Bosszantó Az Egyesült Államokban a múlt héten életbe lépett egy törvény, amelyben a Bush-kormányzat két év börtönnel rendeli büntetni mindazokat, akik másokat bosszantanak az interneten. Ha a törvényt rosszul fogalmazták meg, az csak kínos, de ha komolyan gondolják, akkor mostantól illegális az összes anonim gúnyszájt, blog és e-mail is.
Vosztok Orosz tudósok tovább folytatják a fúrást a déli sarkvidék, az Antarktisz jegében, hogy elérjenek egy 4000 méteres mélységben lévő föld alatti tavat. Az 500 méter mély Vosztok-tóban található édesvizet jégburok szigetelte el a külvilágtól. A tudósok azt remélik, hogy a Vosztok vizében mindeddig ismeretlen életformákra lelnek.
Kolumbusz Kutatók DNS-mintákat gyűjtenek Kolumbusz spanyol és olasz névrokonainál: a vizsgálat keretében már több száz vér- és nyálmintát gyűjtöttek be a spanyolországi Katalónia tartomány Colon nevű lakosaitól, illetve Genova Colombo vezetéknévre hallgató lakosaitól. Ily módon végre eldőlhet, hogy mely ország vallhatja nagyobb joggal magáénak Kolumbuszt.
Családegyesítés Az on-line családfakutatással foglalkozó szomszéd segítségével talált egymásra egy 76 évvel ezelőtt szétszakított brit testvérpár. A London Islington elővárosában született Doris Coughtrey utoljára 1929-ben látta nála hat évvel idősebb nővérét.
Fogadalom Az About.com portál online kutatásában az ezerötszáz válaszadó fele a súlyvesztésre tett újévi fogadalmat. A fogadkozók 42 százaléka szerint a web a legalkalmasabb eszköz a cél elérésére, ők online fogyókúra-csoportokhoz csatlakoznak, diéta-szájtokat böngésznek, és kalóriát számlálnak a neten.
Csillagpor Tízévnyi kutatási anyagot sejtenek a tudósok az első, egy üstökösből vett, a Naprendszer ősi anyagát tartalmazó mintától, amely a Stardust amerikai űrszonda kapszulájában landolt vasárnap délelőtt Utah-ban. A Stardust szondát 1999. február 7-én bocsátották fel a floridai űrközpontból: a 385 kilogramm súlyú kutató robotberendezés ellipszis alakú, Nap körüli pályára állt, hogy meg tudja közelíteni a Wild 2 üstökös magját, és a csóvájából anyagmintákat gyűjtsön. A Stardust teljesítette az első olyan küldetést, amelynek az volt a célja, hogy a Holdon túl fogjon be csillagport. A legelfogadottabb elmélet szerint az üstökösök a 4,5 milliárd éves Naprendszer ősi anyagát tartalmazzák, így tudományos szempontból igen érdekesek az űrkutatók számára. A Stardust kétszer tette meg Nap körüli pályáját, majd 2004. január 2-án, a Földtől 400 millió kilométeres távolságban, a Jupiter közelében óránként 22 ezer kilométeres sebességgel hatolt be az üstökös magját körülvevő légkörbe, és teniszütő alakú kollektorával mintát fogott be az üstökösből kiáramló anyagból, valamint 72 kiváló minőségű, nagy felbontású fényképet készített. Az űrszonda ekkor mindössze 240 kilométerre volt az üstökös magjának felszínétől: a fotók tanúsága szerint az üstökösmag felszínén harminc négyzetkilométernyi területen kiterjedt sík vidékek, kráterek, kanyonok, hegycsúcsok, gejzírek váltják egymást. A visszatért kapszula egy kávéskanálnyi csillagport tartalmaz.
Mutálódott a madárinfluenza Brit kutatók elemezték azoknak a vírusoknak a genetikai anyagát, amelyek idén januárban két ember halálát okozták Törökországban, és a két vírus közül az egyikben egy új mutációt fedeztek fel - adta hírül az [origo]. A szakértők szerint ez a változás lehetővé teheti a H5N1 vírustörzs számára, hogy állatok helyett inkább az emberek körében fertőzzön, valamint a tüdő helyett az orr és a torok környékét támadja meg. Mindkét új képesség növelheti a vírus emberek közötti terjedésének esélyét. Egy világméretű járvány kirobbanásához azonban a jelenleginél sokkal több mutációnak kellene keletkeznie a vírus genetikai anyagában - vélik a kutatók. A törökországi áldozatoktól vett mintákat a londoni National Institute for Medical Research laboratóriumában elemezték, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírusokban talált mutációk közül csak az egyikről közölt részleteket. Ilyen mutációt eddig csak két esetben sikerült megfigyelni: 2003 februárjában Hongkongban, illetve 2005-ben Vietnamban. Ismert, hogy ez a mutáció a madaraké helyett az emberi receptorokhoz való alkalmazkodás felé tereli a vírust. Ha több vírusban is sikerül kimutatni ugyanazt a mutációt, az talán magyarázatot adna a vírus viszonylag nagy területen történő, hirtelen elterjedésére Törökországban. A WHO jelenleg egyszerűen azzal indokolja a nagyszámú megbetegedést, hogy az emberek a hideg téli időszak alatt beviszik otthonaikba a csirkéket.
Photoshop-tudomány A Science magazin tanult a dél-ko-reai őssejtmágus, Hvang Vu Szuk által keltett hamisítási botrányból, és ezután ellenőrzi, Photoshoppal kerültek-e a sejtek a benyújtott cikkekhez csatolt képekre, vagy eredetileg is ott voltak - adta hírül az Index. Tizennégy év alatt, 1990-től 2004-ig 2,4 százalékról 40,4 százalékra nőtt azoknak a természettudományokkal kapcsolatos nyomozásoknak az aránya, amelyekben az amerikai hatóságok gyanús képek keletkezési körülményeit firtatták - derül ki a tudományos integritás kivizsgálásán ügyködő szövetségi hivatal, az Office of Research Integrity statisztikáiból. Tavalyelőtt a tudományos dolgozatokhoz, cikkekhez csatolt gyanús fotók feléről feltételezhető volt, hogy digitális eljárással - például Photoshoppal vagy más képszerkesztő szoftverrel - megváltoztatták őket a kutatók, jórészt azért, hogy minél látványosabban igazolhassák tudományos feltevéseiket. Az elmúlt hónapokban két olyan botrány is kipattant, amelynek főszereplője manipulálta a kísérleteit dokumentáló, illetve tudományos eredményeit bizonyítani hivatott digitális fotókat. A dél-koreai Hvang Vu Szuk, a Szöuli Egyetem professzora a jó nevű Science magazint, és azon keresztül az egész világot vezette meg, amikor bejelentette, hogy emberi embrióklónból hozott létre őssejteket. Mint a lap szakértői és később a Szöuli Egyetem vizsgálóbizottsága is megállapították, Vu Szuk manipulált digitális fotókat küldött el a magazinnak, amely fenntartások nélkül közölte őket 2005. májusi számában. Ugyancsak tavaly távolította el állásából Luk Van Parijst a massachusettsi műegyetem, a MIT: a tudós korábban publikált dolgozatai közül többen is fotóduplikátumok szerepeltek. A tudományos lapok szerkesztői már évek óta aggódnak a digitális fotók hitelessége miatt - a Journal of Cell Biology amerikai sejtbiológiai kiadvány szerkesztői 2002-ben vizsgálták meg az elfogadott, de még nem kiadott tanulmányokhoz csatolt képeket, amelyekről kiderült, hogy egy százalékukat "súlyosan félrevezető" mértékben manipulálta a szerző.
