cyberhírek

  • Narancs
  • 2005. október 27.

Tudomány

cyberhírek
Internetellátottság A GfK Hungária és a Szonda Ipsos felmérése szerint Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság 22 százaléka használta az internetet. Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal, míg a világátlag 12,5 százalék volt.

Barna törpék A NASA Spitzer űrteleszkóp olyan, a bolygó és a csillag közti kezdeményeket - barna törpéket - fedezett fel, amelyek közelebb vihetnek a bolygók kialakulásának megértéséhez. A barna törpéket 520 millió fényév távolságban, a Chamaeleon csillagképben figyelték meg.

DVD Jon AZ Egyesült Államokban vállalt munkát a DVD másolásvédelmének feltöréséről ismert Jon Johansen. Az ifjú norvég hackert az MP3.com és az MP3tunes foglalkoztatná, ám jogászok szerint nem kizárt, hogy Johansen ellen abban a pillanatban vádat emelnek, hogy átlépte az amerikai határt.

Google Print A Google nyolc európai országban elindította digitális könyvtárát, jóval megelőzve az EU által tervezett Európai Digitális Könyvtár startját. A Google Print szolgáltatás segítségével a felhasználók a könyvtárak beszkennelt könyveit lapozgathatják az interneten.

Rovarműanyag Ausztrál kutatóknak sikerült nagyobb mennyiségben előállítaniuk a rovarok által erőtárolásra használt fehérjét. A resilin minden guminál rugalmasabb, ám felfedezője szerint legfeljebb tömítésnek jó.

Robotponty Az angliai Essex Egyetemen mesterséges halakat fejlesztettek ki. A Londoni Akvárium robotpontyai a világ első autonóm mesterséges halai: nem távirányítottak, mesterséges intelligenciával rendelkeznek, hullámmozgásuk pedig hitelesebb, mint a korábbi gépuszonyosoké.

Baráti tűz A brit hadsereg rádiójeladós (RFID) azonosítókkal kísérletezik, amelyek megakadályozhatják, hogy a katonák az ellenség helyett tévedésből egymásra lőjenek a csatamezőn.

stenper Amerikában Vallásos dogma vagy az evolúció elméletét kiváltó komoly diszciplína az intelligens dizájn elmélete? A kérdést egy amerikai bíróság tárgyalja; a koronatanú, Michael Behe biokémikus professzor szerint a darwini tanokban sok a lyuk, és a világegyetemet Isten teremtette. Behe szerint, aki az "intelligent design", vagyis az intelligens tervezés elméletének egyik ismert szószólója, az univerzum túl összetett ahhoz, hogy sima evolúciós úton létrejöhetett volna, mint azt az általánosan elfogadott darwinista tanok állítják. A tizenöt éve elterjedt új elmélet szerint a világegyetemet értelmes akarat hozta létre - a teória legtöbb szószólója szerint maga Isten, mások szerint mások, például földön kívüli lények. A sokakat foglalkoztató kérdés azután került a pennsylvaniai szövetségi bíróság elé, hogy a doveri iskolai felügyelőbizottság egy éve elrendelte: a kilencedikeseknek tartott, az evolúciót tárgyaló biológiaórákon a tanár olvasson föl négy olyan passzust, amely megkérdőjelezi a darwini tanokat, és az intelligens tervezés elméletét propagálja. A bizottság döntését nyolc család támadta meg peres úton. A kereset szerint, amelyhez neves tudósok is csatlakoztak, az intelligens tervezés elméletének iskolai bemutatása ellentmond az állam és az egyház szétválasztását szorgalmazó alkotmányos alapelvnek.

Európa a Vénuszra megy A Vénuszra indított első európai űrexpedíció a tudósok szerint a Föld üvegházhatás-problémájára is magyarázatot adhat: a Venus Express nevű szonda október 26-án indul Bajkonurból, a küldetés elsődleges célja pedig az, hogy megértse a bolygón tapasztalható intenzív üvegházhatás természetét. Az 51,5 milliárd forintnak megfelelő összegű akció során a Vénusz különleges környezetét vizsgálják - írta az Independent. A Vénusz a Naptól számított második bolygó, a Föld legközelebbi szomszédja, és egyben a Naprendszer legkevésbé ismert égiteste sűrű, áthatolhatatlan kénsavfelhőzete miatt. A Vénusz a Földdel egy időben jött létre, hasonló a mérete, a tömege és a sűrűsége is, ugyanakkor sokkal magasabb a hőmérséklete, nappal átlagosan 464 Celsius-fok. A rendkívüli meleg az intenzív vénuszi üvegházhatásnak köszönhető, a napenergia ugyanis megreked a bolygó légkörében. A küldetést a Mars Express és a Rosetta szonda fellövésének tapasztalatai alapján dolgozták ki az európai űrkutatók.

Kémkedik a lézerprinter Egy jó nagyítóval és egy kék fényt kibocsátó lámpával könnyen felfedezhetők azok a jelzések, amelyekkel a lézerprintergyártók egy titkos alku értelmében megjelölik a nyomtatóból kikerülő papírt. Az Electronic Frontier Foundation adatvédő szervezet (EFF, www.eff.org) megfejtette és közzétette a sárga pöttyök titkát - adta hírül az Index. Az amerikai titkosszolgálatok elismerték, hogy a gyártók az ő kérésükre jelölnek meg minden egyes papírlapot, amely a nyomtatókat elhagyja, ezek a nyomtató hat- vagy nyolcjegyű, egyedi gyártási számán kívül kódolt formában tartalmazzák a nyomtatás pontos idejét is. Az EFF szájtján közétett egy olyan programot, amellyel bárki dekódolhatja saját Xerox DocuColorjának rejtett üzenetét; a többi nyomtató kódját még nem sikerült megfejteni, de az EFF összeállított egy listát, amely tartalmazza az összes kémkedő printer gyártmányát és típusát. A bizonyíthatóan kémkedő gépek között megtalálhatók a Brother, a Canon, a Dell, az Epson, a HP, a Konica-Minolta, a Kyocera, a Lanier, a Lexmark, a Ricoh, a Samsung és a Savin termékei. Az amerikai titkosszolgálatok szerint a kódok szigorúan csak a hamisítók leleplezésére szolgálnak.

Szuperlencse Egy hónapon belül két amerikai fizikuscsoportnak is sikerült negatív törésmutatójú anyagot létrehoznia. Az egyik még csak mikrohullámú rádiófrekvenciás tartományban használható, viszont már szuperlencsét is készítettek vele. A másik csupán karnyújtásnyira van a látható fénytől: az infravörös fénytartományban használható anyag azonban még nem ideális, mert fényáteresztő képessége elég kicsi, de vékony rétegként így is többféle gyakorlati alkalmazása lehetséges. A fizikusok régóta próbálnak különleges, nanoszerkezetű "metaanyagokat" létrehozni, melyek a természetben elő nem forduló makroszkopikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen abszurd optikai tulajdonság a negatív törésmutató. Negatív törésmutatójú anyagból sokkal élesebben rajzoló lencsét, szuperlencsét lehet készíteni. A lencsét nem szükséges gömbfelületűre csiszolni, a párhuzamos síkokkal határolt - plán paralel - "üveg" is pontos, háromdimenziós optikai képet állít elő a túloldalán. A hagyományos lencsékkel elméletileg sem lehet a fény hullámhosszánál finomabb rajzolatot előállítani, a negatív törésmutatójú anyagból készített "szuperlencse" viszont erre is képes lenne.

Figyelmébe ajánljuk