KÉMREPÜLÕK Floridai kutatók a jelenlegieknél lényegesen kisebb (ember nélküli) kémrepülőkön dolgoznak. A légi járművek koordinált mozgását és a rájuk bízott feladatok végrehajtásának módját az állatvilágból ellesett rajintelligencia-mintákat követve tervezik.
VÉRCSOPORT A Koppenhágai Egyetem munkatársainak két olyan enzimet sikerült azonosítaniuk, amelyek segítségével az A, a B és az AB típusú vér egyaránt nullás vércsoportúvá alakítható, és amelyet a vérátömlesztés során univerzálisan lehet alkalmazni.
ROAMING Az Európai Parlament szakbizottsága megszavazta a roaming rendeletjavaslatról szóló jelentéstervezetet, amely egy olyan eurótarifa bevezetését írja elő, melyet az összes szolgáltató kötelezően kínálna a fogyasztóknak. A tarifák így akár 60 százalékkal is csökkenhetnek az unióban.
LEFEGYVERZÉS Szokatlan cserét javasol Mexikóváros önkormányzata a helyi lakosoknak: aki beszolgáltatja fegyverét, számítógépet kap cserébe a hozzá való Microsoft-szoftverekkel. A város polgármestere Bill Gatesszel tartott találkozója után hirdette meg a programot.
HOMEOPÁTIA Amíg az Egyesült Államokban arról folynak heves viták, hogy az "értelmes tervezés" tana bekerüljön-e a természettudományi szakok tanrendjébe, addig a brit oktatási rendszerben a homeopátia követel tudományos rangot. Több egyetem homeopátiás képzést indított.
HALÁLZENE Olasz kutatók zenetörténeti könyvtárat hoztak létre több ezer oldalnyi elfelejtett, 1933 és 1945 között koncentrációs táborokban komponált vagy játszott zenemű tanulmányozására. A szörnyűséges körülményeket idéző művek között megtalálható Izrael későbbi nemzeti himnusza, valamint számos tangó, opera, keringő is.
SIMONYI AZ ÛRBEN IS MAGYAR Nagyon örül, hogy a magyarok világszerte büszkék az űrutazására - mondta Charles Simonyi a Nemzetközi Ûrállomáson. Közel húsz magyarországi rádióamatőrrel fel is vette a kapcsolatot múlt csütörtökön - adta hírül az Index. Blogja (charlesinspace. com) szerint az űrhajós elfoglalt, kísérleteket végez, szabadidejében pedig új merevlemezt épít az űrállomás számítógépébe. Az ötödik űrturista az úttal ki szeretné elégíteni mérnöki kíváncsiságát: meg akarja érteni, hogyan működik és mitől biztonságos a Szojuz űrhajó bonyolult rendszere. Három konkrét célt tűzött ki maga elé: szeretné előmozdítani a polgári űrrepülést, segíteni az űrállomás továbbfejlesztését, és a fiatalok figyelmét az űrtudományok felé akarja fordítani. Míg azonban elődei 20 millió dollárból megúszták a repülést, a magyar származású informatikus az infláció miatt már 23 milliót, közel 4,5 milliárd forintot fizet a Space Adventuresnek az utazásért.
BALESET-ELÕREJELZÉS ADATBÁNYÁSZATTAL Az Ohiói Állami Egyetem Statisztikai Konzultációs Központjának kutatói olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amellyel sikeresen tudják meghatározni a balesetveszélyes területeket egy adott időszakban - adta hírül az Agent Portál. A rendőrséggel együttműködve első lépésben létrehoztak egy adatbázist, melyben a korábbi évek összes balesetének előfordulási helyét, idejét, az aktuális időjárási körülményeket, az autó sebességét, a baleset okát, a vezető esetleges alkoholos befolyásoltságát is rögzítették. Ezt az adathalmazt dolgozták fel a SAS nevű adatbányász alkalmazásával. A feldolgozás eredményeképp egy olyan modellt alkottak, mely minden időpontban az állam minden útszakaszára pontos előrejelzéseket képes tenni a baleseti veszélyeztetettséget illetően. A rendszer a Google Earth műholdas térképre épített hibrid alkalmazásban (mash-up) színekkel jelzi, hol vannak azok az útszakaszok, ahol valószínűbbek a karambolok. A rendszer hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a forgalom jelenlegi állapotát, hanem kizárólag korábbi adatokból dolgozik. A forgalmi dugók nagysága erősen korrelál a balesetek számával: ezt az összefüggést, ami az előrejelzés pontosságát is javítaná, egyelőre nem használták fel modelljükben az ohiói kutatók.
CSOPORTDINAMIKA Magyar csoportdinamikai kutatásról szóló tanulmány jelent meg a Nature tudományos folyóiratban. A különböző emberi csoportosulások, közösségek dinamikájával foglalkozó kutatás abban egyedülálló, hogy milliós populációról mond adatokat. A Nature-ben most publikált tanulmány Vicsek Tamás és Palla Gergely, az ELTE-MTA statisztikus és biológiai fizika kutatócsoportja két tagjának, illetve a velük együttműködő, a Notre-dame-i Egyetemen dolgozó Barabási Albert-László kutatását foglalja össze - adta hírül az Index. A szerzők harmincezer tudós együttműködési, valamint négymillió mobiltelefonos felhasználó hívási hálózatában fellelhető közösségek fejlődésében találtak statisztikai analízissel alátámasztott törvényszerűségeket. Az eredmények többek között azért is fontosak, mert lehetővé teszik a nagy populációkon belüli társas csoportok életében várhatóan bekövetkező jelentős fejlemények előrejelzését. Az analízis paradoxnak tűnő eredményre vezetett, mert úgy találták, hogy éppen azok a nagyobb csoportosulások a hosszabb élettartamúak, amelyek az összetételüket tekintve kevésbé stabilak (tehát a tagok cserélődésének mértéke nagyobb az átlagosnál). Másképpen: minél állandóbb egy nagy csoport összetétele, annál valószínűbb, hogy váratlanul felbomlik. Kis csoportok esetében a helyzet éppen fordított, itt a hosszú élettartamot (a szétesés elkerülését) éppen a stabilitás, a fluktuációk hiánya biztosítja.
BARÁTI TÛZ A baráti tűz elkerülésére szolgáló videomegfigyelő-rendszert fejlesztettek ki amerikai kutatók a védelmi alap (DARPA) megbízásából - adta hírül az Agent Portál. A második világháborúban és a vietnami háborúban elesett amerikai katonák 15-20 százaléka halt meg baráti tűzben, azaz saját vagy szövetséges csapatok támadása miatt. Ez az arány dacára a technológiai fejlődésnek és a globális helymeghatározásban elért igen magas pontosságnak, az első öbölháborúban 24 százalékra nőtt. Irakban 2003-ban egy amerikai vadászgép brit tankokat lőtt ki - a nagy sajtóvisszhangot kapott eset után a DARPA több amerikai kutatóintézetet is megbízott, hogy fejlesszenek ki egy biztonságos rendszert a baráti tűz elkerülésére. A tesztek alapján a Rovernek (Remotely Operated Video Enhanced Receiver) nevezett rendszer tűnik a legmegbízhatóbbnak. A Rover segítségével a szárazföldi csapatok, az irányítóközpont és a harci repülőgépek nemcsak a koordináták alapján kommunikálnak egymással, hanem mindhárom félnek lehetősége van arra, hogy pontosan nyomon kövesse, mit lát a pilóta. A légicsapást megrendelő csapatoknak lehetőségük van beavatkozni a műveletbe, felül tudják írni a központ és a pilóta által bejelölt célpontok helyét, és le tudják mondani a támadást még az utolsó pillanatban is. A rendszert Irakban a közelharcok 90 százalékánál már használják, és hadrendbe állítása óta még soha nem fordult elő haláleset baráti tűz következtében.
