cyberhírek

  • .
  • 2006. október 19.

Tudomány

cyberhírek
Napkitörés Amerikai csillagászok előrejelzése szerint számítani kell arra, hogy a 2011-12-ben várható maximális naptevékenység meg fogja zavarni a globális helymeghatározó műholdrendszert (GPS). Ez vélhetően fennakadásokat okoz a légi közlekedésben, illetve a többi, rohamosan növekvő számú GPS-alapú rendszerben, így sok riasztó-, energiaellátó és mobiltelefonos rendszerben.

Porvihar A Wisconsini-Madisoni Egyetem tudósai szerint összefüggés van az Atlanti-óceánon keletkező hurrikánok és a szaharai porviharok között. A kapcsolat pontos okát nem tudják, de a jelenség elősegítheti a pontosabb hurrikán-előrejelzéseket.

Kígyóméreg A kígyók mind egyetlen közös méregtermelő őstől származnak, és az evolúció során nem kifejlődött, hanem épp ellenkezőleg, a nem mérges kígyóknál visszafejlődött a méregtermelő képesség - állítják amerikai kutatók.

Bolygócsoport Új, minden eddiginél rövidebb keringési idejű bolygócsoportot fedeztek fel a baltimore-i Ûrtávcső Tudományos Intézet munkatársai. Az égitestek között akad olyan is, amely kevesebb mint 10 óra alatt kerüli meg a csillagát.

Szövegszerkesztő Egyesítette a Writely nevű, böngészőből elérhető szövegszerkesztőjét és online táblázatkezelő szolgáltatását a Google. A keresőóriás által felvásárolt Writely.com honlapján a Google táblázatkezelőjével összevont szolgáltatás érhető el Google Docs & Spreadsheets néven.

Folyékony sebtapasz Másodpercek alatt elállítja a vérzést az a folyékony sebtapasz, amit amerikai tudósok fejlesztettek ki. Ha vérző sebre öntik a folyadékot, akkor kevesebb mint 15 másodpercen belül gél képződik, amely lezárja a sérülést és elállítja a vérzést.

A Google megvette a Youtube-ot A Google a múlt héten bejelentette, hogy 1,65 milliárd dollárért (vagyis körülbelül 360 milliárd forintért) felvásárolja a YouTube videomegosztó rendszert. A webkeresőből kinőtt óriáscég részvényekben fizeti ki a vételárat, és a kétvállalat nem olvad össze, hanem önállóan működnek tovább - adta hírül az [origo] a BBC nyomán. A vételár nagyságrendekkel több, mint amit a Google eddig sikeres webes szolgáltatások felvásárlására költött, ám ezért a pénzért a webkeresőből kinőtt netes óriáscég a videomegosztó piac körülbelül felét szerzi meg. A YouTube a bárki által szabadon feltölthető és megosztható klipeknek köszönheti sikerét. A Google azt is egyértelművé tette közleményében, hogy a videomegosztó önállóan működik tovább, megtartva márkanevét és összes alkalmazottját, mint ahogy a cég saját videokereső és -megosztó szolgáltatását, aGoogle Videót is tovább üzemeltetik. Eric Schmidt vezérigazgató azt is közölte, hogy a YouTube megvásárlása csak "egy a sok közül", amia Google internetes videobizniszbe történő befektetéseit illeti. A felvásárlásról szóló bejelentés előtt egy sor tartalomszolgáltatási szerződést is kötött a YouTube-Google páros. Előbbi a Universal Music Grouppal kötött megállapodást a kiadó zenei anyagainak felhasználási feltételeiről, és a CBS tévétársasággal is megegyezett híradós, szórakoztatóés sportvideók terjesztéséről. A Google a Warnertől és a BMG-től kap zenei videókat és háttéranyagokat, amelyek ingyenesen lesznek letölthetők reklámokért cserébe,de emellett fizetős tartalmakat is kínálnak az amerikai felhasználóknak aWarner zeneiválasztékából. Jelenleg a YouTube-on több mint százmillió videoklipet tekintenek meg a felhasználók naponta, és körülbelül húszmillió látogatója van minden hónapban. Tartalmának legnagyobb részét amatőr felhasználók töltik fel, ám ezekdöntő többsége nem saját készítésű: ehelyett inkább engedély nélkül felhasznált jogvédett anyagok, például tévéműsorok, filmrészletek,videoklipek kerülnek a videomegosztó rendszerbe. Ez a szabadság vezetett ugyan a szájt népszerűségéhez, de egyes elemzők szerint komoly kellemetlenségeket okozhat, ha a szerzői jogvédők fellépnek ellene- aminek a cég a jogsértő tartalmak eltávolításával és a tartalomszolgáltatókkal kötöttegyezségekkel is igyekszik elébe menni. A videomegosztó szájt, amelyet 2005-ben hozott létre a PayPal három volt alkalmazottja, nagyon gyorsan az egyik legnépszerűbb internetes oldallá nőtte ki magát: a BBC által hivatkozott adatok szerint egy éve még csak 2,8, tavaly augusztusban viszont már 72 millió egyedi felhasználója volt.

Az internet lenyomja az újságokat A nyugat-európaiak már több időt töltenek internetezéssel, mint újságok és magazinok olvasásával - számolt be az Index a JupiterResearch felméréséről. A piackutató cég ötezer ember médiafogyasztási szokásait vizsgálta Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban. A vizsgált országokban az internetezéssel töltött átlagos idő az utóbbi két évben heti két óráról négyre nőtt, miközben a nyomtatott sajtó követésére fordított idő (heti három óra) nem változott. Ezzel együtt a tévézéssel töltött órák száma heti 10-ről 12-re nőtt. Az Egyesült Államokban az emberek heti 14 órát lógnak a weben és ugyanennyit tévéznek, miközben a nyomtatott sajtóra szánt idő itt is három óra. A kutatók szerint a különbség oka egyértelműen a szélessávú internet eltérő penetrációja: a szélessávú kapcsolattal rendelkező európai felhasználók átlagosan heti 7 órát neteznek, míg akik modemmel kapcsolódnak a webre, csak heti kettőt.

Erkölcsközpont Amerikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk azt az agyi területet, amely az igazságosságért felelve felülírja a jól felfogott önérdeket. Az ember az egyetlen lény a földön, amely különbséget tesz jó és rossz között. Ezt a tulajdonságát evolúciós keretek között rendkívül nehéz megmagyarázni, mivel nem jár szaporodási előnyökkel, másrészt az igazságosság érvényesítése kockázatokat hordoz, vagyis az igazságért küzdő egyén gyakran önérdekével ellentétesen kénytelen viselkedni. A kutatók úgy találták meg az emberi agy erkölcsközpontját, hogy "ultimátumjátékot" játszattak a kísérleti alanyokkal. Párba állították az embereket, és minden pár egyik tagja kapott húsz dollárt, amelyet meg kellett osztania társával. Ha a másik nem fogadta el a felkínált összeget, elvették a pénzt. A legtöbben az összeg felét ajánlották fel a másiknak. Amikor kis felajánlás történt, a legtöbben mérgesen visszautasították a néhány dollárt, noha tisztán gazdasági alapon a kevés is jobb lett volna a semminél. Korábban képalkotó eljárással felfedték, hogy amikor valaki méltánytalan ajánlatot fogad el, a prefrontális kéreg egy része aktivizálódik az agyban. Ez az agyterület azt a természetes hajlamot nyomja el, hogy az ember a saját érdekei szerint cselekedjék. A prefrontális kéreg csak az embernél kiterjedt, tehát ez lehet a magyarázata annak, hogy az igazságérzet csak az emberre jellemző tulajdonság.

Figyelmébe ajánljuk