljov. A jelenleg is a Nemzetközi Ûrállomáson szolgáló 46 éves kozmonauta múlt kedden, 748 űrbéli nappal megdöntötte Szergej Av-gyejev 747 napos rekordját. A leghosszabb egyhuzamban történő repülés, 437 nap továbbra is Valerij Poljakov nevéhez fűződik. Krikaljov kétszer járt a Mir űrállomáson, és kétszer repült amerikai űrsiklóval. ' volt az utolsó szovjet űrhajós, és 2000-ben tagja volt a Nemzetközi Ûrállomás első legénységének is. A jelenlegi tervek szerint további 52 napot tölt az űrállomáson, és októberben tér vissza a Földre. A múlt héten ismét külső szerelési munkát végzett az ISS-en: egy ötórás űrséta során amerikai társával felszerelt egy tévékamerát, amelyet a várhatóan jövő tavasszal startoló Jules Verne európai teherűrhajó dokkolásánál használnak majd. A NASA viszont 2006 márciusáig biztos nem indít újabb űrsiklót, ekkor viszont a korábbi elképzelésekkel ellentétben az Atlantis helyett ismét a Discovery repül majd.
Eladó az ősközösség Jóval az internet elterjedése előtt, 1985-ben jött létre az első online közösségként emlegetett The WELL (www.well.com), melyet a net írott és íratlan szabályainak egyik megteremtőjeként is emlegetnek. Az alapító Stewart Brand az 1960-as évek ellenkulturális mozgalmának egyik kulcsfigurája volt, tőle származik a közösségi portál neve is: a WELL - Whole Earth Lectronic Link - a Brand által írt, liberálisok és hippik bibliájává vált Whole Earth Catalog című könyvre utal. A jelenleg már csak négyezer aktív tagot számláló, de a várakozások szerint jövőre így is félmillió dolláros forgalmat generáló oldalt 1999-ben még hatezer taggal, ötmillió dollárért vette meg a minőségi tartalmakat kínáló, ám masszívan veszteséges Salon Media Group, amely ma már szabadulna az ősportáltól.
Háromdimenziós tévé Japánban a tervek szerint 2020-ban piacra kerülhetnek az első, háromdimenziós kép megjelenítésére alkalmas televíziók. A műsorok mellé térhatású hang társul majd, de még a szagokat is képes lesz közvetíteni az új generációs tévé - adta hírül az [origo] a Reuters nyomán. A virtuális valóságot megjelenítő televíziók alulról sugározzák majd nagyfelbontású képüket a térbe, így bármely irányból nézhetők, körbejárhatók lesznek - nyilatkozta Josiaki Takeucsi, a3D-tévé kifejlesztését célzó, 1 milliárd jenes kormányzati támogatással finanszírozott projekt vezetője. Fejlesztések folynak annak érdekében is, hogy a virtuális térben megjelenő dolgokat akár meg is lehessen érinteni, s a szagukat is közvetíteni lehessen a nappalikba.
Teremtéselmélet Külön kutatócsoportot hoz létre a Harvard Egyetem, hogy állást foglaljon az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben kiújult teremtéselméleti vitában - adta hírül az Index. A projektben, amely "Az élet eredete az univerzumban" néven fut majd, számos természettudományos diszciplína képviselői - köztük csillagászok, fizikusok és biológusok - vesznek részt. A csoport egyik tagja, David R. Liu vegyészprofesszor a Boston Globe-nak azt mondta: "Arra számítok, hogy képesek leszünk [az élet keletkezését] olyan logikus események nagyon egyszerű sorozatává redukálni, amelyek isteni beavatkozás nélkül is végbemehettek." A nagy múltú intézmény ezzel hivatalosan is beleveti magát abba a vitába, amelyben a darwini evolúciós tanok hívei csapnak össze az úgynevezett "intelligens dizájn" elméletét követőkkel. Az intelligens dizájn, amelyet Phillip E. Johnson Darwin on Trial című könyve ismertetett meg a világgal, elsősorban abban különbözik a klasszikus - például a keresztény - kreacionizmustól, hogy nem jelenti ki kategorikusan, hogy a világot Isten teremtette. Az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences nem tartja tudománynak, a tudósok jó része leszólja, és kreacionista áltudománynak, vallási dogmának nevezi az intelligens dizájn elméletét. George W. Bush amerikai elnök néhány héttel ezelőtt azonban oda nyilatkozott, hogy az evolúció mellett az intelligens dizájnt is tanítani kellene az amerikai oktatási rendszerben.
